Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat
1143 Budapest, Stefánia út 51.
csatlakozás időpontja: 2013.04.08.
1143 Budapest, Stefánia út 51.
csatlakozás időpontja: 2013.04.08.
1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74.
csatlakozás időpontja: 2013.04.03.
száma: H 5044/2013. 10./192
bevezetés időpontja: 2013.09.01.
módosítva: az Otthon és környezet Techno lakásbiztosítás (száma: H 5044/2014. 03./071) szerint, mely 2014.03.15-től köthető.
száma: H 5044/2014. 03./071
bevezetés időpontja: 2014.03.15.
módosítva: nincs
száma: 5054/2015. 10./176
bevezetés időpontja: 2015.10.01.
módosítva: nincs
1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.
csatlakozás időpontja: 2013.04.04.
száma: AHE-12930
bevezetés időpontja: 2013.10.15.
módosítva: az Allianz Otthonbiztosítás Plusz (száma: AHE-12930/1P) szerint, mely 2014.03.15-től köthető.
száma: AHE-12930/1P
bevezetés időpontja: 2014.03.15.
módosítva: nincs
száma: AHE-12710/1P
bevezetés időpontja: 2019. 03.18.
módosítva: nincs
1123 Budapest, Alkotás u. 50.
csatlakozás időpontja: 2013.03.26.
száma: SIG 2867
bevezetés időpontja: 2015.08.01.
módosítva: 2017. 01-01-től a SIG 3074. sz. Signal Otthon Lakossági vagyonbiztosítás feltételei szerint.
száma: SIG 3074
bevezetés időpontja: 2017.01.01.
módosítva: nincs
1022 Budapest, Bég u. 3-5.
csatlakozás időpontja: 2013.03.26.
száma: F 120141 03 1403
bevezetés időpontja: 2014.03.05.
módosítva: a PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (száma: F 120141 05 1504) szerint, mely 2015.04.27-től köthető.
száma: F 120141 05 1504
bevezetés időpontja: 2015.04.27.
módosítva: nincs
2017.07.24.
2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szövetség adatait.
A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, s sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések.
Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május-augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatellkár”, de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.
A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.
A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.
Az életbiztosítások húzzák a piacot
2010.09.09.
2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.
„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.
A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.
Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.
A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.
Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány
Az elmúlt három hónapban kissé nőtt a lakásbiztosítások száma
2010.12.08.
Sok téli baleset és kellemetlenség elkerülhető lenne, ha az ingatlantulajdonosok elővigyázatosabbak lennének és kiegészítő felelősségbiztosítást is kötnének – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Bár 2010-ben a szélsőséges időjárás hatására kissé emelkedett a lakásbiztosítási szerződések száma, még így is bőven van tartalék a piacban.
A lakásbiztosítások száma az idei harmadik negyedévben kissé emelkedett, amiben valószínűleg a szélsőséges időjárás okozta természeti károknak is szerepe van. A szövetség adatai szerint a – nyaralókkal együtt – 4,3 millió magyarországi lakóingatlan több mint 20 százalékának továbbra sincs biztosítása. „Ez azt jelenti, hogy csaknem 1 millió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káresemény bekövetkeztekor” – mutat rá Molnos Dániel, a szövetség főtitkára.
Télen ráadásul megszaporodnak a káresemények, hiszen a hó, az ónos eső és a jég miatt olyan balesetek is előfordulnak, amelyek az év többi részében nem vagy csak jóval ritkábban történnek meg. A legszembetűnőbbek a csúszós utak miatt bekövetkező közlekedési balesetek, de sok gyalogos esik el a jeges járdákon, és a tetőről lezuhanó hótömbök, jégcsapok is komolyan kárt tehetnek emberéletben és anyagiakban egyaránt. „Kevesen vannak tisztában azzal, hogy ha a ház előtt valaki elcsúszik a járdán, illetve a tetőről gyalogosra vagy gépjárműre zuhan egy hótömb, akkor azért az ingatlan tulajdonosai tartoznak kártérítési kötelezettséggel, amennyiben a társasház felelőssége megállapítható a káresemény bekövetkezésében. Az elmúlt évek káreseményeinek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlantulajdonosok sokszor nem is gondolnak arra, hogy a tetőről lezúduló hótömeg akár több millió forintos kárt is okozhat” – mutat rá Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottságának elnöke, hozzátéve: ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Az elnök azt tapasztalta, hogy bár a társasház-biztosítások mellé jellemzően megkötik a felelősségbiztosítást is, azért korántsem rendelkezik minden társasház ilyen típusú védelemmel.
