Elérhetőségek


Elérhetőségek

MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége)

E-mail: info@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400

Fax: (+36 1) 802-8499

Levelezési cím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20326416-00003285

MABISZ ESZE (Elkülönített Szervezeti Egység)

E-mail: mabiszesze@mabisz.hu

Címünk: 1062 Budapest, Andrássy út 93.

Levelezési cím: ESZE — 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Adószám: 19638672-2-42

Számlaszám: 10300002-20384078-00003285

Kérjük, hogy leveleiket lehetőleg postafiókcímünkre küldjék, amivel nemcsak a posta munkáját segítik, de a levelek is valamivel gyorsabban jutnak el irodánkba.

Központi telefonszám: (+36 1) 802-8400

Kárügyintézés telefax: (+36 1) 802-8499

Kárbejelentés: kar@mabisz.hu

Panaszbejelentés: panasz@mabisz.hu


A MABISZ Ügyfélszolgálata az ügyféligények minél teljesebb kiszolgálása érdekében az alábbi ügyfélfogadási rend szerint üzemel:


Hétfő: 8.00-16.00


Kedd: 8.00-16.00


Szerda: 7.00-19.00


Csütörtök: 8.00-16.00


Péntek: 8.00-16.00


Tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, hogy a 2024. augusztus 3-i szombati munkanapon a MABISZ Ügyfélszolgálata 8:00-16:00 óráig tart nyitva.


Mivel egészségünk megőrzése és a különösen veszélyeztetett embertársaink védelme közös felelősségünk, tisztelettel kérjük T. Ügyfeleinket, hogy a MABISZ illetékességébe tartozó ügyeikben szíveskedjenek lehetőleg a telefonos és elektronikus csatornáinkat igénybe venni, melyeken munkatársaink minden témakörben igyekeznek a lehető legteljesebb felvilágosítással szolgálni. Megértésüket és együttműködésüket nagyon köszönjük!


Panaszkezelési tájékoztatónkat ezen az oldalon találhatja meg.

Megközelíthetőség

Tömegközlekedéssel: az Oktogon vagy a Hősök tere irányából kisföldalattival (M1 sárga metró) vagy a 105-ös autóbusszal. Mindkét esetben a Bajza utca vagy a Kodály körönd megállónál érdemes leszállni.

Gyalogos megközelítés: az Oktogontól vagy a Hősök terétől mindössze 10 perces sétával az Andrássy úton.

Ügyfélszolgálat megközelítése: Ügyfélszolgálatunk az Andrássy út 93. szám alatti székházunkban található.

Parkolási lehetőség: a környéken fizetős parkolásra van lehetőség, ami azonban a környéken rendkívül korlátozott, nem előre tervezhető, így mindenképpen ajánlott a közösségi közlekedés igénybevétele.

Betörésvédelmi tájékoztató


Betörésvédelem

A MABISZ Betörésvédelmi tájékoztató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási fogalmak értelmezéséhez. Jelen tájékoztató általánosan foglalkozik a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, betörésvédelmi ismeretekkel, az egyes biztosítók biztosítási feltételei eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.

PDF letöltése

Felmondás


Felmondás

Felhívjuk figyelmét, hogy a MABISZ a Díjnavigátoron keresztül csak a díjszámítást teszi lehetővé, szerződéskötést, felmondást, kártörténeti igazolás beszerzését nem intézi. A korábbi szerződés felmondásával kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg a standard felmondási nyomtatványt oldalunkon szintén megtalálja. A felmondással kapcsolatban kérjük, ügyeljen arra, hogy a tavaly év végi jogszabályváltozás nyomán az egyes szerződések évfordulója nem szükségszerűen egyezik meg a naptári évfordulóval!

Felmondónyilatkozat

Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban


Évi 6-7 ezer kárt okoznak a tüzek a biztosított ingatlanokban

2017.05.29.

Az elmúlt hét évben több mint 35 milliárd forint kártérítést fizettek ki a hazai biztosítók tűzkárokra, melyek jelentős része megelőzhető lett volna néhány alapvető elővigyázatossági szabály betartásával. Az elektromos eszközök mind gyakoribb használatával fokozódik az elektromos tüzek kockázata is – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján.

