Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!


Ne felejtse el igénybe venni nyugdíjbiztosítása adójóváírását!

2018.05.15.

Május 22-én éjfélkor jár le az szja-bevallás határideje, ami a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezőknek egyben 20 százalékos adójóváírást is jelent, amennyiben időben, adótartozás mentesen és helyesen kitöltve nyújtják be a bevallásukat. Évről évre ezt minden negyedik nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfél felejti el megtenni, ami akár 130.000 Ft-os kiesést is jelenthet számára – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A nyugdíjbiztosítások után 2014-től járó adójóváírás már több mint 200 ezer ügyfelet érint az idei adóbevallásnál. Tavaly ez a szám az adóhatóság nyilvántartásai alapján még csak közel 149 ezer fő volt. A bevallás időszakára szóló befizetések 20 százalékát, maximum 130 ezer forintot a személyi jövedelemadó-bevallás keretében, bevalláskor kell igényelni. Az adóhatóság a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül átutalja az összeget a biztosítónál vezetett számlánkra, növelve ezáltal a nyugdíjcélú megtakarításokat.

Az adójóváírás igénylést a biztosító által megküldött igazolás alapján kell kitölteni, amely legkésőbb február közepén kellett, hogy megérkezzen az ügyfélhez. Aki esetleg nem rendelkezik ilyen igazolással, az a biztosítója ügyfélszolgálatán keresztül tudja pótolni.

A folyamatos felhívások ellenére mégis sokan elfelejtik jelezni az igényüket az adóbevallásban, pedig a jóváírás nem jár automatikusan. Évről évre a jogosultak 25 százaléka esik el emiatt a befizetésük után járó visszatérítéstől. A visszatérítések elmaradásának oka persze nem csak a figyelmetlenség lehet: ugyanis ha az érintett adóalany ezer forintnál nagyobb adó- vagy járuléktartozást halmozott fel, úgy az adóhatóság visszatarthatja a fizetést a fennmaradás rendezéséig. Az adójóváírás feltétele – a jogosultságon és az igénybenyújtásán felül – az is, hogy az adózó éves adóbefizetése meghaladja az adójóváírás mértékét.

Abban az esetben, ha elfelejtettük feltüntetni az adójóváírási igényünket, akkor azt az elévülési időn belül (adóbevallás évét követő 5 évig) önrevízió keretein belül meg tudjuk tenni. Érdemes tehát utánanézi az elmúlt évek bevallásainak is.

2018-ban egy fontos változás lépett életbe az szja–törvényben. Így a munkáltató már nem készítheti el a munkavállalók adóelszámolását, hanem az adóbevallást a NAV tölti ki mindazoknak, akik ügyfélkapu regisztrációval rendelkeznek. Ezt ügyfélként nem kell külön kérelmezni, a NAV automatikusan elkészíti a tervezetet, így nekünk csak át kell néznünk, és jóvá kell hagynunk az adatokat.

Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén


Pótlólagos védelem az utazásszervezők csődje esetén

2018.05.22.

Akik most fizetik be nyári utazásuk előlegeit valamelyik irodában, júliustól nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utazásszervező fizetésképtelensége esetén is viszontlátják a pénzüket. Egy új biztosításfajta pedig garanciát nyújt ilyen esetekben a külföldön rekedtek hazautaztatására is. Ez a védelem azonban semmilyen módon nem helyettesíti a klasszikus utasbiztosítást – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy július 1-től életbe lépő, az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós szabályozás hazai átültetését a magyar jogalkotó arra használta fel, hogy újragondolja az utazásszervezők vagyoni biztosíték-rendszerét. Ennek igénybe vételére akkor van szükség, ha az utazásszervező fizetésképtelenné válik – amire az elmúlt nyaralási szezonban is volt példa.

