Szerző: Lambert Gábor

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítás 2014: folytatódott a lassú növekedés

2015.02.18.

A magyarországi biztosítási piac 2014-es összesített adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot: a szektor díjbevétele 4,2 százalékkal növekedett az elmúlt évben – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi adataiból. Az életbiztosítási piac 4,4 százalékkal, a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 3,9 százalékkal emelkedett.

2014-ben 844,1 milliárd forint díjbevétel folyt be a hazai biztosító társaságokhoz: ennek 54 százaléka, 451,8 milliárd forint az élet-, 46 százaléka, 392,3 milliárd forint a nem életbiztosítási üzletágból. A szerződések darabszáma a teljes piacot tekintve szintén emelkedett, ehhez viszont a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá erőteljesebben. A károkra és szolgáltatásokra kifizetett összeg az életbiztosítások esetében 9,5 százalékkal csökkent, a nem életbiztosítási területen viszont 1,7 százalékkal emelkedett.

Az életbiztosítási szerződésekre befolyt 451,8 milliárd forint 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013-ban, az pedig ennél is pozitívabb változás, hogy az életbiztosítási ágazaton belül a hagyományos életbiztosítások szerepe tovább tudott nőni. Míg 2013-ban ezek a termékek összesen 147,5 milliárd forint díjbevételt értek el, tavaly már 173 milliárdot – ami 17 százalékos növekedésnek felel meg.

„Pozitív tendencia, hogy 2014-ben a hagyományos életbiztosításokból származó díjbevétel emelkedett, így ismét a klasszikus biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába kezdett elmozdulni a piac” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „Különösen jó hír, hogy ehhez vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a tavaly január óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási terület fejlődése is” – tette hozzá a főtitkár.

A MABISZ statisztikái alapján valószínűsíthető az is, hogy az ügyfelek igyekeznek kihasználni az adókedvezményt, és valószínűleg magasabb átlagdíjjal kötnek nyugdíjbiztosítási szerződést, mint más életbiztosítások esetében, kihasználva az adójóváírás nyújtotta lehetőségeket.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2014-ben 392,3 milliárd forintot tett ki, 3,9 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. Ehhez leginkább a gépjárműbiztosítási szegmens, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac járult hozzá. A szerződések darabszáma 207 ezerrel gyarapodott tavaly, a kgfb éves átlagdíja 2014-ben 20 515 forintra módosult. A kgfb-szerződések növekvő számának köze lehet a gépjármű-értékesítés lassú, de mára tartóssá váló növekedéséhez, ami mind az új, mind pedig a használtautók piacán megmutatkozik.

A járműértékesítés növekedése hatással van a casco-piacra is. A casco-biztosítások díjbevétele 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a szerződések darabszáma ugyanebben az időszakban 1,4 százalékkal bővült. A casco átlagdíja tavaly alig haladta meg a 77 ezer forintot, minimálisan nőtt a 2013-as, 76 207 forintos átlagdíjhoz képest. Ennek oka egyebek mellett az import-alkatrészek árának emelkedése lehet, amely befolyásolhatja a szervizek árképzését.

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

Posted on | by Lambert Gábor

Plakátkiállítás: 90 év biztosítástörténete egy helyszínen

2015.02.27.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) címmel nyílt kiállítás a napokban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállítás biztosítási témájú plakátokat mutat be egy-egy korszak kiemelkedő, neves alkotásaira fókuszálva. Az esemény megnyitóján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is képviseltette magát.

Mindent biztosít – A magyar biztosítási plakát (1900-1990) című kiállítás közel egy évszázad biztosítási plakátjaiból mutat be egy nagy csokorra valót, és teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára a hangulatos óbudai kiskocsmák tőszomszédságában. A múzeum szakembereinek az intézmény saját gyűjteménye és magángyűjtők művei mellett nagy tekintélyű közintézményektől – a Magyar Nemzeti Múzeumtól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól – is sikerült kölcsön kapniuk néhány értékes kiállítási darabot.

