Címke: Piaci adatok

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Posted on | by Lambert Gábor

Már 10 millió adatot tartalmaz a KKNYR

Az autósok közel harmada B10-es besorolású

2013.02.01.

Az autósok kártörténetét tartalmazó Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) a napokban rögzítették a 10 milliomodik szerződés adatait. A nyilvántartás szerint az autósok 32 százaléka B10-es besorolású, s kiugróan magas, 17 százalék az A0-ás besorolású ügyfelek aránya – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A KKNYR létrehozásáról a 2010. január 1-je óta hatályos új, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó törvény határozott. A biztosítók azóta folyamatosan töltik fel a rendszert, folyamatosan rögzítve a kgfb-szerződéseket, azok bonus-malus besorolását, illetve a káreseményeket.

A rendszerben a napokban történt meg a 10 milliomodik szerződés berögzítése. A 10 millió szerződésből 3,9 millió élő, 6,1 millió már nem érvényes, azóta megszűnt kgfb-szerződés.

A rendszer létrehozásának célja, hogy – a kgfb-törvény indoklása szerint – „a bonus-malus rendszer helyett a valódi kár alapú besorolás alapját teremti meg.” Ezzel a korábbinál pontosabb, kockázatarányos díjkalkulációra ad majd lehetőséget a biztosítók számára, hiszen hosszú időtávra visszamenőleg, pontosan nyomon követhetővé teszi a káresemények időpontját és a teljes kártörténetet.

A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a balesetmentes vezetőket alacsonyabb díjjal „honoráló” bonus-malus rendszer 20 évvel ezelőtt, 1993-ban indult. A rendszer 10 bonus-kategóriát, 4 maluskategóriát, illetve az alapdíjat – A0 – tartalmazza.

A KKNYR-rendszerben nyilvántartott, 3,9 millió élő szerződésből 2,5 millió – magánszemély tulajdonában álló – személygépjármű, 1,4 millió céges autó, haszongépjármű, busz, motorkerékpár, vontató stb. szerződése.

A 2,5 millió szerződés csaknem harmada, több mint 800 ezer megállapodás B10-es besorolás alá esik, így azok díja a legkedvezőbb. A rendszerbe újonnan belépők automatikusan az A0-ás kategóriába kerülnek, ez is magyarázza, hogy a szerződők több mint hatoda ebben a csoportban található. Ugyanakkor ebbe a – közel 440 ezres darabszámú – kategóriába kerülnek azok is, akik például „párhuzamos üzemeltetőként” második gépjárművet vásárolnak saját nevükre, függetlenül attól, hogy akár 20 éve balesetmentesen vezetnek és meglévő autójukkal már kiérdemelték a B10-es besorolást.

A már negyedik éve működő Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetőséget nyújt majd a bonusmalus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – „lehetővé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is.”

Október 30-án hirdetik ki a kgfb-díjakat

Posted on | by Lambert Gábor

Október 30-án hirdetik ki a kgfb-díjakat

Díjliberalizáció lesz, de a biztosítási időszak alatt változatlan marad a díj

2012.10.24.

A biztosítók idén is október 30-án teszik közzé kgfb-díjtarifáikat két országos napilapban, ennek alapján dönthetnek az autósok arról, hogy továbbra is meglévő biztosítójuknál maradnak, vagy váltanak – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2012. október 8-án az Országgyűlés elfogadta a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási törvény módosításáról szóló javaslatot. Ebben a legfontosabb változás, hogy a biztosítók 2013. január 1-jétól szabadon, évente több alkalommal is módosíthatják kgfb-díjtarifáikat: így az új díjak meghirdetésére a jövőben már nemcsak évente egyszer, október végén lesz lehetőségük. A módosítást azonban legalább 60 nappal a hatályba lépés előtt közzé kell tenniük.

A tapasztalatok szerint sok a félreértés, ezért ismét szükséges hangsúlyozni: bár a biztosítók a jövő évtől kezdve évente többször is hirdethetnek kgfb-díjat, az ügyfelek a biztosítást továbbra is csupán évente egy alkalommal, az adott biztosítási szerződés évfordulóján tudják felmondani (és a díj nem változik az adott biztosítási időszakban). Erre 2010 előtt mindenkinek egységesen, január 1-jével volt lehetősége. Az azóta vásárolt gépjárművek esetében az évforduló a szerződés megkötésének időpontja, vagyis gyakorlatilag az autó megvásárlásának napja. Jelenleg már mintegy 600 ezer autós kgfb-szerződése nem esik egybe az év végével.

