Címke: Piaci adatok

Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ

Posted on | by Lambert Gábor

Idén is az öngondoskodás elősegítéséért kampányol a MABISZ

2017.09.08.

2017. szeptember 18-tól ismét nyugdíjbiztosítási kampányba kezd a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), folytatva a tavaly megkezdett munkát. A kampány célja ezúttal is a lakosság edukációja, öngondoskodási hajlandóságának növelése, és a tagbiztosítók egyéni nyugdíjbiztosítási kampányainak elősegítése. A tavalyi évhez képest a legmarkánsabb változás a női célcsoport fókuszba kerülése – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A koncepció kialakításával és megvalósításával az idei évben is a Spice Communicationt bízta meg a szövetség. A „Mi lenne velem nélkülem?” szlogen alatt futó kampány lényegében minden csatornán kiemelkedően teljesített. A TV reklámszpotot összesen több mint 1,2 millióan látták – egy fő átlagosan hét alkalommal találkozott vele -, mintegy 58 százalékos, hatékony elérést generálva. Az online csatornák sem teljesítettek rosszul: a YouTube-on keresztül több mint 260 ezren a kampányfilmet. A filmmel elért 41 százalékos végignézési arány pedig messze a – 8-20 százalékos – iparági átlag fölötti eredmény.

A Google és Facebook hirdetések esetében 5,3 milliót meghaladó megtekintést sikerült elérni, míg az online display hirdetések 11 milliós AV mellett 3,7 milliós reach-et produkáltak. A kampányt kiegészítő PR tevékenység, natív megjelenésekkel kiegészített eredménye az ugyancsak kiemelkedő, 1,5 milliós olvasottságot eredményezett.

Az online eredmények összehasonlítása

A 2017 őszi kampány üzenetei és mondanivalója lényegében változatlanok maradnak, továbbra is rövid, egyértelmű, azonnali cselekvésre ösztönző kreatívok készültek. Az egyéni cselekvés, az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása mellett kiemelt kampányelemként jelenik meg a nyugdíjbiztosításra igénybe vehető állami támogatás is, ugyanakkor a tavalyi, elsődlegesen férfiakra fókuszáló kommunikáció mellett ezúttal a nők jelentik az elsődleges célcsoportot. A nőket magasabb várható élettartamuk miatt, ha lehet, még jobban sújtja az időskori megélhetés problémája. így nem csupán kívánatos, de egyenesen kikerülhetetlen az ő hatékonyabb megszólításuk, az öngondoskodással kapcsolatos gondolkodás megváltoztatásához.

Ennek megfelelően a kreatívokban és a kampányfilmben most előtérbe kerülnek a női szereplők, de fel-fel tűnik a férfi főszereplőkkel forgatott, 2016-os reklámfilm is. A médiamix kiigazítása során is nagyobb reprezentációt kaptak a nők által preferált csatornák.

Az idei kampány szeptember 18-án indul, 5 héten keresztül tart majd, és ismét az elektronikus médiára, valamint az online csatornákra fókuszál majd.

„Példaértékűnek tartjuk, hogy a biztosítók összefogásával egy olyan fontos kérdés, mint az öngondoskodás szükségessége és a nyugdíjbiztosítás, ismét a figyelem homlokterébe kerülhet” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát

Posted on | by Lambert Gábor

Az adómérséklés növelné a casco-biztosítások számát

2015.10.19.

Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.

A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.

A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.

Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve – növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel. Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.

A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.

Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után. A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító – biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.

„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

Posted on | by Lambert Gábor

Több ezer károsultat hagyott maga után a vasárnapi vihar

2017.10.30.

Több mint 3200 bejelentés érkezett hétfőn a biztosítókhoz az országon vasárnap átvonuló vihar nyomán. A becsült kárösszeg meghaladja a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években hol decemberben, hol az év elején pusztított olyan vihar, amilyenek régebben csupán a május-augusztus közötti időszakra voltak jellemzőek. Az október végi szélsőséges időjárás is ebbe az eseménysorba illeszkedik.

