Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – UNIQA Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74.

csatlakozás időpontja: 2013.04.03.

száma: H 5044/2013. 10./192

bevezetés időpontja: 2013.09.01.

módosítva: az Otthon és környezet Techno lakásbiztosítás (száma: H 5044/2014. 03./071) szerint, mely 2014.03.15-től köthető.

száma: H 5044/2014. 03./071

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: nincs

száma: 5054/2015. 10./176

bevezetés időpontja: 2015.10.01.

módosítva: nincs

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – Allianz Hungária Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.

csatlakozás időpontja: 2013.04.04.

száma: AHE-12930

bevezetés időpontja: 2013.10.15.

módosítva: az Allianz Otthonbiztosítás Plusz (száma: AHE-12930/1P) szerint, mely 2014.03.15-től köthető.

száma: AHE-12930/1P

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: nincs

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

csatlakozás időpontja: 2013.03.26.

száma: SIG 2867

bevezetés időpontja: 2015.08.01.

módosítva: 2017. 01-01-től a SIG 3074. sz. Signal Otthon Lakossági vagyonbiztosítás feltételei szerint.

száma: SIG 3074

bevezetés időpontja: 2017.01.01.

módosítva: nincs

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – Magyar Posta Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Magyar Posta Biztosító Zrt.

1022 Budapest, Bég u. 3-5.

csatlakozás időpontja: 2013.03.26.

száma: F 120141 03 1403

bevezetés időpontja: 2014.03.05.

módosítva: a PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (száma: F 120141 05 1504) szerint, mely 2015.04.27-től köthető.

száma: F 120141 05 1504

bevezetés időpontja: 2015.04.27.

módosítva: nincs

Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években


Nyári viharok: közel egymillió kárt fizettek ki a biztosítók az elmúlt években

2017.07.24.

2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.

A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.

Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma


A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Az életbiztosítások húzzák a piacot

2010.09.09.

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.

„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.

A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.

Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.

A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.

Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány

A lakásbiztosítás nemcsak a tulajdonost védi


A lakásbiztosítás nemcsak a tulajdonost védi

Az elmúlt három hónapban kissé nőtt a lakásbiztosítások száma

2010.12.08.

Sok téli baleset és kellemetlenség elkerülhető lenne, ha az ingatlantulajdonosok elővigyázatosabbak lennének és kiegészítő felelősségbiztosítást is kötnének – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Bár 2010-ben a szélsőséges időjárás hatására kissé emelkedett a lakásbiztosítási szerződések száma, még így is bőven van tartalék a piacban.

A lakásbiztosítások száma az idei harmadik negyedévben kissé emelkedett, amiben valószínűleg a szélsőséges időjárás okozta természeti károknak is szerepe van. A szövetség adatai szerint a – nyaralókkal együtt – 4,3 millió magyarországi lakóingatlan több mint 20 százalékának továbbra sincs biztosítása. „Ez azt jelenti, hogy csaknem 1 millió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor” – mutat rá Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.

Télen ráadásul megszaporodnak a káresemények, hiszen a hó, az ónos eső és a jég miatt olyan balesetek is előfordulnak, amelyek az év többi részében nem vagy csak jóval ritkábban történnek meg. A legszembetűnőbbek a csúszós utak miatt bekövetkező közlekedési balesetek, de sok gyalogos esik el a jeges járdákon, és a tetőről lezuhanó hótömbök, jégcsapok is komolyan kárt tehetnek emberéletben és anyagiakban egyaránt. „Kevesen vannak tisztában azzal, hogy ha a ház előtt valaki elcsúszik a járdán, illetve a tetőről gyalogosra vagy gépjárműre zuhan egy hótömb, akkor azért az ingatlan tulajdonosai tartoznak kártérítési kötelezettséggel, amennyiben a társasház felelőssége megállapítható a káresemény bekövetkezésében. Az elmúlt évek káreseményeinek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlantulajdonosok sokszor nem is gondolnak arra, hogy a tetőről lezúduló hótömeg akár több millió forintos kárt is okozhat” – mutat rá Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottságának elnöke, hozzátéve: ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Az elnök azt tapasztalta, hogy bár a társasház-biztosítások mellé jellemzően megkötik a felelősségbiztosítást is, azért korántsem rendelkezik minden társasház ilyen típusú védelemmel.