Az új szabályozásban a korábban egységes fedezet két részre bomlik. A vagyoni biztosíték (ami lehet bankgarancia, biztosítás vagy pénzbeli letét is) júliustól kizárólag a befizetett előlegre, illetve részvételi díjakra nyújt fedezet. Azonban ha az utazási csomagban a szállítás is benne van, akkor az utazásszervezőnek biztosítást kell kötnie az utas esetleges kényszerű kint tartózkodása és hazautaztatása költségeire. Ezen fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek kötelező tájékoztatni az utast, még a szerződéskötést megelőzően.

Ez a pótlólagos garancia azonban csak csőd esetén jelent védelmet, semmilyen módon nem váltja ki a hagyományos utasbiztosítást. Ha tehát július elseje után bárkit baleset ér, beteg lesz, esetleg a poggyászával adódnak gondok, továbbra is csak akkor számíthat a biztosítótársaságok segítségére, amennyiben rendelkezik utasbiztosítással. Mivel pedig a becslések szerint még ma is csak nagyjából minden második külföldre utazó él ezzel a lehetőséggel, sokan csak a baj bekövetkezte után szembesülnek azzal, hogy a felmerülő költségeket saját maguknak kell állniuk.

A földrészünkön utazóknak bizonyos védelmet jelent sürgősségi esetekben az Európai Egészségügyi Kártya (EEK) is, amelyet érdemes kiváltani. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy ez csak az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban használható – ami tágabb fogalom, mint az Európai Unió, viszont nem fedi le a teljes kontinenst. Különösen a Balkánra utazóknak érdemes előzetesen tájékozódniuk, hogy választott úti céljukban elfogadják-e a kártyát. Azt is tartsuk szem előtt, hogy az EEK segítségével csupán azokhoz a szolgáltatásokhoz juthatunk hozzá ingyenesen, illetve esetleg bizonyos önrész megfizetésével, amelyeket az adott ország a saját társadalombiztosítása keretében nyújt állampolgárainak. Az EEK nem tartalmazza a poggyászbiztosítási, jogvédelmi, felelősségbiztosítási fedezeteket, valamint az olyan szolgáltatásokat sem, mint kinti orvosi ellátásunk vagy egy esetlegesen szükségessé váló hazaszállítás megszervezése. Mindezeket egy átlagosnak mondható, Európán belül napi néhány száz forintért már megvásárolható utasbiztosítás azonban magában foglalja. (Az utasbiztosítás díja az utazás összes költségéhez képest alacsony. Számoljunk utána, mennyit ér a biztonságunk. Külföldre utazáskor az általában több százezer forintos összköltség mellett kiadásaink 2-5%-ért már megvehetjük az utasbiztosításunkat. Továbbá egy kiegészítő gépjármű asszisztencia szolgáltatással arra az esetre is fel tudunk készülni, ha járművünk cserbenhagy minket az európai utakon.)

A különböző szintű, s az utazás céljához igazodó szolgáltatások megválasztásával az egyéni igényekre szabottan tudjuk magunknak és családunknak biztosítani a széleskörű védelmet külföldi nyaralásunk idején. Ehhez azonban az is kell, hogy tisztában legyünk azzal, mely kockázatokra és milyen összeghatárokig vállal a biztosító fizetési kötelezettséget és mire nem vonatkozik a kockázatviselése. Mindez nem igényel sok időt és hosszas előkészületeket, hiszen az utasbiztosítást okostelefonon, interneten, de akár bankjegy-automatákon keresztül is meg lehet venni – sőt, ezen szerződések közel háromnegyedét már ma is elektronikus csatornákon keresztül kötik a tavalyi adatok szerint 12,5 milliárd forintos piacon.

A biztosítók és a GDPR


A biztosítók és a GDPR

2018.05.25.