A vasárnap egész Közép-Európát uraló, helyenként orkán erejű széllel érkező vihar ugyan nem Magyarországon okozta a legsúlyosabb károkat, ám a hazai biztosítókhoz hétfő délutánig így is több mint 3200 bejelentés érkezett. A leginkább érintett területek közé a főváros és Pest megye, Bács-Kiskun, GyőrSopron-Moson valamint Fejér megyék tartoztak. Biztosítási értelemben viharnak minősül, ha 54 km/ órát meghaladó szél okoz károkat az épületekben és a vagyontárgyakban, így nem meglepő, hogy a legtöbb bejelentés a helyenként a 130 km/óra erejű orkán rongálásaira vonatkozott: megbontott tetőkről, kidőlt kerítésekről, kidőlt fák vagy letört faágak roncsolta vagyontárgyakról számoltak be a biztosítottak. E mellett sok volt a beázás is, ahogy az erős szél a tető vagy a panelhézagok közé nyomta be az esővizet. A hétfői bejelentések nyomán a biztosítók több mint 300 millió forintra becsülik az okozott károkat. Ez az összeg az elkövetkező napokban tovább nőhet, különös tekintettel arra, hogy a széllökések rendkívül erősek voltak a Balaton térségében, ahol az üdülők tulajdonosai esetleg csak megkésve szembesülnek a kialakult helyzettel.

A végösszeg mindenesetre tovább terheli a hazai biztosítók idei viharmérlegét, amelyek már a nyári szélsőséges időjárási események nyomán több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki.

A becsült károk összege azonban azután sem lesz teljes, hogy az utolsó bejelentés is beérkezik a társaságokhoz, hiszen az ingatlanok több mint egynegyedének nincs biztosítása, így a tulajdonosának a helyreállításban önerőre kell hagyatkoznia. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető, érdemes tehát a meglévő szerződést folyamatosan összhangba hozni a tényleges vagyoni állapotokkal. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ-konferencia a digitalizáció felforgató erejéről

2017.10.25.

A pénzügyi szektor digitalizációja a biztosítóknál is robbanásszerű: csupán az idei második negyedévben világszerte 1 milliárd dollár áramlott insurtech-ekbe. A Magyar Biztosítók Szövetségének nyolcadik, nemzetközi konferenciáján éppen ezért a digitalizáció, az innováció aktuális kérdéseit feszegetik majd az előadók, derül ki a MABISZ sajtóközleményéből.

Vízválasztóhoz érkezett a biztosítás világa. A legújabb innovációk már nem csupán a meglévő folyamatok hatékonyabbá tételére fókuszálnak, hanem a szakma eddig mozdíthatatlannak gondolt fundamentumait is átalakíthatják. Ma nincs olyan szereplője a biztosítási értékláncnak, aki meg tudná mondani, hogyan fog kinézni a biztosítás három, öt vagy akár 10 év múlva; hogyan változnak a szabályozási keretek, az ügyfélelvárások vagy épp az alapvető biztosítói háttérfolyamatok. Kivárásra ugyanakkor nem lehet játszani, minden piaci szereplő lépéskényszerben van. Ezt pedig az is jól mutatja, hogy robbanásszerűen megnőtt a biztosítások technológiai újításaival foglalkozó vállalatokba, vagyis az insurtech szektorba áramló tőke mértéke. Az idei év második negyedévében összességében 1 milliárd dollárt fektettek be ide világszerte. Ez 150 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához, és csaknem 250 százalékkal több az azt megelőző negyedévhez viszonyítva – ráadásul egyre jelentősebb a biztosítói, viszontbiztosítói jelenlét a befektetési oldalon.

