Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac


Élénkül a nyugdíjbiztosítási piac

2014.08.13.

2014 első félévében kis mértékben, 1,25 százalékkal gyarapodott a biztosítási piac, ám ezen belül a gépjármű-, illetve a nyugdíjbiztosítások területe intenzívebb növekedést mutatott. A szektor összesített díjbevétele 441,3 milliárd forint volt az idei első hat hónapban – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A vizsgált időszakban a teljes díjbevételhez az életbiztosítási üzletág 229 milliárd, míg a nem-élet terület 212,3 milliárd forinttal járult hozzá. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosításokból (kgfb) származó bevételek meghaladták az 52 milliárd forintot. A kgfb-szerződések darabszáma mintegy 3,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb mértékben, de erősödött a casco-piac is: a díjbevételeket tekintve 0,7 százalékkal, közel 33 milliárd forintra nőtt, a szerződések darabszáma pedig csaknem 7 és fél ezerrel emelkedett.

A gépjármű-biztosítások területén tapasztalt bővülés elsősorban az új autóértékesítések, illetve a magyarországi forgalomba helyezések volumenének növekedésével magyarázható. Friss statisztikák szerint az idei első félévben összesen 32 992 személyautót és 7022 kishaszon-gépjárművet helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi első félévhez képest 21,4, illetve 50,8 százalékos növekedést jelent

A nem-életbiztosítási üzletág összesen közel 4 százalékkal bővült a tavalyi évhez képest, ehhez a gépjármű-biztosítások területe mellett az általános felelősségbiztosítások bevételeinek növekedése járult hozzá. E terület több mint 15 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest, amiben valószínűleg szerepe lehet a Polgári Törvénykönyv vezetői felelősségre vonatkozó passzusai változásának is.

A január óta hatályos adószabály-változások megszüntették a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„A kedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Örömmel látjuk, hogy az első féléves adatok alapján a nyugdíjbiztosítások valóban egyre népszerűbbek az ügyfelek körében. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat


Négyéves a MABISZ Ügyfélszolgálat

2014.09.01.

2010 szeptembere óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, melyet az elmúlt négy évben több mint 86 ezren kerestek fel. Legtöbben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításokkal (kgfb) kapcsolatos ügyekben érdeklődnek – tette közzé a MABISZ az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

Az indulás óta pontosan 86 103-an keresték fel az ügyfélszolgálatot, az ügyfelek döntő többsége – több mint 90 százaléka – írásban vagy telefonos kapcsolatfelvétel útján. A személyes megkeresések száma négy év alatt megközelítette a 2500-at.

A 2010. szeptember 1-jén létrehozott ügyfélszolgálatot legtöbben a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) kapcsolatos ügyekben keresték meg: a legtöbb kérdés a fedezetlenségi díjra, a bónus-malus besorolásra, a biztosítatlan gépjárművek okozta károkra, illetve a MABISZ Díjnavigátorra vonatkozott.

„A MABISZ Ügyfélszolgálatát azzal a céllal hoztuk létre négy évvel ezelőtt, hogy az ügyfelek gyors és pontos információhoz jussanak általános biztosítási kérdésekben és a saját, egyedi szerződésükkel kapcsolatban is. Az, hogy négy év alatt több mint 86 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló a kezdeményezés, és az információszolgáltatás mellett fontos edukációs feladatokat is ellát” – foglalta össze az elmúlt évek tapasztalatait Molnos Dániel a MABISZ főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálat „csúcsidőszaka” általában az őszi-téli hónapokra esik, amikor a kgfb-díjak hiteles összehasonlítására szolgáló MABISZ Díjnavigátorról, illetve a „kötelezőváltással” kapcsolatos témákról érdeklődnek az ügyfelek.

Az idei év első kilenc hónapjában, 2014. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között 12 824 megkeresést regisztrált a szervezet, ebből 10 644 telefonos, 1411 írásos, 769 pedig személyes kapcsolatfelvétel volt.

Életbiztosítás: jelentős lemaradásban


Életbiztosítás: jelentős lemaradásban

2014.09.04.

Az Európai Biztosítók Szövetsége, az Insurance Europe frissen publikált összesítése szerint a világ legnagyobb biztosítási piaca az európai: 2013-ban a kontinens biztosítói mintegy 1119 milliárd eurós díjbevételt értek el, ebből az életbiztosítási díjbevételek 667 milliárd eurót tettek ki. Egy ügyfél átlagosan 1124 eurót költ Európában életbiztosításra, Magyarországon ennek az összegnek alig egy hetedét fordítják ugyanerre a célra.