2016-ban a biztosított lakóingatlanokban 6585 tűzkár keletkezett, ezek kártérítésére 3,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ennél sokkal rosszabb volt a helyzet például 2012-ben, amikor 7698 biztosított ingatlanban 9,1 milliárd forint összegű kár esett.2010 óta összesen 47 564 tűzeset keletkezett a biztosított ingatlanokban, ezekre összesen 35,3 milliárd forintot fizettek ki a hazai biztosító társaságok.

A lakossági ingatlanokban keletkezett tűzesetek száma ennél magasabb, mivel a magyarországi lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik ingatlanbiztosítással.

A lakástüzek egyik leggyakoribb oka a nyílt láng használata. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a tűzhelyek, kandallók, kályhák közelében véletlenül se tároljunk gyúlékony anyagot. A gyertyák, mécsesek szintén potenciális veszélyforrások, felborulva percek alatt lángba boríthatják az egész lakást. Az ágyban dohányzás roppant veszélyes, a cigarettáról, vagy hamutartóból kihulló parázs akár órákkal később is tüzet okozhat.

A panelházakban – is – a konyha az egyik leginkább tűzveszélyes terület, második helyen azonban a lépcsőházak állnak, mivel a közös használatú terek, a közös hulladékledobó a tűz kialakulásának és gyors terjedésének kedvez. Gyakori kiindulópontja a lakástüzeknek az erkély, ilyenkor az esetek túlnyomó részében a dohányzás a kiváltó ok.

Növekszik az elektromos eredetű tüzek előfordulásának száma. Egyre több árammal működő eszközzel vesszük körül magunkat, s tüzet okozhat a készülékek hibás működése, az általuk termelt hő nem megfelelő elvezetése, de akár a nem megfelelően karbantartott hálózat is.Az ilyen eredetű tüzek hatásait tovább súlyosbíthatja, hogy a meghibásodás helyéhez csatlakozó, felmelegedett vezetékek a tűz terjedését is elősegíthetik, így a kezdetben szűk térre korlátozódó égés gyorsan nagyobb területre is átterjedhet.

A megelőzés szempontjából nagyon fontos, hogy körültekintően járjunk el elektromos eszközeink üzemeltetése során. Érdemes minden elektromos berendezésre, akár egy mobiltelefon töltőjére is potenciális tűz forrásaként gondolni, és lehetőség szerint kellő távolságban tartani tőle minden éghető, gyúlékony anyagot. Minden elektromos eszköz termel hőt működése során, így a hő elvezetéséről, a készülék szellőzéséről minden esetben – a használati utasításban foglaltak szerint – gondoskodni kell. Nagyon gyakori probléma, hogy egy-egy konnektorra nagyszámú eszközt csatlakoztatunk különféle hosszabbítók és elosztók segítségével, ezzel pedig könnyen túlterhelhetjük mind magát az elosztót, mind a falba épített vezetéket. Az ideális megoldás, ha egy fali csatlakozóra nem kötünk 2000-2500 W összteljesítménynél nagyobb terhelést. A hálózatban keletkező zavarokat ugyan csak szakember segítségével lehet felderíteni, bizonyos jelekből következtethetünk arra, hogy mikor érdemes felvenni vele a kapcsolatot. Ilyenek a zizegő, sercegő hangok a konnektoroknál, a műanyagok eldeformálódása vagy elszenesedése, a jellegzetes égett szag, az izzók villódzása, vagy a biztosítékok gyakori lekapcsolódása.

A villamos eredetű tűzkárok megelőzéséről és csökkentéséről többet is megtudhat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által közösen készített ajánlásból.

Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában


Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában

IE: Változásokra van szükség a felelős társadalmi gondolkodás kialakításához

2017.04.28.

Az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe (IE) szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet hatékony válaszokat adni, beleértve a jogalkotót, a fogyasztói szervezeteket, az oktatást és a privát szektort is – állapítja meg az Insurance Europe a „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” című, a közelmúltban közzétett tanulmányában.

Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) című tanulmánya szerint többek között az erősödő digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhető, minőségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történő beemelése jelenthetik a megoldást.

Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt időszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon.

Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve.

Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsősorban a pénzügyi ismeretek – már kora gyermekkorban elkezdődő – oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történő beemelése garantálná, hogy a felelős pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehető legszélesebb körhöz jusson el.

A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetőségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót.