Május 25 után Magyarországon is kötelező lesz alkalmazni az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), amely – tekintettel arra, hogy az adatkezelők többségét érinti – a biztosítási szférában is változásokat hoz. Az új szabályozás egész Európában erősebb jogosítványokat ad az ügyfeleknek, hogy maguk rendelkezzenek adataikkal, hívja fel a figyelmet a nemzetközi képviseleti szervezet tájékoztatójával összhangban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Számos előadás és tájékoztató előzte meg a május 25-én életbe lépő új Európai Uniós szabályozást, amely szigorítja a vállalatok ügyfél adatainak tárolását és felhasználását. Az új általános adatvédelmi rendelet mindenkire vonatkozik, aki személyes adatokat kezel, és ezt a tevékenységet Európán belül végzi. Ennek értelmében a GDPR mindenkit érint, a biztosítási szektorra pedig különösen nagy hatással van, hiszen a piaci szereplők jelentős adatvagyonnal rendelkeznek. A szabályozási rendszer felépítése igen összetett, a rendelet be nem tartása ugyanakkor komoly anyagi következményekkel is járhat. Az európai biztosítók legfontosabb képviseleti szervezete, az Insurance Europe néhány pontban összefoglalta a biztosítóknak az új szabályozással kapcsolatos legfőbb kötelezettségeit, amelyek némelyikével az ügyfeleknek sem árt tisztában lenniük. (A részletes angol nyelvű tájékoztatás ezen a linken érhető el, a magyar nyelvű piktogramos infografika pedig megtalálható a MABISZ Facebook oldalán.)

A GDPR érvénybe lépésével a biztosítóknak a szabályozásban foglalt elvárások szerint kell kezelniük az ügyféladatokat, amelyek között bizonyos személyes adatok (pl. az ügyfél egészségi állapota) különleges adatnak számítanak. Ezek kezeléséhez az ügyfél előzetes hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor a hazai gyakorlatban ez nem jelent lényegi változást, mivel ezt a magyar szabályozás már eddig is előírta a biztosítók számára.

A GDPR erősebb jogosítványokat ad az ügyfeleknek az adataikkal való rendelkezés vonatkozásában is. Ez azt jelenti, hogy például az ügyfél a hozzájárulásával kezelt adatairól tájékoztatást kérhet biztosítójától, és jogosult kérni azok más társaság részére való továbbítását is.

Ugyancsak elengedhetetlen megvizsgálni, hogy egy tevékenység során a biztosító által igénybe vett megbízott (adatfeldolgozó) megfelelően alkalmazza-e az ügyféladatok kezelésére vonatkozó szabályozást, a rendelet erre vonatkozóan is számos garanciát tartalmaz.

A biztosítók fő tevékenységük kapcsán jellemző módon nyomon követik magánszemélyek adatait, illetve bizonyos termékek esetében szükségszerű a különleges személyes adatok tömeges kezelése is. Ilyen esetben jogszabályi elvárás egy adatvédelmi tisztviselő kijelölése, aki hivatalból biztosítja a jogszabályoknak megfelelő adatkezelést.

A GDPR előírja azt is, hogy ha ügyfelek személyes adatai törvénytelen módon vagy más okból illetéktelen kezekbe kerülnek, esetleg átmenetileg nem elérhetőek vagy megváltoztak a tárolás során, úgy 72 órán belül értesíteni kell a felügyeleti hatóságot. A rendelet ezen kívül szigorú előírásokat tartalmaz az EU-n kívülre, harmadik országokba történő adattovábbításokra vonatkozóan is.

Inkább az időjárás, mint a betörők okoznak kárt a nyaralókban


Inkább az időjárás, mint a betörők okoznak kárt a nyaralókban

2018.07.19.

