Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel


Egyre többen élnek a nyugdíjbiztosítási adókedvezménnyel

2017.12.20.

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt. Míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások díjaira igénybe vehető adókedvezmény 2014-es bevezetése komoly lökést adott a magyar lakosság öngondoskodási kedvének. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, az év utolsó hónapjában jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

Az idei évben december 29. az utolsó munkanap. Eddig kell a biztosítójukhoz beérkeznie azok díjbefizetéseinek, akik még idén szeretnék kihasználni a kedvezményt. (Tehát ennek érvényesítésében nem a befizetés, hanem a beérkezés időpontja számít.) Mivel csekkes, vagy bankkártyás befizetés esetén a tranzakció akár négy munkanapot is igénybe vehet, ezt az érdeklődőknek még a héten érdemes megtenniük. (Átutalás esetén is egy munkanapot kell számolni a beérkezésre.) A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A szabályozás értelmében ugyanis minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130.000 forintot igényelhet vissza az adójából.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2015-ben 92 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével, együttesen mintegy 4 milliárd forint összegben. A tavalyi évben számuk és a visszaigényelt összeg is több mint a másfélszeresére nőtt.

Idén pedig a várakozások szerint még ennél is komolyabb növekedésre lehet számítani. Legalábbis erre lehet következtetni 2017 első féléves adataiból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2017 első félévének végére ugyanis 40-41 százalékkal nőtt mind azon nyugdíjbiztosítási szerződéseknek a száma, amelyekre az adókedvezmény érvényesíthető, mind pedig az ezekből származó díjbevétel. A már említett év végi roham pedig tovább javíthatja az öngondoskodás erősödésének kedvező tendenciáját.

Biztató növekedés a biztosítási piacon


Biztató növekedés a biztosítási piacon

2017.04.05.

2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.

Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.

„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadókedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta – épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.

A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.

A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel – bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszámemelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt


Áprilisi tél: fél milliárd forintra becsülik a biztosított ingatlanokban esett kárt

2017.04.24.

A múlt heti extrém időjárás miatt hétfő reggelig közel 4 ezer lakossági ingatlanban esett kárt jelentett a lakosság a biztosító társaságoknál. A bejelentések lezárultával a károk darabszáma meghaladhatja a 6500-at, a kárérték pedig az 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz, hétfő reggelig közel 4 ezer bejelentés érkezett a társaságokhoz, ezek becsült értéke meghaladja a 300 millió forintot.

A legtöbb kárt a vihar, a felhőszakadás, a beázás – tető- és panelhézag-beázás -, valamint a hónyomás okozta, kisebb számban élelmiszerromlás miatt is jelentett károkat a lakosság.

A bejelentések területi megoszlását illetően több biztosítóhoz az ország egész területéről érkeztek jelzések, más társaságoknál a fővárosból, a Dunántúl területéről, Vas megyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyéből jelezték a legtöbb káreseményt.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy ingatlanban átlagosan 80-85 ezer forint értékű kár keletkezett. A mai becslések szerint mintegy 6500 lakossági ingatlan sérülhetett meg kisebb-nagyobb mértékben a múlt heti, hirtelen jött télies időjárás következtében. A lakossági ingatlanokban esett károk becsült összege óvatos becslések szerint is meghaladhatja az 500 millió forintot.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 év végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 16 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is köthető.

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

A MABISZ által kiadott Lakásbiztosítási Standard Termékvázlathoz (továbbiakban Standard Termékvázlat) csatlakozott biztosítók elkötelezettek abban, hogy a lakásbiztosítási termékek összehasonlíthatósága és átláthatósága tekintetében a fogyasztók és a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) alapvető elvárásának megfeleljenek. A résztvevő társaságok ezért új lakásbiztosítási termékeiket a Szabályzat 2. sz. mellékletében található Standard Termékvázlat struktúrájában készítik el.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítók termékei a készítésük időpontjában hatályos Standard Termékvázlat struktúrájának alkalmazásával kerülnek összeállításra. Az egyes termékek szerkezete eszerint eltérhet egymástól.

A Standard Termékvázlat célja, hogy a lakásbiztosítási terméket kereső vagy azzal rendelkező fogyasztók számára transzparens, összehasonlítható legyen a résztvevő társaságok termékválasztéka. A részvevő társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.