Az összesítés szerint Európa továbbra is a világ legnagyobb biztosítási piaca: a globális biztosítási piac 35 százalékát adja, miközben az Egyesült Államok további 30, Ázsia 28 százalékkal részesül ebből, a Csendes-óceáni térség és Afrika részesedése marginális, körülbelül 3-3 százalék. Tavaly a teljes európai biztosítási piac díjbevétele 1119 milliárd euró volt, ebből 667 milliárd életbiztosításból, 334 milliárd a nem-élet jellegű termékekből, míg 118 milliárd euró egészségbiztosításból származott.

Az egy főre jutó biztosítási költés tekintetében hasonló arányok látszanak: életbiztosításban az európai átlag 1124 euró évente, nem-élet termékekre és balesetbiztosításra 564 eurót költ egy átlag európai, míg az egészségbiztosítás a maga alig 200 eurójával ezektől jóval elmarad, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az életbiztosítási szegmens meghatározó Európában: a legfejlettebb piac Lichtenstein, Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság: ezekben az országokban az egy főre eső átlag életbiztosítási költés éves szinten 3000-3500 euró.

Az átlagos 1124 euróhoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország: ezekben az országokban alig 100 eurót költenek életbiztosításra. Magyarország a kevesebb, mint 150 eurós éves átlaggal szintén jóval az átlag alatt volt 2013-ban.

A magyar piacot vizsgálva tavaly összesen 810,2 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz. Ennek 53,4 százaléka, 432,7 milliárd forint az élet-, 46,6 százaléka, 377,5 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágakból. Az életpiac 2013-ban stagnált, az idei évben azonban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adatai szerint már látszik némi elmozdulás.

A 2014. január 1-je óta hatályos adószabály-változás megszüntette a nyugdíjbiztosítások versenyhátrányát, így – évi legfeljebb 130 ezer forint összegben – adókedvezményt vehetnek igénybe a nyugdíjbiztosítással rendelkezők. A piac várakozásai szerint ezzel új lendületet kaphat a hazai lakosság időskorra történő öngondoskodása.

„Az adókedvezmény jelentősen növelheti az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot, és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta


Nyári viharok: 760 ezer kárbejelentés 2010 óta

2014.09.23.

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot. 2014. május 1-je és augusztus 31-e között több mint 134 ezer bejelentést regisztráltak a biztosítók, a károk volumene eléri a 8,1 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb összesített adatokat.

Az idei szeptemberi szélsőséges időjárás, a viharok, felhőszakadások, illetve árvizek komoly károkat okoztak országszerte. A biztosítókhoz egyetlen hétvége, a szeptember 12 és szeptember 14-e közötti viharos időjárás miatt mintegy 7 ezer kárbejelentést érkezett, a károk becsült értéke meghaladja a 700 millió forintot. A szeptember elején néhány nap alatt lezúdult hatalmas mennyiségű csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) statisztikái szerint egyes országrészeken átlagosan háromhavi csapadékmennyiségnek felelt meg. Országos átlagban 77 mm csapadék hullott, ami másfélszerese az ebben az időszakban szokásosnak. Siófokon és Szentesen esett a legtöbb eső: ezekben a városokban hat nap alatt legalább negyedévnyi csapadék hullott le.

A MABISZ összesítése alapján látszik, hogy a „fekete év” 2010 volt, amikor csaknem 312 ezer viharok, illetve árvizek okozta kárt regisztráltak a biztosító társaságok, a kárösszeg pedig elérte a 29,6 milliárd forintot.

Egy évvel később jóval nyugodtabb évet zárt e tekintetben a piac, 2011-ben ugyanis kevesebb mint felére csökkent mind a károk száma, mind a kárérték. Ebben az évben május és augusztus között összesen 119 079 darab viharkárt regisztráltak a hazai biztosítók, a kárösszeg pedig valamennyivel 7,7 milliárd forint fölött alakult.

Ugyanakkor 2012-ben és 2013-ban közel 100 ezer viharkárt jelentettek a cégeknél – 2012-ben 98 630-at, 2013-ban 98 597-et -, miközben a károk összege 2012-ben 6, 2013-ban 7,3 milliárd forintot tett ki.