Egy-egy népszerű nyaralóhely frekventált területein az ingatlan négyzetméterárak már vetekszenek a fővárosi új beruházások áraival. A tavaszi-nyári időszak azonban nem csak a vásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. Nem árt tehát a nyaralók esetében is a megfelelő biztosítási védelemről gondoskodni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ingatlanpiaci elemzések alapján a Balaton északi partján lévő településeken a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára idén tavasszal 315 ezer forint volt, ez több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A déli parton lévő ingatlanok ára átlagosan 16 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett egy év alatt. Az élénkülő kereslet az ország többi régióját sem kerülte el. A nyaralók forgalmi értékével párhuzamosan, a szakipari munkák illetve az építőanyagok árának növekedése miatt, megnőtt az újjáépítési értékük is. Mivel a biztosítási szerződésünk ez utóbbit veszi alapul, így érdemes felülvizsgálni a már meglévő ingatlan biztosításunkat, illetve új nyaraló vásárlás esetén erre tekintettel megválasztani a biztosítási fedezetet.

A tavaszi és a nyári időszak ugyanis nem csak a nyaralóvásárlások időszaka, hanem a kárbejelentéseké is. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) webes térinformatikai alkalmazásából például kiderül, hogy Somogy megye Siófoki járásában 2010 és 2017 között minden évben a nyári hónapokban tetőzött a lakásbetörések száma, átlagosan havi 60 esettel. Ezzel szemben a megyeszékhelyen, Kaposváron novemberben és decemberben. Vagyis a szezonalitás jól kimutatható az üdülőövezetekben.

Ugyanakkor a biztosítók adatai szerint a betörések okozta károk nem érik el az összes kárbejelentés tíz százalékát sem. Sokkal inkább jellemzőek a téli fagy, illetve a nyári viharszezon okozta károk. Míg például az állandóan lakott ingatlanoknál a káresetek mindössze 30-40 százaléka származik vízkárból, addig a nyaralók tekintetében ez az arány már a 90 százalékot is megközelíti, köszönhetően főként a nem megfelelő téliesítésnek.

Egy nyaraló esetében ugyanis a tulajdonos csak adott időszakokban használja az ingatlant, ami az év fennmaradó részében üresen áll, ezért a károk észlelése és mérséklése jellemzően később történhet csak meg. Ezt nevezzük lakatlansági kockázatnak, amelyből adódóan a tulajdonos csak később veszi észre, ha kár keletkezik a lakásában. A biztosítók a lakásbiztosításokhoz hasonló fedezetet kínálnak a nyaralókra (a nem állandóan lakott ingatlanokra) is. Figyelembe véve azonban ezen ingatlanok jellemzőit, ezek a biztosítások szolgáltatásaikban, illetve díjszabásukban eltérhetnek a sztenderd lakásbiztosításokétól. A biztosítás megkötése előtt így érdemes több ajánlatot is áttekinteni, de éves szinten néhány tízezer forintért már egy megfelelő alapvédelemhez juthatunk.

Fontos, hogy betöréses lopás esetén nyújtott kártérítés függ a kialakított vagyonvédelemtől. Egyes biztosítók a megfelelő védelmi eszközök meglétét (pl: biztonsági rács, riasztó távfelügyelettel stb.) a nyaralók esetében szigorúbban veszik. De érdemes arra is odafigyelni, hogy a nyaralóban, még ha csak időszakosan is, tárolunk-e nagyobb értékeket, például fényképezőgépet, számítógépet, kerékpárt, és ajánlott ennek megfelelően kialakítani az ingatlanunk biztosítását.

Legalább évente egyszer nézzük át lakásbiztosításunkat!


Legalább évente egyszer nézzük át lakásbiztosításunkat!

2018.03.22.

Az építőipari munkaerőhiány és az építőanyagok drágulása miatt nem árt, ha átgondoljuk, hogy lakásunk és értékeink biztosítottsága megfelel-e elvárásainknak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az elmúlt években mind a fővárosban, mind pedig vidéken nagymértékben emelkedtek az ingatlanok árai, egyes területeken közel duplájára nőttek. Ez az emelkedés részben a lakáspiac fellendüléséből, és ezzel összefüggésben a forgalmi érték emelkedéséből adódott. A lakásbiztosítások biztosítási összegei és díjai azonban messze nem követik ezt az ütemet. Ennek a fő oka az erős verseny mellett (a piacon 14 biztosító több mint nyolcvan terméke van jelen, közülük mintegy negyven különböző típusú szerződés ma is elérhető) az, hogy a biztosítási összegeket az épületek újjáépítési költsége, nem pedig a forgalmi értéke szerint határozzák meg.