A Magyar Nemzeti Bank 2019. november 20-án közzétette Pályázati kiírását a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Pályázatra. A Pályázati kiírás szerint „A biztosító a terméket a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzat által előírt Standard Termékvázlat struktúrájában készíti el.” A fenti előírásnak való megfelelés céljából a Szabályzat kiegészült a 3. sz. melléklettel, mely kizárólag a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén alkalmazandó Standard Termékvázlat.

Hatályos szabályzat:

Standard Termékvázlat – Hatályos 2020. 08.11. -től

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – MFO-ra is (hatályos: 2020.01.03-tól)

1. sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat (a szabályzat 6. oldalával megegyező)

Korábbi hatályosságú szabályzatok:

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2014.05.05-2020.01.02)

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2013.03.26. – 2014.05.04.)

A Standard Termékvázlat hatálybalépésére vonatkozó előírásokra tekintettel (lásd Szabályzat VII. pont) jelenleg még nincs minden csatlakozó biztosítónak olyan terméke, amely már a Standard Termékvázlat alkalmazásával készült.

Az alábbi listában a biztosítók nevére kattintva megtekinthetők azon termékek, melyek már a Szabályzat alkalmazásával készültek:

Megjegyzés: Zárójelben a csatlakozás dátuma látható.

Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában


Kiemelkedő a MABISZ szerepe a pénzügyi tudatosság előmozdításában

IE: Változásokra van szükség a felelős társadalmi gondolkodás kialakításához

2017.04.28.

Az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe (IE) szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet hatékony válaszokat adni, beleértve a jogalkotót, a fogyasztói szervezeteket, az oktatást és a privát szektort is – állapítja meg az Insurance Europe a „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” című, a közelmúltban közzétett tanulmányában.

Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) című tanulmánya szerint többek között az erősödő digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhető, minőségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történő beemelése jelenthetik a megoldást.

Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt időszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon.

Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve.

Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsősorban a pénzügyi ismeretek – már kora gyermekkorban elkezdődő – oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történő beemelése garantálná, hogy a felelős pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehető legszélesebb körhöz jusson el.

A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetőségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót.

Jelenleg az EU 21 országában van – legalább előkészületi fázisban – nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában.

Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett.

Az Insurance Europe kiadványa bemutatja a MABISZ által létrehozott és 2010 óta üzemeltetett aggregátor oldalt, a Díjnavigátort. Az oldal segítségével megbízható, transzparens módon hasonlíthatók össze a magyarországi biztosítók kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlatai – emeli ki az IE kiadványa. Emellett a magyarországi szövetség ugyancsak 2010-ben fejlesztette ki a TKM (Teljes Költség Mutató) rendszerét, amely a befektetéssel kombinált életbiztosítások összehasonlítását teszi lehetővé.

A szövetség 2014 óta aktív edukációs kampányt folytat a nyugdíj-, élet-, otthon-, és balesetbiztosítások területén, 2016-ban integrált kampányt indított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. A magyar szövetség honlapja folyamatosan aktualizált fogyasztóvédelmi tartalmakat tesz közzé honlapján – olvasható az európai biztosítási szövetség anyagában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az európai biztosítási szövetség kiadványa több ponton is foglalkozik a magyarországi eredményekkel. Szövetségünk komoly erőfeszítéseket tesz az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók


Szolvencia II: Magasan az elvárások felett teljesítenek a hazai biztosítók

2017.05.24.

Túl vannak az első, teljes évet feldolgozó Szolvencia II-es adatszolgáltatáson a hazai biztosítók. A szavatolótőke-ellátottság tekintetében a magyarországi társaságok jelentősen túlteljesítik az elvárt szintet – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) CFO Szekciójának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2017. május 19-e fontos határidő volt a biztosítók számára: ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.

Az adatszolgáltatást támogatta az EIOPA ingyenesen elérhető szoftvere, a 2017 utolsó negyedévére vonatkozó, 2018. február 18-ig teljesítendő adatszolgáltatást már minden biztosítónak saját magának kell előállítania.

A korábbi, Szolvencia I-nél alkalmazott szabály alapú tőkekövetelménnyel szemben a Szolvencia II-es rendszernél már komplex, kockázatalapú tőkekövetelményt és kockázatalapú felügyelési szabályrendszert határoztak meg, így a teljes követelményrendszeren belül a kockázatközpontú szemlélet érvényesül. A biztosítók minden esetben saját kockázat- és szolvencia-értékelés (ORSA) keretében mérik fel az általános szavatolótőke-szükségletüket.