2014-ben több mint 40 százalékkal több kárt jelentettek a május 1-je és augusztus 31-e közötti periódusban, mint egy évvel korábban: a bejelentett károk száma meghaladta a 134 ezret, a kárérték pedig a 8,1 milliárd forintot.

A hazai ingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ legfrissebb adatai szerint 2013 végén a biztosítók 2,98 millió darab egyéni lakásbiztosítási szerződést tartottak nyilván, 93 ezerrel kevesebbet, mint 2010-ben. A 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is


Utazás: kockázat a hosszú hétvégén is

2014.10.20.

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre: az utasbiztosítás megkötése és az elővigyázatosság együtt jelenthet biztonságot – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az idei év végéig a külföldre utazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a most következő hosszú hétvége és a másfél hétig tartó őszi szünet is. Sokan ezekben a napokban is a külföldi kikapcsolódást választják: még tengerparti nyaralásra is van lehetőség Egyiptomban, Tunéziában vagy Törökországban, de a klasszikus városnéző túrák is népszerűek.

Mindkét esetben van mire odafigyelni: aki tenger mellé megy, és a vízi sportokat is előnyben részesíti, annak hagyományos utasbiztosítása mellé – ha az nem tartalmazza a búvárkodásra is vonatkozó kockázatot – javasolt extrém sportokra szóló kiegészítő biztosítást kötnie.

Különösen a charter-járatokkal utazóknak érdemes – az alapcsomagokban is megtalálható poggyászbiztosítás helyett, illetve mellett – olyan biztosítást választaniuk, amely a poggyászkésedelemre is fedezetet nyújt.

A külföldi tartózkodás során, a városnéző utakon, különösen a mediterrán országokban javasolt különös elővigyázatosság. „Zsúfolt helyeken, piacokon, ahol naponta akár több ezer turista is megfordul, kiemelten ügyeljünk értéktárgyainkra, mivel igen gyakoriak az utcai lopások, a női válltáskák lerántása” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

„Olyan értékeket, mint a lakáskulcs, személyi okmányok, fényképezőgép, szemüveg, vagy az ellopott táska egy bizonyos értékhatárig megtérítik a biztosítók, de még ha kárunk meg is térül, egy-egy ilyen eset az egész nyaralást tönkreteheti. Ha megtörténik a baj, a kártérítéshez minden esetben szükség van a rendőrségi jegyzőkönyvre” – teszi hozzá Horváth Péter.

Baj esetén óriási segítség lehet a ma már minden utasbiztosítás részeként nyújtott asszisztencia-szolgáltatás. A nap 24 órájában magyar nyelven segítség kérhető, nemcsak a biztosítással kapcsolatos ügyintézésben, hanem az általános információszolgáltatásban is, pl. menetrend lekérdezése, mit tegyünk, ha lekéstük a repülőjáratot stb.

A szakemberek tapasztalatai szerint nő a hazai kiutazók tudatossága, egyre több utazó ismeri fel az utasbiztosítás megkötésének szükségességét. E tudatossággal lehet összefüggésben, hogy az idei évben jelentősen nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos kiutazási növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságának növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

2013-ban a teljes utasbiztosítási díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, 6,5 százalékkal növekedve a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Kgfb: indul a kampány


Kgfb: indul a kampány

2014.10.29.

Vasárnap meghirdetik a jövő év január 1-jétől érvényes kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) tarifáikat a biztosítók, amely még mindig az autósok több mint felét érinti – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően legkésőbb 2014. november 2-áig kell közzétenniük a 2015. január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat azoknak a biztosító társaságoknak, amelyek jövő év január 1-jétől módosítani kívánnak díjaikon. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

Ami a gyakorlati tudnivalókat illeti: az idei kampányban a tavalyihoz hasonlóan a díjakat a biztosítók a szektor felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a MABISZ, illetve a saját honlapjaikon kötelesek megjeleníteni. A tavalyelőtti jogszabály-módosítás alapján a biztosítók már nem kötelesek díjat hirdetni. Annak a társaságnak, amelyik november 2-áig nem hirdet új díjat, automatikusan az utoljára meghirdetett tarifája lesz érvényben 2015. január 1-jétől is.

Ismeretes, hogy 2013. január 1-jétől szabaddá vált a hazai kötelező gépjáműfelelősségbiztosítási piac díjhirdetési rendszere. E szerint a biztosítók év közben is, bármikor – nemcsak, mint korábban, évente egyszer – módosíthatják díjaikat. Természetesen a már megkötött szerződések díja a következő biztosítási évfordulóig változatlan marad.