Jelenleg az EU 21 országában van – legalább előkészületi fázisban – nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában.

Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett.

Az Insurance Europe kiadványa bemutatja a MABISZ által létrehozott és 2010 óta üzemeltetett aggregátor oldalt, a Díjnavigátort. Az oldal segítségével megbízható, transzparens módon hasonlíthatók össze a magyarországi biztosítók kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlatai – emeli ki az IE kiadványa. Emellett a magyarországi szövetség ugyancsak 2010-ben fejlesztette ki a TKM (Teljes Költség Mutató) rendszerét, amely a befektetéssel kombinált életbiztosítások összehasonlítását teszi lehetővé.

A szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. A magyar szövetség honlapja folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján – olvasható az európai biztosítási szövetség anyagában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az európai biztosítási szövetség kiadványa több ponton is foglalkozik a magyarországi eredményekkel. Szövetségünk komoly erőfeszítéseket tesz az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók


Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók

2017.05.24.

Túl vannak az első, teljes évet feldolgozó Szolvencia II-es adatszolgáltatáson a hazai biztosítók. A szavatolótőke-ellátottság tekintetében a magyarországi társaságok jelentősen túlteljesítik az elvárt szintet – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) CFO Szekciójának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2017. május 19-e fontos határidő volt a biztosítók számára: ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.

Az adatszolgáltatást támogatta az EIOPA ingyenesen elérhető szoftvere, a 2017 utolsó negyedévére vonatkozó, 2018. február 18-ig teljesítendő adatszolgáltatást már minden biztosítónak saját magának kell előállítania.

A korábbi, Szolvencia I-nél alkalmazott szabály alapú tőkekövetelménnyel szemben a Szolvencia II-es rendszernél már komplex, kockázatalapú tőkekövetelményt és kockázatalapú felügyelési szabályrendszert határoztak meg, így a teljes követelményrendszeren belül a kockázatközpontú szemlélet érvényesül. A biztosítók minden esetben saját kockázat- és szolvencia-értékelés (ORSA) keretében mérik fel az általános szavatolótőke-szükségletüket.

A hazai biztosító társaságok irányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg, amelynek el nem érése esetén felügyeleti közbelépésre lehet szükség. „A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja az elvárt minimum szintet – 2016-ban 222 százalék volt -, ez a szint pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít” – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége CFO Szekciójának elnöke.

A Szolvencia II-es irányelv megjelenésével számos új fogalom került bevezetésre, amely nemcsak az átlagemberek, hanem még a szakértők számára is komoly felkészülést igényel.

A Magyar Biztosítók Szövetsége információszolgáltatással és edukációval kapcsolatos feladatai ellátásának keretében egy „Közös fogalomtár”-at készített. A fogalomtárban megtalálhatók a legfontosabb kifejezések és azok magyarázatai. A szöveg elérhető a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján.

Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret


Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret

2017.05.27.

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szombaton.

A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézagbeázások is, az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén.

Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.

A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.

Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Veronai tragédia


Veronai tragédia

2017.05.30.

Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a sajtóban a januári tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban. Nemcsak az érintett biztosítók, hanem a teljes szakma és a szövetségük is kiemelten kezeli az esetet, átérezve a helyzet különösen tragikus voltát, és átérezve a hozzátartozók fájdalmát – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége állásfoglalását kedden.

A Magyar Biztosítók Szövetségének szakértői informálódtak a kárrendezés körülményeiről. A MABISZ szakértőinek adatai szerint a Groupama Biztosító, átérezve az eset különösen súlyos és tragikus voltát, a Magyarországon ilyenkor szokásos, a bírói gyakorlatban megítélt legmagasabb összegeket fizette és fizeti ki a károsultak számára.

A MABISZ, áttekintve a kárrendezés eddigi menetét, úgy látja, hogy a Groupama Biztosító elkötelezett abban, hogy a tragédia sérültjei, áldozatai és hozzátartozói számára maximális segítséget nyújtson, ezért javasolja, hogy minden, az ügyben érintett személy forduljon továbbra is bizalommal a biztosítótársasághoz.

A Groupama Biztosító a sérültek és az áldozatok számára külön telefonvonalat hozott létre, emellett erre a célra kialakított e-mail-címen fogadja a családok kérdéseit, észrevételeit, továbbá kiemelt kárrrendező-szakértő kollégák foglalkoznak a tragikus veronai baleset kárügyintézésével.