A pénzügyi piacokat felforgató lendület Magyarországot sem kerülte el: idehaza immár közel százra tehető a fintech megoldásoknak illetve vállalkozásoknak a száma, amelyek jó része a biztosítási szektorban is megjelenhet. A MABISZ idei, „Digitalizáció és innováció a biztosításban” elnevezésű konferenciáját november 7-én a Corinthia hotelben egy olyan pillanatban rendezik meg, amikor a felgyorsuló digitalizáció és az életbe lépő új európai szabályozások kettős kihívásával kell szembenéznie a szektornak. „A lényegesen szigorúbb szabályozás véget fog vetni az adatok konkrét cél nélküli gyűjtését szorgalmazó, jelenleg egyértelműen domináló gyakorlatnak. A transzparens adatkezelés mellett ez olyan innovatív adatgyűjtési módokat is ki fog kényszeríteni, amelyeknek jelenleg többnyire híján vannak a hazai piac szereplői, és amelyekből organikusan nőnek ki az ügyfélközpontúbb, digitális szolgáltatások” – fogalmazza meg a jövővel kapcsolatos várakozásait Kerekes Antal ,a PricewaterhouseCoopers partnere, aki a jövő májusban élesedő új, egységes európai adatkezelési szabályozásban (GDPR) rejlő lehetőségekre hívja majd fel a konferencia hallgatóságának a figyelmét.

Rajta kívül előad Deutsch Tamás, a kormány Digitális Jólét Programjának miniszterelnöki biztosa, aki azt vázolja fel, hogy a kormány digitalizációs stratégiájában hogyan találja meg a helyét a biztosítási szektor. Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ehhez kapcsolódó szabályozói környezet változásairól, felügyeleti terveiről számol majd be, amelyek keretet adnak a piaci szereplők innovációs törekvéseinek. A szakma részéről az első előadás Pandurics Anett, a MABISZ elnökének nevéhez fűződik, aki többek között képet ad a hazai biztosítók eddig elért innovációs eredményeiről.

A külföldi előadók közül az insurtech világának egyik legismertebb szereplője, Matteo Carbone biztosítási stratéga enged betekintést a biztosítók és az insurtech startupok bonyolult nemzetközi viszonyrendszerébe. Az együttműködés egy lehetséges formájáról Lex Tan, a MotionsCloud alapító vezérigazgatója előadásából lehet majd többet megtudni. A német vállalat alig több mint egy év alatt világviszonylatban is az egyik legjelentősebb insurtech szolgáltatóvá nőtte ki magát, biztosítói ügyfélkörének a legváltozatosabb technológiákat szállítja.

A konferencián ismerteti majd a Századvég azt a MABISZ megbízásából készült felmérését, amely a hazai lakosságnak a digitális biztosítói szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásait tükrözi, s november 7-én a Corinthiában vehetik majd át díjaikat a biztosítói szövetség által a fiatalok körében meghirdetett biztosítói digitalizációs esettanulmány-verseny győztesei is.

A teljes program a MABISZ honlapján, a mabisz.hu-n olvasható.

1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár

Posted on | by Lambert Gábor

1,2 milliárd forint felett az októberi viharkár

2017.11.06.

A biztosítók hétvégi összesítése nyomán több mint a négyszerese, 1,2 milliárd forint feletti az október 29-i vihar által okozott kár annak az összegnek, mint amit az addigi bejelentések alapján az első napi gyorsbecslés állapított meg. Az első napi 3200 kárbejelentés közel megötszöröződött a hét folyamán, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elsősorban Dánia déli részén, Németországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon átrohanó, szokatlanul erős szélvihar október utolsó vasárnapján az eddigi becslések szerint több mint 300 millió eurónyi (kb 93 milliárd forint) pusztítást hagyott maga után az érintett térségben. Csupán Németországban 250 millió euróra becsülik a biztosítók a kifizetendő károkat.