2012. október 30-án két országos napilapban, a Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban teszik közzé a biztosító társaságok a 2013. január 1-jétől érvényes díjtarifákat. Jövő évtől a biztosítóknak nem kell meghirdetniük a nyomtatott sajtóban a díjtarifákat, elegendő lesz elektronikusan – saját honlapjukon, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján – közzétenni azokat.

Az ügyfeleket érintő további újdonság, hogy 2013. január 1-jétől kötelezővé válik a kártörténeti rendszer azonosító számának használata. Ennek alapján a jövőben egyszerűbbé válhat a kártörténeti adatok lekérése, illetve a szerződések azonosítása. Több társaság esetében ez a szám már szerepel a hamarosan kézbesítendő ügyfélértesítőkön.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2012. június 30-án 4,268 millió kgfb-szerződés volt érvényben, ebből mintegy 3,2 millió személygépkocsi, több mint egy millió pedig haszongépjármű.

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

2012.09.21.

A három nyári hónapban, 2012. június-augusztusban 101 ezernél is több időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a hazai biztosító társaságokhoz. A becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb összesítését.

Az idei, 101 ezer kárbejelentés közel duplája az egy évvel korábbinak: a 2011. június 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszakban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt: 2011-ben 4,6 milliárd forintra, az idei nyári hónapokban 6,68 milliárd forintra becsülték a károk értékét. Bár az éves ingadozásból hosszú távú következtetést levonni nem lehet, az idei viharkáradatok mértéke is egyértelműen azt igazolja, hogy az elemi csapások okozta károk trendje immár hosszú évek óta egyértelmű növekedést mutat. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával párhuzamosan pedig tovább nő a megfelelő fedezetet nyújtó lakásbiztosítások jelentősége is.

A MABISZ 2012. nyári statisztikái szerint a bejelentett károk leggyakoribb oka a vihar. A viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás okozta károk 31 százalékért, a jégverés pedig az összes kár 9 százalékáért volt felelős. Figyelmeztető adat, és az ügyfelek fokozott gondosságát igényli az a tény, hogy a villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot – elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.

Forrás: MABISZ

Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, BácsKiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott, városok közül pedig elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés.

„Mint látható, a viharok az idén is szeszélyes, kiszámíthatatlan területi megoszlásban csaptak le az ország különböző területeire, ezért a kármegelőzésre, valamint a megfelelő lakásbiztosítás meglétére minden lakástulajdonosnak fokozottan oda kell figyelnie – figyelmeztet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. A legtöbb család számára a legnagyobb értékű vagyontárgyat jelentő ingatlanban egy komolyabb felhőszakadás vagy villámlással járó vihar több millió forintos kárt is okozhat, aminek teljes körű térítését csak a megfelelő feltételekkel megkötött biztosítás garantálhatja.”

„Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a lakásbiztosítási szerződés milyen károkra és milyen mértékben nyújt fedezetet, a fedezeti szint fenntartása érdekében pedig évente egyszer célszerű átgondolni az ingatlan, illetve a benne található ingóságok valós értékét. A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – hívja fel rá a figyelmeztet a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Másfél év alatt 40 ezer érdeklődő

2012.08.08.

Indulása óta, az elmúlt másfél évben közel 40 ezren, az idei első félévben összesen csaknem 9700-an fordultak a MABISZ ügyfélszolgálatához. A megkeresések döntő többsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területét érinti – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálat legfrissebb adatait.

2012 első hat hónapjában elsősorban a nemzetközi károkkal, a fedezetlenségi díjjal, valamint a bónus-malus besorolásokkal kapcsolatosan érkeztek megkeresések az ügyfelektől. A szövetség központi ügyfélszolgálatának idei első féléves adataiból kiderül, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatához érkező megkeresések zöme – közel 63 százaléka – nem konkrét, a biztosítókat, illetve a MABISZ-t érintő kérdés. Az ügyfelek egyre több esetben a MABISZ ügyfélszolgálatát keresik fel, ha felvilágosítást kérnek. Az elmúlt másfél év adatai szerint az ügyfelek hiteles információforrásnak tekintik és a biztosításaikkal kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal is megkeresik a szervezetet.

Ami a megkeresések tárgyát illeti, jól látszik, hogy leggyakrabban az állománykezeléssel, illetve a kárrendezéssel kapcsolatos kérdésekkel jelentkeztek leggyakrabban az ügyfelek. 2012 elején egyértelműen látszott a közelmúltban indult Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerrel (KKNYR) kapcsolatos problémák erős dominanciája.

Az elmúlt bő másfél évben legtöbben a biztosítatlan gépjárművek, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károkkal kapcsolatosan keresték meg a szövetséget (43%), ezt a fedezetlenségi díjjal, illetve a bónus-malus besorolással kapcsolatos kérdések követték (23%).

A MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. Ennek jegyében készült el a közelmúltban a szövetség új Facebook oldala is. A hagyományos ügyfélszolgálathoz kapcsolódóan az ügyfelek mostantól a közösségi oldalon is elérhetik a MABISZ-t és probléma esetén mód nyílik azonnali kapcsolatfelvételre is.

A MABISZ ügyfélszolgálatához beérkező megkeresések típusa 2010. szeptember 1- 2012. június 30

Forrás: MABISZ

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Egyre kedveltebb az éves díjfizetés

2012.08.17.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokban a szegmensekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek a biztosítási termékek iránti keresletre. Nem emelkedett az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés sem, aminek következtében nem tud bővülni a biztosítási termékek iránti kereslet sem. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódni látszik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.

A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel közel 51 százalékát adta.

A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig tetten érhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz juthattak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.

A befektetéshez kötött – unit-linked – termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik: 2011első hat hónapjában 89,4 milliárd, 2012 első félévében pedig már csak 76,6 milliárd forint származott ezekből a megtakarításokból.

A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos lenne, hogy a lakosság körében meginduljon a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ez utóbbit mindenképpen elősegítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat vagy legalábbis azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

Posted on | by Lambert Gábor

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

2012.07.09.

A biztosítók tudomásul veszik, hogy az ország nehéz helyzetben van, így most is, ahogy korábban is, részt vállalnak a terhek viselésében.

Ugyanakkor tény, hogy a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó súlyos teher a szektor számára – különösen, mivel a piac már évek óta folyamatosan szűkül.

Az adó bevezetése a vagyonbiztosításokat érinti, s a szövetség reméli, hogy az nem okoz majd zavarokat a piacon. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a biztosítások elterjedtsége – penetrációja – ne csökkenjen.

A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabálytervezethez képest történt néhány, mind az ügyfelek, mind a biztosítók számára kedvező módosítás is a jogszabályban. A tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása például közel 4 millió autós számára jelent könnyebbséget, illetve előz meg jelentős kényelmetlenséget.

Jó hír, hogy a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem „vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása. Ez különösen fontos, mivel tudvalévő, hogy a gazdaság kiemelt jelentőségű területéről van szó.

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Egyre gyakrabban választják az ügyfelek az éves díjfizetést

2012.05.22.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac – döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően – kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett, 2012 első negyedéves jelentéséből.

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma kis mértékben, 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak. Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 51,2 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 43 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, mindössze 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben, s kimondható, hogy ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés. 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjárműbiztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.

Még nem látni a fényt az alagút végén

Posted on | by Lambert Gábor

Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Posted on | by Lambert Gábor

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Egynapos kiutazásra a hazai lakosság nem köt biztosítást

2012.05.02.

Bár az utasbiztosítások tavalyi díjbevétele 6,3 százalékos növekedést mutat, a változás azonban nemigen jelenti a lakosság öngondoskodási hajlamának javulását. Továbbra is csupán a külföldre utazók harmada köt elindulás előtt utasbiztosítást. A kiutazások kétharmadát adó, egynapos utak kockázatait pedig nagyon ritkán fedezik biztosítással – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A szövetség adatai szerint az utasbiztosítások díjbevétele 2011-ben érte el ismét a három évvel korábbi szintet. Ugyanakkor a KSH adatai szerint a külföldre látogatók száma tavaly 3,4 százalékkal nőtt, így, a 3,9 százalékos, tavalyi inflációt is figyelembe véve, lényegében szinten maradtak az utasbiztosítási díjbevételek.

Forrás: MABISZ

„Beszédesen szomorú tény, hogy a magyar turistákat ért legsúlyosabb tavalyi buszbalesetben érintett utasok többségének, közel 30 embernek nem volt utasbiztosítása, köztük a tíz elhunyt egyikének sem” – emlékeztet rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Holott egy átlagos utazás költségét alig egy százalékkal növeli csak meg ez a tétel, miközben még az egyszerűbb módozatok is több millió forintos limittel fedezik a leggyakrabban előforduló betegségi és baleseti kockázatokat.”

Forrás: MABISZ

A kiutazások kétharmadát évek óta az egynapos utak teszik ki, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy utasbiztosítást az esetek zömében csak többnapos útra kötnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy hosszabb időre általában szervezetten utaznak az emberek, és az utazási irodákban tájékoztatást kapnak a biztosítás szükségességéről.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egynapos utak veszélyeit. Egy bevásárló úton vagy a határ menti rokonlátogatás során semmivel sem kisebb a balesetek, rosszullétek esélye, mint egy több napos utazás során” – figyelmeztet Horváth Péter.