Ám az is igaz, hogy az ingatlanpiaci boom-mal párhuzamosan a szakemberhiány, az építőipari alapanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése az újjáépítési költségeket is megnövelte. Ezért legalább a szerződésünk évfordulója előtt – amire a biztosítónktól kapott indexértesítő levél emlékeztet – érdemes végiggondolni, hogy a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.

Célszerű szem előtt tartani, hogy a biztosítók által a kötéskor javasolt épületnégyzetméter ár az adott épület típusa, kora vagy egyéb paraméterek alapján meghatározott átlagos érték csupán. A szerződés megkötésekor a szerződő módosíthat a javasolt összegen, hiszen a biztosított épület konkrét kivitelezési színvonalát leginkább ő ismeri. Az épületbiztosítás kötésekor nem szabad megfeledkezni a melléképületekről sem, melyeket jellemzően külön fel kell tüntetni a szerződésben. A biztosítási összeg meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez ne csak az épület(ek), hanem az ingatlanon található építmények (például a kerítés, kerti járda, kút) értékét is fedezze.

Az értékkövetést segíti a szerződések évfordulós indexálása. Ezt a számítást a biztosító évente egyszer, a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a társaság ettől eltérhet. Az indexálás során a biztosítási, szolgáltatási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Azonban a biztosítónak nincs és nem is lehet információja arról, ha egy felújítás, korszerűsítés vagy például tetőtér beépítés nyomán megnő az újjáépítési értéke az ingatlannak. Ezért mindenképpen ajánlott a már meglévő lakásszerződéseket legalább évente egyszer felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani

A lakásbiztosítások az ingatlan mellett az ingóságokra is kiterjednek. Az ingóságok biztosítási összegének alapja is a pótlási, újrabeszerzési érték. (Néhány kivételtől eltekintve, amit mindig az adott szerződési feltételek rögzítenek.) Ezek kapcsán is megéri végiggondolni, mennyire lenne elegendő a biztosítási összeg abban az esetben, ha az összes értéket újra be kellene szerezni egy komolyabb kár bekövetkezte után, vagy hogy esetleg beszereztünk-e olyan új vagyontárgyakat, amelyeket külön meg kell jelölni a biztosítási szerződésben. (Például eddig nem tartalmazott a szerződés nemesfémekre fedezetet, tehát új vagyoncsoportot is be kell vonni. Vannak olyan társaságok, ahol a 250-300e Ft feletti értékű vagyontárgyakat külön vagyoncsoportba kell belefoglalni, akár tételesen felsorolva.)

De persze csak annak érdemes minderre időt szánni, aki már rendelkezik lakásbiztosítással. A kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymilliónak a tulajdonosa egyelőre még nem jutott el idáig.

Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma


Megjelent a Biztosítás és Kockázat legfrissebb száma

2017.04.03.

Pozitívak a hazai biztosítási piacon újonnan bevezetett, a kockázatalapú szavatolótőke-követelményen nyugvó, Szolvencia II (S2) rendszerrel kapcsolatos első jegybanki tapasztalatok – olvasható a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tudományos folyóirata, a Biztosítás és Kockázat napokban megjelent, idei első számában.

A Szolvencia II rendszerre történő átállásról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, Bora Zsuzsanna, Holczinger Norbert, Nagy Koppány és Merész Gabriella közöltek összefoglalót. A tanulmány szól az S2-es adatszolgáltatás tapasztalatairól, az MNB első S2-alapú kockázatértékeléséről, illetve a tartósan alacsony hozamkörnyezet tőkemegfelelésre gyakorolt hatásait vizsgáló, EIOPA-stresszteszt alapján értékeli a hazai biztosítási piacot.