Magyarországon is jóval nagyobb lesz ez az összeg annál, mint amennyit a múlt kedden közzétett első gyorsbecslés állapított meg. Az első 24 órában a biztosítókhoz érkezett több mint 3200 lakossági kárbejelentés a hétvégére 15300-ra duzzadt fel, a kezdeti 300 millió forintnyi becsült kárérték jelenleg már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. A társaságoknál az átlagos kárérték 90-100 ezer forint között mozog. A biztosítók kárszakértői mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elvégezzék a helyszíni szemléket és az ügyfelek megkaphassák a kártérítést. Ahogy az már a nyári viharok idején is gyakorta előfordult, erőforrásaikat átcsoportosítják azokra a helyszínekre, ahonnan a legtöbb bejelentés érkezett: jelen esetben Budapest és Pest megyébe, valamint Bács-Kiskun és Fejér megyébe, illetve Ceglédre és Kecskemétre. Mint az első bejelentésekből már kirajzolódott, a legtöbb bejelentésben a vihar által megbontott tetők, beázások, panelhézag beázások szerepeltek.

Az októberi vihar következményei így már a május-augusztusi időszak nagy viharaihoz mérhetők. A május végi felhőszakadás nyomán például közel nyolcezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, csaknem 1,3 milliárd forint értékben. Ebben a négy hónapban a társaságok a szélsőséges időjárás okozta károkért több mint 103 ezer ügyfélnek csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki. 2017 azonban még így is messze elmarad 2010 katasztrófák sújtotta nyara mögött, amikor 312 ezer esetben fordultak a biztosítókhoz, amelyek 30 milliárd forintot fizettek ki.

A statisztikák alapján több mint háromezer család csak saját magára számíthat az októberi vihar következményeinek a felszámolásában. Nagyjából minden negyedik hazai ingatlan ugyanis nem rendelkezik biztosítással. Pedig a már havi kétháromezer forintért is köthető, úgynevezett alapbiztosítások fedezik az elemi károk kockázatát.

A jövő már megérkezett

Posted on | by Lambert Gábor

A jövő már megérkezett

Új lendületet kaphat a hazai insurtech-szféra

2017.11.07.

Egyértelmű és határozott a szándék a digitalizáció, a biztosítási értéklánc új szintre emelése felé mind a piaci szereplők, mind az állam és a felügyelet részéről – foglalhatnánk össze az idei MABISZ konferencia délelőtti programjának tanulságát.

„A digitalizáció nem a jövő feladatait fogalmazza meg, már tegnap elkezdődött és a jelen teendőit határozza meg” – jelentette ki megnyitó előadásában Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének éves nemzetközi konferenciáján. Hozzátette, a Digitális Jólét Program nem elsősorban gazdasági, technológiai fejlesztési projekt, hanem egy párbeszéden és kölcsönös bizalmon alapuló, esélyteremtő vállalkozás, aminek legfontosabb, minden tekintetben elsőbbséget élvező szereplője maga a polgár, a hétköznapi ember. A megvalósításban azonban kulcsszerepe van valamennyi érintett fél folyamatos, kölcsönös bizalom jellemezte párbeszédnek, az állam koordináló és támogató szerepének, valamint a megfelelő szabályozói nyitottságnak egyaránt. A Digitális Jólét Program 2.0-ban éppen ezért kulcsszerepet kap a hazai informatikai KKV-k kiemelt támogatása, valamint az állam működése során keletkezett adatvagyon gazdasági szereplők által történő hasznosításának lehetővé tétele is. A miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki, hogy a valóban értékes párbeszédben partnerként számíthat azokra a szektorokat összefogó szakmai szervezetekre, mint amilyen a MABISZ is. „A digitalizáció minden területen, gazdasági térségektől az egyes vállalatok szintjéig az egyik legátfogóbb és legfontosabb gazdaságfejlesztési program lesz az elkövetkezendő évtizedben. Aki ezt nem ismeri fel, az menthetetlenül lemarad” – zárta előadását a miniszterelnöki biztos.