Szabó Zoltán felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak a társasházaknak érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást kötniük, hanem a családiház-tulajdonosoknak is. „A felelősségbiztosítás megléte téli időszakban különösen fontos, mert a telekhatár előtti járda síkosságmentesítésének elmulasztásából származó balesetekért minden esetben az ingatlantulajdonos a felelős. Ha az illető nem rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a balesetet szenvedett vagyoni és nem vagyoni kárait is köteles megtéríteni, biztosítási fedezet híján ezt kénytelen saját zsebből fizetni, amely komolyabb személyi sérüléseknél jelentős anyagi tehertétel lehet. A telekvonalra épült családiházak esetében sem ritka, hogy a tetőről lecsúszó hó ráesik valakire vagy kárt tesz egy ott parkoló gépkocsiban, amennyiben az ingatlanon nincs hófogó, akkor a kártérítési kötelezettség ugyancsak fennáll ” – állítja MABISZ Lakásbizottságának elnöke.

Szabó Zoltán szerint – akár rendelkezik valaki lakásbiztosítással, akár nem -, érdemes minden lehetséges óvintézkedést megtenni, például hófogót szereltetni a háztetőre, illetve jegesedés esetén síkosságmentesíteni a járdát. Ha a tulajdonos kellő gondossággal jár el – a házon van hófogó, a járda bizonyíthatóan síkosságmentesített, a lelógó jégcsapokat a tetőről eltávolít(tat)ja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az utcaszakaszon figyelmeztető táblát helyez ki és útlezáró szalaggal jelöli a veszélyes területet -, akkor nem marasztalható el a tulajdonos, még akkor sem, ha véletlenül mégis baleset történik. „A káreseményekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményének szempontjából kulcsfontosságú a kellő gondosság fogalma, azaz, hogy a tulajdonos valóban megtette-e a tőle elvárható biztonsági intézkedéseket” – fejezte be Molnos Dániel.

Lakásbiztosítási piac (2007-2010. III.n.év)

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege


Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.

Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei


Összehasonlíthatóbbá válnak a biztosítók lakásbiztosítási termékei

Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén

2013.04.18.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.

A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.

Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.

A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.

„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.

A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.

Kevesebben kötnek lakásbiztosítást


Kevesebben kötnek lakásbiztosítást

66 ezer szerződés tűnt el a piacról

2013.06.10.

A mai, súlyos árvízhelyzetben kiemelt figyelmet érdemel a lakásbiztosítási piac. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a válság elérte ezt a szegmenst is: az elmúlt két év alatt 66 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) lakásbiztosításokkal foglalkozó sajtórendezvényén.

A hazai lakásbiztosítási piacot alkotó 16 biztosító üzletági bevétele 2012-ben meghaladta a 101 milliárd forintot. A termékpaletta folyamatosan bővül: 85-féle lakásbiztosítási termék van jelen, közülük 38-féle jelenleg is köthető.

Miközben 2002 és 2010 között 17 százalékkal, 2,622 millióról 3,078 millióra nőtt a lakásbiztosítások száma, az elmúlt két évben sajnálatos módon lassú lemorzsolódás indult meg a szerződésszámot illetően. Két év alatt – 2010 és 2012 között – 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot – amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással – a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. Ennek legfőbb oka, hogy a pénzügyi válság szemmel láthatóan elérte a lakásbiztosítási szektort is, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni. Ugyanakkor a lakásbiztosítások átlagdíja az elmúlt években reálértéken nemigen változott: a 2012-es éves átlagdíj mértéke alig haladta meg 29 000 forintot.

„A zsugorodó piacméret mellett a növekvő versenyből adódó átlagdíj-csökkenés is kihívást jelent a piaci szereplők számára – hangsúlyozta Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. – A jövedelmezőséget emellett jelentősen rontja az a tény is, hogy elsősorban a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság.”

A biztosítási önszabályozás területén tett fontos lépésként a MABISZ az idén márciusban elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, amelyhez a mai napig már 14 biztosító csatlakozott. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében bevezetett, Európában is úttörőnek számító termékvázlat meghatározott szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. Ezzel alapvetően segíti az összehasonlíthatóságot mind a díjak, mind pedig a szolgáltatások tekintetében, támogatva az ügyfeleket abban, hogy a jövőben még inkább megalapozott döntéseket tudjanak hozni a lakásbiztosítási termék kiválasztásakor.

Az elmúlt egy év során a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottsága összeállította a Lakásbiztosítási útmutatót, melynek célja a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak, tudnivalók megismertetése. A MABISZ kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Az útmutató elérhető valamennyi tagbiztosító lakáspiaci termékeket bemutató internetes oldalán, illetve a szövetség honlapján is.