Az európai statisztikák szerint Magyarországon a kgfb-átlagdíj rendkívül alacsony, a legalacsonyabb Európában.

A magyar piaci átlagdíj 64 euró, miközben Olaszországban 436, Belgiumban 306, Németországban 228, Görögországban 267, Romániában 115, Lengyelországban pedig 103 euró az éves kötelező biztosítás átlaga.

A magyarországi átlagdíj az idei év első félévében 19 887 forint volt, amely kevesebb, mint 1660 forintot tesz ki havonta. Ennek az olasz tarifa csaknem a hétszerese, a belga csaknem az ötszöröse, míg a németek 3,5-szer annyit fizetnek a kötelező biztosításért.

Egyre inkább személyre szabottak a kgfb-díjak


Egyre inkább személyre szabottak a kgfb-díjak

2014.11.03.

Egyre inkább kockázatarányos díjakat alakítanak ki a hazai gépjárműfelelősségbiztosítók, az autósok egyre inkább személyre szabott díjat fizetnek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagdíj 19 887 forint volt 2014 első félévének végén, de a személyautók éves átlagos díja ennél is alacsonyabb: 13-14 ezer forint között alakult – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A biztosítók a hét végén közzétették a 2015. január 1-jétől érvényes tarifáikat. Az első piaci elemzések alapján a biztosítók tovább folytatják azt a gyakorlatot, hogy a statisztikáik szerint legjobbnak ítél ügyfélcsoportoknak alacsonyabb díjat ajánlanak, míg a gyakori károkozók magasabb díjra számíthatnak. Erre egyébként maga a bonus-malus rendszer is lehetőséget ad: az idén februártól hatályos jogszabályváltozás már lehetővé teszi, hogy a biztosítók – akár a B10-es kategória felett is – plusz kedvezményeket nyújtsanak a régóta kármentes ügyfeleknek.

A biztosítók díjtarifáiban továbbra is megmaradt a korábbi kedvezménystruktúra. A közel 100-féle kedvezményt tartalmazó rendszer szerint továbbra is a családi és gyermekkedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás vagy csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt. Díjkedvezményt kapnak az egyes foglalkozási ágakat űzők – pl. közalkalmazottak, nyugdíjasok, egyházi alkalmazottak stb. -, a különböző szakmai szervezetekhez, szakszervezetekhez, egyes cégcsoportokhoz tartozók, a mozgássérült igazolvánnyal rendelkezők. Mindössze néhány új kedvezményt találni a tarifatáblázatokban: a Magyar Orvosi Kamara, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai olyan új ügyfélszegmens, amely díjkedvezményre jogosult az egyik biztosítónál, illetve újdonság még az egyik biztosító pénzügyi szolgáltató partnerénél nyitott bankszámlacsomag, illetve nyugdíjasszámla-csomag nyitása esetén kapható plusz díjkedvezmény.

A magyarországi kgfb-díjak az Európai Unió más országaival összehasonlítva messze a legalacsonyabbak. A MABISZ 2014 első félév végi adatai szerint egy jármű átlagos kgfb-díja 19 887 forint volt. Ha azonban csak a személygépjárművek díját vesszük figyelembe – a buszok, tehergépjárművek stb. díját nem -, akkor az átlagdíj 13-14 ezer forint évente. Ez annyit jelent, hogy a kevesebb, mint 3 liter benzin árának megfelelő összeget kell fizetni átlagosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításért havonta. Ugyanakkor Belgiumban 306 euro, Cipruson 171 euro, Németországban 228 euró, Görögországban 267 euro, Romániában 115 euro egy éves átlagos kgfb-díj.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra. A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

MABISZ konferencia – 2014


MABISZ konferencia – 2014

2014.11.05.

Csütörtökön ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor rövid idő alatt igen népszerűvé vált biztosításszakmai konferenciáját. Az esemény kiváló alkalmat teremt a biztosítók, az együttműködő vállalkozások és a szabályozói oldal, a felügyeleti döntéshozók képviselői számára a magas szintű szakmai eszmecserére.

A tavalyi konferencia óta igen fontos, a biztosítási szektort érintő változások történtek, elég csak az adó- és jogszabályi környezet átalakulására, az új Ptk.-ra, vagy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményére gondolni. A konferencia fókuszában ezúttal az egészségbiztosítási piacban rejlő lehetőségek, a biztosítókat érintő európai szabályozói változások, valamint a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai állnak.