Mikor innovációról beszélünk, mindig az aktuális hívószavak, nagy ötletek kerülnek középpontba, holott a hétköznapok nem csak ezekről szólnak Pandurics Anett szerint. A MABISZ elnöke úgy fogalmazott, a magasabb szintű szolgáltatások, az ügyfélélmény javítása, a hatékonyság növelése folyamatos feladat, még ha nem is beszélünk róluk folyamatosan. A biztosítási szektor ennek kiváló példája, hiszen az elmúlt öt év folyamatosan javuló teljesítményének köszönhetően lényegében a küszöbön áll a válság előtti szint elérése, eltelt azonban tíz év, és ezalatt elképesztő változásokon ment át a szakma. „Ma már elképzelhetetlen a KGFB tarifák papíralapú közlése, de 10 éve még ez volt a norma, az Internetes csatornák előretörésével pedig a személyes értékesítés is egyre inkább háttérbe szorul.” – mondta Pandurics Anett.

Az innováció jellemzően egyik legnagyobb korlátja, különösen a biztosítás területén a szigorú szabályozás, Windisch László nem is tagadta, hogy a ügyfelek érdekeinek védelme és a fejlődés támogatása közti egyensúly megtalálása állandó dilemmát jelent a felügyeleti szerven belül. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint azonban a közeljövőben olyan rendszer bevezetésére kerülhet sor, ami sikeresen feloldhatja ezt az érintett szektorok és a felügyelet közös erőfeszítései segítségével. Kialakításra kerül egy olyan, közös gondolkodást, párbeszédet elősegítő innovation hub és egy úgynevezett „regulatory sandbox”, aminek keretei között az egyes vállalkozások, startupok kontrollált keretek között, lazább jogszabályi követelmények között, de lényegében élesben próbálhatják ki elgondolásuk, innovatív megoldásuk életképességét. „Az insurtech óriási lehetőség, ennek pedig az MNB nem akar gátja lenni. „A Szolvencia II bevezetésekor már bizonyítottuk, hogy ha együttműködünk, akkor nincs teljesíthetetlen kihívás.” – fogalmazott Windisch László.

A vezérigazgatói kerekasztal tanulsága szerint a digitalizáció hívószavainak rengetegében hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az innováció, a technológia nem cél, hanem eszköz. Az Erdős Mihály (Generali), Kurtisz Krisztián (Uniqa), Sztanó Imre (NN) és Kisbenedek Péter (Allianz) részvételével zajló beszélgetés alapján ez a cél továbbra is mind a biztosítók, mint az ügyfeleik életének egyszerűbbé tétele. A különbség jelenleg csak annyi, hogy minden eddiginél közelebb kerülhet a biztosító az ügyfélhez, ez pedig kulcsfontosságú, hiszen végső soron az ügyfélkapcsolat a siker kulcsa. A helyzet annyiban valóban bonyolultabb, hogy egyszerre kell megvalósítani a termék, a cégkultúra, illetve a technológia fejlesztését, mivel a megszokott keretek már alkalmatlanok a megváltozott elvárások kiszolgálására. A fejlődés már annyira felgyorsult, hogy nem érdemes 12 hónapnál hosszabb megtérülésű projektekbe vágni, egy gyorsabb, agresszívebb szemlélet kell, ami gyorsan képes új termékeket piacra dobni, és amennyiben szükséges megszűntetni. A külső versenytársak jelentette kockázatról szólva a résztvevők szerint a legnagyobb kérdés az, képesek-e újradefiniálni magukat a biztosítók, de ehhez mindenképpen szükség lenne a szabályozói keretek bizonyos mértékű lazítására, az adott esetben túlburjánzó szabályok egyszerűsítésére, adott esetben elhagyására is.

Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron

Posted on | by Lambert Gábor

Már kalkulálhatók az év végi évfordulós kgfb-szerződések díjai a MABISZ Díjnavigátoron

2017.11.08.

Már kalkulálhatók a január elsejei évfordulós szerződések kgfb-díjai is a szövetség fogyasztóvédelmi célokat szolgáló eszközén, a MABISZ Díjnavigátoron. A MABISZ kgfb-díjakat összehasonlító eszköze abban egyedi a piacon, hogy az összes piaci szereplő összes kedvezményét tartalmazza, üzleti érdekektől mentes, és a biztosítók a díjak helyességét előzetesen jóváhagyják – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a kgfb-piac szereplői november 1-jén éjfélig tehették közzé a január elsejei évfordulós szerződésekre vonatkozó, jövő év január elsejétől alkalmazandó díjtarifáikat.