Szabó Zoltán felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak a társasházaknak érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást kötniük, hanem a családiház-tulajdonosoknak is. „A felelősségbiztosítás megléte téli időszakban különösen fontos, mert a telekhatár előtti járda síkosságmentesítésének elmulasztásából származó balesetekért minden esetben az ingatlantulajdonos a felelős. Ha az illető nem rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a balesetet szenvedett vagyoni és nem vagyoni kárait is köteles megtéríteni, biztosítási fedezet híján ezt kénytelen saját zsebből fizetni, amely komolyabb személyi sérüléseknél jelentős anyagi tehertétel lehet. A telekvonalra épült családiházak esetében sem ritka, hogy a tetőről lecsúszó hó ráesik valakire vagy kárt tesz egy ott parkoló gépkocsiban, amennyiben az ingatlanon nincs hófogó, akkor a kártérítési kötelezettség ugyancsak fennáll ” – állítja MABISZ Lakásbizottságának elnöke.
Szabó Zoltán szerint – akár rendelkezik valaki lakásbiztosítással, akár nem -, érdemes minden lehetséges óvintézkedést megtenni, például hófogót szereltetni a háztetőre, illetve jegesedés esetén síkosságmentesíteni a járdát. Ha a tulajdonos kellő gondossággal jár el – a házon van hófogó, a járda bizonyíthatóan síkosságmentesített, a lelógó jégcsapokat a tetőről eltávolít(tat)ja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az utcaszakaszon figyelmeztető táblát helyez ki és útlezáró szalaggal jelöli a veszélyes területet -, akkor nem marasztalható el a tulajdonos, még akkor sem, ha véletlenül mégis baleset történik. „A káreseményekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményének szempontjából kulcsfontosságú a kellő gondosság fogalma, azaz, hogy a tulajdonos valóban megtette-e a tőle elvárható biztonsági intézkedéseket” – fejezte be Molnos Dániel.
Lakásbiztosítási piac (2007-2010. III.n.év)
2016.06.13.
Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.
2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.
Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.
Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.
A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.
Újabb fontos lépés a biztosítói önszabályozás területén
2013.04.18.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kezdeményezésére a Magyar Biztosítók Szövetsége elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát. A termékvázlathoz önkéntesen csatlakozó biztosítók vállalják, hogy új termékeiket ennek megfelelően alakítják majd ki.
A biztosítók elkötelezettek abban, hogy a biztosítási termékek kiválasztása és megvásárlása során a fogyasztók hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik a megalapozott fogyasztói döntések meghozatalát. Az egységes ügyfél-tájékoztatás érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elkészítette a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzatát, melyhez minden biztosító önkéntesen csatlakozhat.
„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a biztosítási szakma jelentős fogyasztóvédelmi lépésének tartja és üdvözli a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetését. Fontos fejlemény, hogy máris számos biztosító kötelezte el magát annak alkalmazása mellett. A PSZÁF szerint a jövőben egyéb biztosítások esetében is célszerű lenne hasonló termékvázlatokat, illetve akár minimum és standard termék(csomagokat) is kialakítani. Ehhez a pontos leírást, a teljes körűséget és a betartásra vonatkozó átláthatóságot tekintve például szolgálhat a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat, illetve a MABISZ korábbi TKM Chartája is” – jelentette ki Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.
A Standard Lakásbiztosítási Termékvázlat egységes szerkezetbe foglalja az új, piacra bevezetendő lakásbiztosítási termékek elemeit. A termékvázlat alkalmazása azt jelenti, hogy az új lakásbiztosítási termék szerkezete megfelel a standard termékvázlatnak, vagyis az abban foglalt elemeket tartalmazza és azok sorrendje is azonos.
Ugyanakkor a biztosítók a termékek feltételeit saját hatáskörben alakítják ki. Az egységes szerkezet nem versenykorlátozó hatású, nem jár negatív következményekkel a termékminőségre, a termékválasztékra vagy a biztosítói innovációra. A lakásbiztosítási terméket kereső ügyfél a termékvázlat segítségével jobban eligazodik a termékfeltételekben, hiszen például az egyes biztosítási események meghatározását ugyanabban a szerkezetben és helyen találja meg.
A biztosítási szakma a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetésének és alkalmazásának feltételeit az önszabályozás keretein belül dolgozta ki. Bevezetése a magyar piacon, de Európában is úttörő, ezáltal is támogatva azt a törekvést, hogy a magyar lakosság megfontolt döntést tudjon hozni, ha biztosítást köt.
„A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásával az új lakásbiztosítási termékek átláthatóbbá tételét, a lakásbiztosítási termékek könnyebb összehasonlíthatóságát, az információk hozzáférésének megkönnyítését, a fogyasztói döntések támogatását tűzték ki célul a biztosítók. A szabályzathoz csatlakozó társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.
A Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat alkalmazásának szabályzata, illetve a csatlakozó biztosítók listája megtalálható a MABISZ honlapján (www.mabisz.hu), ami folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a feltételeivel, amelyek már a standard termékvázlat alapján készültek.
A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött lakossági biztosításoknak: több mint 3 millió szerződés alkotja a piacot. A KSH adatai szerint 4,3 millió lakóingatlan található Magyarországon, így a penetráció (a biztosítással történő lefedettség) meghaladja a 70 %-ot.