November 6-án hazai és külföldi biztosítási felsővezetők, szabályozói és felügyeleti döntéshozók osztják meg egymással és a közönséggel véleményüket, tapasztalataikat. Megvitatják azokat az új tendenciákat, gazdasági és jogi környezeti változásokat, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi biztosítási piacra is döntő befolyással vannak, illetve lesznek.

A konferenciát Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitja meg, őt követően pedig Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója tart előadást az aktuális makrogazdasági tendenciákról és kilátásokról, illetve a nyugdíjbiztosítások makrogazdasági szerepéről.

Az MNB részéről további három szakértő is előadást tart a rendezvényen: Stabilitás és bizalom címmel az MNB biztosításfelügyelési stratégiájáról és módszereiről Kisgergely Kornél, a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója beszél majd, a fogyasztóvédelem szerepéről a biztosítási piacon pedig Bethlendi András fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató tart előadást. Nagy Koppány, a Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója „Küszöbön a Szolvencia II. és az IMD II” címmel tart előadást.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a konferencia kapcsán hangsúlyozza: a biztosítási piacnak nagy szüksége van a konstruktív piaci, illetve a jogalkotóval folytatott párbeszédre, amelyre alkalmas fórum a MABISZ éves nemzetközi konferenciája. „A konferencián nemcsak a hazai biztosítási vezetőkkel és hazai szakmai partnereinkkel, hanem külföldi szakemberekkel is lehetőség nyílik a konzultációra.”

Elindult a MABISZ Díjnavigátora


Elindult a MABISZ Díjnavigátora

2014.11.07.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Díjnavigátora, amely valamennyi érintett biztosító kötelező biztosítási tarifáját pontosan, teljes körűen, valamennyi kedvezménnyel együtt tartalmazza.

A Díjnavigátor ötödik éve igen fontos eszköze a fogyasztóvédelemnek és az ügyfelek teljes körű tájékoztatásának. A szövetség hitelesített kalkulátora egyedi eszköze a díj-összehasonlításnak: az itt szereplő tarifákat és az összes elérhető kedvezményt a biztosítók előzetesen ellenőrizték, tesztelték, és írásban jóváhagyták. A MABISZ Díjnavigátorában szereplő adatok így minden esetben hiánytalanok és pontosak.

Mindez nem elhanyagolható szempont, hiszen az autósoknak ilyenkor nem könnyű eligazodni a tarifák és kedvezmények sokaságában. A biztosítók az idén is közel 100-féle kedvezményt kínálnak ügyfeleiknek: továbbra is a családi kedvezmény, az e-kommunikáció, a csekkes befizetést helyettesítő banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás választása, illetve az éves díjfizetés vállalása biztosít a legtöbb biztosítónál kedvezményt.

A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,167 millió jármű 52 százaléka, 2,167 millió gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,167 millió járműből 2,691 millió személyautó – az összes jármű 53,24 százaléka – van magánszemélyek tulajdonában, közülük 1,433 millió gépkocsi január 1-jei évfordulós, esetükben kerülhet sor évfordulós biztosítóváltásra.

A magánszemélyek tulajdonában álló autók többsége – 38,7 százaléka – B10-es kategóriájú, míg A0-s kategóriájú a személygépjárművek 11,64 százaléka.

„Mivel még mindig sokakat érint az év végi biztosítóváltás, a fogyasztók hiteles tájékoztatásának kiemelt szerepe van, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze lett az utóbbi években a Díjnavigátor” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő


Új irányok: egészség és a nyugdíjbiztosítás lehet a jövő

MABISZ konferencia 2014

2014.11.07.

Ötödik alkalommal rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melyen a résztvevő szereplők egyöntetűen a szakmai párbeszéd fontosságát, és a piac aktívan szabályozott és felügyelt, transzparens működésének szerepét hangsúlyozták. Pandurics Anett, a MABISZ elnöke kifejtette: a közeljövő stratégiai prioritása egyebek mellett az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása, és a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása.

A rendezvényt Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a biztosítók szerepe megkerülhetetlen mind az üzleti életben, mind a társadalmi folyamatokban. Az államtitkár előadásában párbeszédet és szakmai konzultációt ajánlott a biztosítási szakmának, ismertette továbbá a kormány elképzeléseit a jelenlegi egészségügyi ellátórendszerről. Mint mondta, a fő kérdés évek óta az, hogyan működjön együtt az állami és a magánbiztosítási rendszer, miközben „az ennek javítására tett kísérletek, vagyis a nagy rendszerszintű átalakítások eddig többnyire elbuktak”.