A 13 piaci szereplő közül 12 biztosító új díjat alkalmaz a jövő év elejétől, egy társasággal a korábban közzétett díjakon lehet szerződni. A társaságok továbbra is sok, közel százféle kedvezményt alkalmaznak a díjak kialakításánál. A kedvezményrendszerekben kisebb változtatások fellelhetők, de a korábbiaktól gyökeresen különböző kedvezménytípust nem találni.

A biztosítók többségénél továbbra is díjkedvezményt kapnak a családosok, a kiskorú gyermeket nevelők. Kedvezményt biztosít az e-kommunikáció választása, ha a gépjármű-tulajdonos a korábbi, papír alapú kapcsolattartás helyett az e-mailen, Interneten keresztüli kommunikációt részesíti előnyben. Több biztosítónál kedvezményben részesülnek azok, akik a csekkes díjfizetés helyett a banki átutalás vagy csoportos beszedés lehetőségével kívánnak élni. Kedvezményes díjat kaphatnak az éves díjfizetést választó gépjármű-tulajdonosok is azokkal szemben, akik a negyedéves vagy havi díjfizetés lehetőségét részesítik előnyben. Továbbra is fellehető a díjkedvezmények körében a nyugdíjas-kedvezmény, a közszolgálati dolgozók, illetve az egyházi alkalmazottak kedvezménye.

A partnerkedvezményeket széles körben alkalmazzák a társaságok azok számára, akik valamely meghatározott szervezet tagjai, illetve pénzintézet ügyfelei, vagy azok számára, akik más típusú biztosítással is rendelkeznek az adott cégnél. Széles körben alkalmazzák az úgynevezett együttkötési kedvezményt is, amelyhez akkor juthatunk hozzá, ha valamilyen más biztosítást is kötünk a kgfb-szerződéssel egy időben egyazon biztosítónál.

Az „őszi kgfb-kampány” már egyre kevesebb autóst érint. Jelenleg az összes, 4,7 millió gépjármű közül 1,5 millió – 31,9 százalék – kgfb-szerződése fordul január elsején. A 3,1 millió, magánszemély tulajdonában álló személygépjármű 31,2 százaléka, 970 ezer gépjármű rendelkezik még mindig január elsejei évfordulóval.

Azoknak a járműtulajdonosoknak, illetve üzembentartóknak, akik úgy döntenek, hogy biztosításukat valamely más társasághoz szeretnék átvinni, legkésőbb december 1-jén éjfélig el kell juttatniuk írásbeli felmondásukat a biztosítójukhoz. Ezt követően december 31-éig még egy hónap áll rendelkezésükre arra, hogy a jövő évre vonatkozó szerződésüket megkössék.

Amennyiben valaki biztosítóváltásban gondolkodik, érdemes felkeresnie a szövetség honlapján megtalálható MABISZ Díjnavigátort.

A szövetség 2010 óta működteti e fogyasztóvédelmi eszközét, amely minden piaci szereplő minden kedvezményét tartalmazza, s egyfajta etalon abban a tekintetben, hogy a biztosítók a díjkalkulációk helyességét tesztelik és jóváhagyják, illetve hogy az eszköz kizárólag fogyasztóvédelmi eszközként funkcionál, az üzleti érdekek nem játszanak szerepet a működtetésében.

Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében

Posted on | by Lambert Gábor

Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében

2017.11.15.