A közvélemény elvárja, hogy az ügy részleteivel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjon. Ugyanakkor a biztosítók működését szigorú titoktartási előírások szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé az egyes kárügyek, azok adatainak biztosító általi nyilvánosságra hozatalát.

Ennek okán általános és jogi információkat tud a biztosító és tud maga a szövetség is nyilvánosságra hozni.

A kártérítési, illetve kárenyhítési összeg több tételből áll. A dologi és a személyi károk egy része – mint például a megsemmisült poggyászok költsége -, viszonylag gyorsan és pontosan számszerűsíthető. Van azonban az úgynevezett sérelemdíj, amelynek egzakt összegét egy ilyen tragédia esetében nagyon nehéz megállapítani. Az új Polgári törvénykönyv is csak annyit mond ki, hogy személyenként kell kezelni a káresetet, minden közeli hozzátartozónak kártérítést nyújtva.

Az érintett biztosító, tekintettel a magyar társadalom egészét megrázó drámai körülményekre, a hazai biztosítási és bírói gyakorlatban meghatározott kártérítési összegek felső határán ajánlotta meg a sérelemdíjakat az érintetteknek. A kártérítési folyamat a biztosító oldaláról ezzel nem zárult le. A tartós gyógykezelésre szoruló sérültek esetében szükség esetén életük végéig fedezni kell a gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásokat.

Maga az ügyintézés több szereplős, összetett, és időben elhúzódó folyamat. Ennek lépései szigorúan szabályozottak. A biztosítónak nemcsak a tragédiában érintettekkel kell tartania a kapcsolatot, de a hatóságokkal, kórházakkal is, illetve a gyámhatóságtól is be kell szereznie a megfelelő hozzájárulásokat.

A magyarországi biztosítók az ilyen kiemelt esetekben arra törekednek, hogy a jogszabályokban megengedett határidőkön jóval belül maradva tegyék meg a szükséges kárrendezési lépéseket.

Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés


Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés

2017.07.30.

A múlt szerdai, június 21-ével kezdődő viharos időszak kezdete óta közel 13 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladhatja az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legtöbb káreseményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették, s kiemelkedően sok bejelentés érkezett Kecskemétről és környékéről.

A legtöbb bejelentés vihar, jégverés és – kisebb mértékben – villámcsapás okozta károk miatt érkezett a társaságokhoz. Az erős szél sok helyen megbontotta tetőket, a jég pedig – különösen a palatetőkben – tett károkat, sok helyen maga a tetőhéjazat is súlyosan megsérült. Az erős szél fakidőléseket okozott, ami az ingatlanokban és a kerítésekben tett kárt.

Súlyos károk keletkeztek a mezőgazdaságban, a betakarításra váró, még lábon álló terményekben és a veteményesekben. A nem egy helyen diónyi nagyságú jég a gépjárművekben, elsősorban azok karosszériájában tett kárt.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy a tapasztalatok szerint egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon is extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen előidézve igen súlyos károkat.

Több biztosítónál is arról számoltak be, hogy operatív intézkedéseket tettek: meggyorsították a kárrendezést, átcsoportosították a különösen érintett területekre a kárfelmérőket.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot. Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál


Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál

2017.07.13.

2017. július 10-12-e között több, mint 4000 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítókhoz, s ezek előzetesen becsült értéke megközelíti a 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A július 10-ével induló héten, a hétfői és a keddi viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg.

A bejelentések többsége – mintegy 60 százaléka – a vihar, illetve az orkán erejű szél okozta károkra vonatkozott. A vihar mellett súlyos gondokat okoztak a villámcsapások. A villámcsapások elsődleges hatása következtében kialakuló tűz, illetve a villámcsapások másodlagos hatása, az elektromos készülékekben esett károkról is folyamatosan érkeznek a bejelentések. Több településen súlyos fennakadást okozott a vihar az áramszolgáltatásban, mivel az erős széllökések miatt kidőlt fák kárt tettek a vezetékekben, a villanyoszlopokban. A társaságoknál a második-harmadik leggyakoribb károk a jégverés, illetve a tetőbeázás volt.

A jelenlegi adatok alapján a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest megyéből, illetve Somogy megyéből érkezett.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott, mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.