„Az egészségbiztosítási rendszer alapja Magyarországon a szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítási rendszer, és ez így is marad.” – fejtette ki az államtitkár és hozzátette: kiemelt cél, hogy mindenki által hozzáférhető, és magas ellátási színvonalú szolgáltatást kapjanak az állampolgárok. A területi, valamint a szakmai egyenlőtlenségek, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek megszüntetése az állam feladata, emellett ugyanakkor szükség van alternatív lehetőségekre azok számára is, akik az államinál magasabb szintű ellátást vennének igénybe. „Feladatunk, hogy ebben a rendszerben hogyan találjuk meg a megoldást, amely biztosítja az egyenlő hozzáférés elvét, de a magasabb szintű igényeket is kielégíti.”

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetráis politikáért felelős ügyvezető igazgatója a nyugdíjbiztosítások fontosságára hívta fel a figyelmet annak tükrében, hogy láthatóan a lakosság megtakarításainak összetétele egyre inkább tolódik el a hagyományos, kis kockázatú, rövidtávú alternatívák irányából. Ebben a tendenciában kívánatos, hogy a nyugdíjbiztosítások egyre nagyobb szerephez jussanak- emelte ki Palotai Dániel. Az ügyvezető kitért az idén január óta elérhető adókedvezményre is, melynek első eredményei már most megmutatkoznak: a legfrisebb háromnegyedéves statisztikák szerint jelenleg 50-féle nyugdíjterméket kínálnak a biztosítók, akik a harmadik negyed végén mintegy 45 ezer megkötött nyugdíjbiztosítási szerződést kezeltek.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a piac aktuális helyzetét értékelve a biztosítások hasznosságát hangsúlyozta, mint mondta vitathatatlan a szektor stabilizáló, kiegyenlítő funkciója. Az elnök előadásából kiderült: közel 12 millió ügyfélszerzőést kezelnek a hazai biztosítók, a közteherviseléshez való hozzájárulásuk pedig közel 100 milliárdos adóbevételt jelentett 2013-ban. „Folyamatosan stabil a szektor tőkeellátottsága, amellett több szegmensben látunk kifejezetten bíztató jeleket a jövőre nézve: a nyugdíjbiztosításban pozitívan az eredmények, a baleset, és egészségbiztosítás piaca is jól alakul, a felelősségbiztosítások piacán szintén van ok az óvatos optimizmusra.” – tette hozzá.

Pandurics Anett a MABISZ startégiai prioritásai kapcsán kiemelte: az élet,- és nyugdíjbiztosítási piac újrapozícionálása kiemelt jelentőségű csak úgy, mint a válság során megjelenő bizalomvesztés kompenzálása egyebek mellett a korrekt, tisztességes termékfejlesztéssel és tájékoztatással. „A piac lehetséges kitörési pontjai a közeljövőben a kiegészítő egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítás lesz.”

Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MNB általános felügyeleti céljainak irányvonalait ismertette. Ide tartozik, hogy a piaci szereplők sokk-ellenálló képessége kielégítő legyen, de ilyen az egészséges verseny fenntartása, és erősítése, illetve a prudencia és fogyasztóvédelem együttes jelenléte is. Ezeken túl az ügyvezető ismertette a felügyelet jövőre vonatkozó módosítási javaslatait is, melyek közül a legfontosabbak a rendszerszinten jelentős piaci szereplők fokozott felügyelete, az üzleti modell alapú felügyelet, a korai bevatkozási rendszer, az aktív nemzetközi jelenlét, illetve a határon átnyúló tevékenység, fióktelepek felügyelete.

Bethlendi András, az MNB fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, mennyit változtak az elmúlt egy évben a fogyasztóvédelmi felügyelés módszerei. Kiemelte a biztosítók fogyasztóvédelmi felügyelői rendszerének kialakítását, a folyamatos felügyelést, fogyasztóvédelmi szakértő bevonását valamennyi átfogó vizsgálatban, az egyedi ügyek becsatornázását folyamatokban lévő vizsgálatokba, a tisztességtelen piaci gyakorlatok feltárását, valamint a fokozatosság elve alapján a konszenzusos megoldás keresését. A pénzügyi fogyasztóvédelem szerepe folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ez a tendencia az ügyvezető igazgató szerint csak tovább fog erősödni a következő időszakban is.