Két év alatt megkétszereződött ugyan azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteria keretük terhére, ám még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egyre több cég panaszkodik a megfelelő munkaerő megszerzésének és megtartásának a nehézségeire, s az év vége felé, a jövő évi kiadások tervezésekor egyre jobban előtérbe kerülnek ezek a szempontok. Talán ennek is köszönhető, hogy azok a biztosítások, amelyek a munkáltatói gondoskodás üzenetét sugallják a dolgozók felé, mind inkább helyet kapnak a vállalati cafeteriákban. „A legfrissebb kutatásunk szerint a biztosítás a fix juttatások között egyre népszerűbb: míg 2015-ben a válaszadók 13 százaléka kínált biztosítást a juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalékos volt, idén pedig 27 százalékra ugrott” – mondja Fata László cafeteria-szakértő. Másfelől pedig a fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a SZÉP Kártya, Erzsébet utalvány és az iskolakezdési támogatás után a negyedik helyet foglalja el.

Az élet-, baleset-, és betegségbiztosításoknál, azaz együttesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény szerinti kockázati (személy)biztosításoknál a szolgáltató a biztosítottat ért szerződéses esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkeztekor teljesít. Elterjedt változat, hogy a munkáltató csoportos kockázati biztosítást köt, ami klasszikus baleset- és életbiztosításokat jelent – tehát ha például eltöri a kezét a munkavállaló, akkor a biztosító fix összeget fizet. Népszerűek még a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások is; ezeknél a biztosító nem pénzt fizet, hanem a szerződés szerinti keretek között fedezi az egészségügyi szolgáltatás költségét. Vagyis a megbetegedett dolgozó adott esetben magánorvosi ellátást kap, és megvan az az élménye, hogy kiemelt szolgáltatásban részesítette munkaadója.

Csoportos balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. Ráadásul az Szja-törvény béren kívüli juttatások, adómentes juttatások esetén nem tesz különbséget az adózás mértékében aszerint, hogy cafeteriában választva vagy fix juttatásként adja ezt a munkáltató. Biztosításnál az az adózási szabály, hogy havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentesen adhat a munkáltató kockázati biztosítást bármely dolgozójának – jövőre ez már több mint negyvenezer forintos felső határt jelent. A biztosítási díj pedig a vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolható el.

Jelenleg az egyénileg és a munkáltatók által kötött kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladja a hatszázezret és hasonló nagyságrendű az önálló balesetbiztosítások száma is, miközben a nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött betegségbiztosításokból még igen kevés van. További probléma, hogy az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke is jóval alatta marad az érzékelhetően hatékony segítségnyújtás szintjének. A statisztikák szerint, ha valaki eltávozik a családból, a közeli hozzátartozók általában három év alatt tudják teljes mértékben újrarendezni az anyagi viszonyaikat. Célszerű lenne tehát a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.

A MABISZ ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy felelőtlenül nem szabad rábólintani egyetlen konstrukcióra sem. Sokféle konstrukció létezik a magyar biztosítási piacon. Megtalálhatóak a csomagtermékek éppúgy, mint az egyéni igények szerint, fedezetként összeválogatható módozatok. „Azonban az utóbbihoz elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk, mire is szeretnénk biztosítási védelemmel rendelkezni. Ennek meghatározásában a biztosításközvetítők hathatós segítségünkre tudnak lenni”, tanácsolja Farkas Patrícia, a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási Tagozatának elnökhelyettese. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosítók nem minden baleset után kötelesek szolgáltatást teljesíteni. Tipikus példa erre, ha az incidenst jogellenesen és súlyosan gondatlanul a biztosított okozta, például a közlekedési szabályok áthágásával. A szerződésekben lehetnek más kizárási esetek is, mint például az egyes sporttevékenységek vagy a tiltott helyen való fürdés. Vagyis a szerződést alaposan el kell olvasni.

Csoportos biztosítások esetén gyakori gond az is, hogy a szerződésben rögzített esemény bekövetkeztekor az érintett elfelejtkezik a szolgáltatás meglétéről – a menedzsment hatékony kommunikációval segíthet ezt elkerülni. A tapasztalatok szerint igénybevétel esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került. Márpedig a felmérések alapján a vállalati juttatásoknál elsődleges fontosságú a rendszer költséghatékonysága, valamint a kiszámíthatóság és a dolgozói elégedettség növelése a munkaerő megszerzése és megtartása érdekében.