„Új lehetőségek a biztosítási innovációban” címmel Leposa Csilla és Hanák Gábor közölt tanulmányt. A KPMG szakembereinek írása összefoglalót nyújt arról a felmérésről, amelyet a KPMG készített a biztosítási szakma vezetőinek körében, 280 cég bevonásával, 20 országban.

A Pásztor Gábor és Zsigri Gábor nevével fémjelzett írás a „Néhány gyakorlati tapasztalat a biztosítói eszköz-forrás menedzsmentben” címet viseli. A szerzők példákon keresztül világítanak rá arra, hogyan valósítható meg a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszköz-forrás egyensúly, és hogyan biztosítható annak tartós fennmaradása.

A folyóirat legfrissebb számában helyet kapott egy olyan kvalitatív kutatás eredményeit bemutató cikk is, amely a szülészeti hálapénz előfordulása motivációját, hatásait vizsgálja különböző internetes fórumokon fellelhető, szülésen átesett nők tapasztalatain, bejegyzésein és hozzászólásain keresztül.

A kiadvány – az eddigi lapszámokhoz hasonlóan – egy interjúval indul, amely ezúttal az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Baleset-megelőzési Bizottságának ügyvezető elnökével, Óberling József rendőr ezredessel készült. A beszélgetés központi témája a közlekedésbiztonság, amellyel kapcsolatban szó esik a szabályozási környezetről, annak esetleges módosításáról, a hazai közúti balesetek leggyakoribb kiváltó okairól, illetve a közelmúltban bevezetett Közúti Intelligens Kamerahálózatról, a VÉDA-rendszerről és annak eredményeiről is.

A folyóirat a következő linken érhető el:

https://mabisz.hu/hu/esemenyekpublikaciok/687-biztositas-es-kockazat-4-1.html

Vigyázat: vadveszély!


Vigyázat: vadveszély!

2017.09.28.

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon sajnálatosan alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

„Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A gépjárműállomány casco-lefedettségén javíthatna, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne – tette hozzá a főtitkár.

Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása


Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása

2018.07.24.

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Neta Tv Biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már az új rendelkezéseknek megfelelően köti majd újra vagy szerződik át másik biztosítóhoz.

Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Minden biztosító maga dönt persze az árazásról, saját üzleti stratégiájának megfelelően, s társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra – a törvény rendelkezései szerint – fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZnál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Közel kétmilliárd forintnál…


Közel kétmilliárd forintnál tartanak a júniusi viharkárok

2018.06.18.

Június első felének időjárása országszerte nagy károkat okozott: a biztosítókhoz a hétvégéig 18,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a kárigények becsült összegei megközelítik a kétmilliárd forintot. A kárrendezés, mint a korábbi hasonlóan viharos időszakokban, most is gyors és a legtöbb esetben rutinszerű. Ezt igazolja vissza az a friss felmérés, amely szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel 90 százaléka elégedett a kapott szolgáltatással, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A június 1-15 közötti időszakban a biztosítók a kárbejelentések nyomán 1,914 milliárd különítettek el kárrendezésre, illetve fizettek máris ki. (Több biztosító az elkövetkező napokban újabb bejelentésekre számít az elmúlt hetekkel összefüggésben, a károk nagysága tehát még tovább is nőhet.) Tavaly a társaságok a május-augusztus közötti (egyébként gyakori időjárási anomáliákkal sújtott) kiemelt időszakban összesen közel hatmilliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. Elmondható tehát, hogy idén igen intenzíven indult a nyári viharszezon. A több mint tizenötezer bejelentés területileg elég szétszórt.