A hazai biztosító társaságok irányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg, amelynek el nem érése esetén felügyeleti közbelépésre lehet szükség. „A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja az elvárt minimum szintet – 2016-ban 222 százalék volt -, ez a szint pedig nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít” – jelentette ki Horváth Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége CFO Szekciójának elnöke.

A Szolvencia II-es irányelv megjelenésével számos új fogalom került bevezetésre, amely nemcsak az átlagemberek, hanem még a szakértők számára is komoly felkészülést igényel.

A Magyar Biztosítók Szövetsége információszolgáltatással és edukációval kapcsolatos feladatai ellátásának keretében egy „Közös fogalomtár”-at készített. A fogalomtárban megtalálhatók a legfontosabb kifejezések és azok magyarázatai. A szöveg elérhető a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján.

Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret


Keddi felhőszakadás: a bejelentések száma megközelíti a 8 ezret

2017.05.27.

Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szombaton.

A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be az ingatlanok tulajdonosai. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhézagbeázások is, az első összesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén.

Az első összesítések szerint a felhőszakadás egyértelműen a Budapest észak-déli vonalat érintette, a kelet-nyugati kerületekben jóval kevesebb kárt okozott a nagy mennyiségű csapadék.

A kárstatisztikák alapján a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő szinte monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot.

Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés


Az elmúlt tíz nap viharmérlege: közel 13 ezer kárbejelentés

2017.07.30.

A múlt szerdai, június 21-ével kezdődő viharos időszak kezdete óta közel 13 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladhatja az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A legtöbb káreseményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették, s kiemelkedően sok bejelentés érkezett Kecskemétről és környékéről.

A legtöbb bejelentés vihar, jégverés és – kisebb mértékben – villámcsapás okozta károk miatt érkezett a társaságokhoz. Az erős szél sok helyen megbontotta tetőket, a jég pedig – különösen a palatetőkben – tett károkat, sok helyen maga a tetőhéjazat is súlyosan megsérült. Az erős szél fakidőléseket okozott, ami az ingatlanokban és a kerítésekben tett kárt.

Súlyos károk keletkeztek a mezőgazdaságban, a betakarításra váró, még lábon álló terményekben és a veteményesekben. A nem egy helyen diónyi nagyságú jég a gépjárművekben, elsősorban azok karosszériájában tett kárt.

A biztosító társaságok szakemberei arról számoltak be, hogy a tapasztalatok szerint egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon is extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen előidézve igen súlyos károkat.

Több biztosítónál is arról számoltak be, hogy operatív intézkedéseket tettek: meggyorsították a kárrendezést, átcsoportosították a különösen érintett területekre a kárfelmérőket.

Magyarországon az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztusi időszak. 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban összesen több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosító társaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg pedig megközelítette a 70 milliárd forintot. Az elmúlt évek május-augusztusi hónapjaiban mért adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések.

Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással.

Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál


Három nap alatt 4 ezer kárbejelentés a biztosító társaságoknál

2017.07.13.

2017. július 10-12-e között több, mint 4000 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítókhoz, s ezek előzetesen becsült értéke megközelíti a 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A július 10-ével induló héten, a hétfői és a keddi viharokat követően csaknem 4000 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. A jelenlegi adatok szerint egy ingatlanban átlagosan 125 ezer forint összegű kár esett. Ugyanakkor nagy a szórás, vannak több száz ezer forint összegű káresetek is, amely esetekben elsősorban az ingatlanok tetőszerkezete sérült meg.

A bejelentések többsége – mintegy 60 százaléka – a vihar, illetve az orkán erejű szél okozta károkra vonatkozott. A vihar mellett súlyos gondokat okoztak a villámcsapások. A villámcsapások elsődleges hatása következtében kialakuló tűz, illetve a villámcsapások másodlagos hatása, az elektromos készülékekben esett károkról is folyamatosan érkeznek a bejelentések. Több településen súlyos fennakadást okozott a vihar az áramszolgáltatásban, mivel az erős széllökések miatt kidőlt fák kárt tettek a vezetékekben, a villanyoszlopokban. A társaságoknál a második-harmadik leggyakoribb károk a jégverés, illetve a tetőbeázás volt.

A jelenlegi adatok alapján a legtöbb bejelentés Budapestről, Pest megyéből, illetve Somogy megyéből érkezett.

A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.

A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért – havi 2416 forintért – biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok. A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott, mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok mintegy 73 százaléka rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés ma is elérhető.

Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata


Kánikulai hétvégén megnő a betörések kockázata

2017.08.09.

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

  • Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
  • Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, űrítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolaja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
  • Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
  • Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.