A főváros és Pest megye térsége most is – mint általában – kiemelten szerepel a listán, (egyrészt mert sűrűn lakott, másrészt mert magas a biztosítással rendelkezők aránya), e mellett az elmúlt napokban Bács-Kiskunt, Baranyát, Vas megyét érte a legtöbb kár, de kijutott a június eleji ítéletidőből Hajdú-Biharnak, Jász-Nagykun-Szolnoknak és Csongrádnak is. A legtöbb bejelentés a helyenként özönvízszerű esőzés nyomán keletkezett – plafon és pince – beázásokhoz kapcsolódik. Gyakoriak a viharkárok, amikor pl. az erős szél megbontotta a tetőszerkezetet vagy fák dőltek épületekre. A június eleji viharok feltűnően sok villámlással párosultak, ezek indukciós hatása is jelentős károkat okozott – a hirtelen megnövekedett hálózati feszültség elektromos berendezéseket tett tönkre. Illetve a lakossági bejelentésekben számottevő volt a jégkár is – a mezőgazdasági jégverés számbavétele még tart. Az átlagkifizetések egyes társaságoknál elérik a százharmincezer forintot.

A viharok pusztításai utáni órákban gyakran túlterheltek a biztosítók telefonvonalai – sokan elfelejtik, hogy interneten is megtehetik bejelentésüket. A társaságok igyekeznek 72 órán belül reagálni a bejelentésekre, szükség esetén a koncentráltan károsodott térségekbe máshonnan is átcsoportosítják kárbecslőiket. A kisebb összegű károk bejelentői azt tapasztalhatják, hogy már néhány nap alatt is rendezik igényeiket.

Vállalkozói

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítások

A vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítások köre szerteágazó, legyen szó például szállítmányozásról vagy építési beruházásról. Oldalainkon olyan biztosításszakmai ismereteket mutatunk be, melyek a tevékenység folytatásához szükséges biztosítás kiválasztásához, a biztosítható vagyontárgyak és a biztosított veszélyek, kockázatok azonosításához nyújtanak segítséget. Egy gondosan megválasztott biztosítás – biztonság vállalkozása számára.

Szállítással kapcsolatos biztosítások

A szállítmány védelme az áru tulajdonosának, a szállítmányozónak és a fuvarozónak egyaránt érdeke. A szállítmányozás során bekövetkezett károk megtérítésére, és az okozott károkért felelős személy kártérítési kötelezettségének átvállalására szolgál a biztosítási védelem. A legfontosabb tudnivalókat tájékoztatónk tartalmazza.

Bővebben

Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

A vagyonvédelmi vállalkozások tevékenységének végzéséhez törvényben előírt feltétel a felelősségbiztosítási szerződés megléte. Az útmutató a legfontosabb információkat tartalmazza a tevékenységhez kapcsolódó felelősségbiztosításokról.

Bővebben

Mire jó a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás feladata, hogy abban az esetben, ha Ön vagy a cége kárt okoz másnak, az okozott kárt megtérítse, amennyiben jogszabály erre kötelezi. A felelősségbiztosítás fajtáival, a kockázatokkal, a szerződéskötéssel kapcsolatos hasznos tanácsokról bővebben tájékozódhat honlapunkon.

Bővebben

Tájékoztató a vagyon- és műszaki biztosításokról

A tájékoztatóban megfogalmazott biztosításszakmai ismeretek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak a biztosításkötés előtt és a biztosítás időtartama alatt, továbbá a biztosításközvetítőknek az ügyfelek igényeinek leginkább megfelelő biztosítási módozat megtalálásában, a biztosítási feltételek „testreszabott” kialakításában.

Bővebben

Alulbiztosítottsági tájékoztató

Alulbiztosításról akkor beszélünk, ha a biztosított vagyontárgy értéke meghaladja a biztosítási összeget. Ilyen esetben egy káreseményt követően a biztosítás nem fedezi a vagyontárgyak választott értékelési mód szerinti értékét.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Ez a pro rata kártérítés.

Vegyünk egy példát!

Bővebben

Nézd meg a videót itt