A most megnyílt kiállítás már a harmadik olyan esemény a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM), amely a biztosítástörténethez vagy a biztosítási piachoz kötődik. Néhány éve már az MKVM őrzi a dr. Deutsch Róbert nevét viselő Biztosítási Szakkönyvtárat és Archívumot, ami különleges történelmi érték, s ugyanakkor nélkülözhetetlen a hazai biztosítástörténet kutatói számára. Alig két éve pedig a háború előtt épült gyönyörű, patinás épületeket – az évszázados történelemmel rendelkező biztosítók székházait – bemutató fotókiállítást csodálhatták meg az érdeklődők.

„Mai használati tárgyaink, vagy akár a biztosításhoz kötődő darabok is évek múltán akár értékes múzeumi relikviákká válhatnak” – emelte ki megnyitójában Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Majd hozzátette, ezek a gyönyörű, patinás óbudai termek reményei szerint egyszer majd otthont adhatnak egy, a biztosítással kapcsolatos állandó kiállításnak is.

„Közel két évvel ezelőtt egy hasonló, szintén a hazai biztosítástörténetet felidéző kiállítás megnyitóján találkozhattunk” – mondta köszöntő beszédében Gilyén Ágnes, a szövetség kommunikációs főosztályvezetője. „Nagy örömünkre szolgál, hogy az idei évben is itt lehetünk egy hasonló eseményen, amely segít közelebb hozni a biztosítás fontosságát, történelmi szerepét az emberekhez. Sajátos múltidézés ez, mintha egy történelemkönyv lapjai elevenednének meg, a múlt század viharos, gyakran tragikus eseményei gyönyörű, néha megmosolyogtató módon ábrázolva.”

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Fogyasztóvédelem: hatékony eszköz a MABISZ ügyfélszolgálata

2015.03.16.

Egyre többen fordulnak a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fogyasztóvédelmi és információs feladatokat ellátó ügyfélszolgálatához: 2014-ben több mint 23 ezer megkeresést regisztrált a szövetség, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi megkeresések számát. Ezzel a 2010 szeptembere óta elérhető ügyfélszolgálatot a tavalyi év végéig összesen 110 ezren keresték fel – tette közzé a szövetség az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatos legfrissebb adatokat.

A tavalyi évben összesen 23 261 alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát. Ennek döntő többsége telefonos megkeresés volt: a beérkező telefonhívások száma évről évre szignifikánsan növekszik. A MABISZ ügyfélszolgálatához fordulók száma 2013-hoz képest tavaly mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Legtöbbször – ahogy minden évben – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban (kgfb) érdeklődik a lakosság, ezen belül is a fedezetlenségi díjjal, a bonus-malus rendszerrel, illetve az aktuális fedezetekkel kapcsolatos ügyekben történik a legtöbb megkeresés. A többi biztosítási üzletágat érintő kérdések száma ennél kevesebb.

Ami az információkérés módját illeti, folytatódik az az évek óta tartó trend, mely szerint az ügyfelek túlnyomó többsége telefonon keresztül érdeklődik – 19 678 megkeresés történt 2014-ben -, ennél jóval kevesebben vannak, akik írásban kérnek segítséget – tavaly 2279-en -, a személyes megkeresések száma pedig ennél is kevesebb: 1304-an látogattak el személyesen a MABISZ ügyfélszolgálatára.

Összes megkeresés a beérkezés módja szerint, 2014 (forrás: MABISZ)

„A MABISZ ügyfélszolgálat az egyik legfontosabb pillére szövetségünk fogyasztóvédelmi törekvéseinek és eszközeinek. A fogyasztóvédelmi célokat szolgáló Teljes Költség Mutató (TKM), a Díjnavigátor, illetve a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat mellett azzal a céllal hoztuk létre, hogy az ügyfelek tájékozódását segítsük, s hogy ezáltal gyors és pontos információhoz jusson a lakosság általános biztosítási kérdésekben, valamint ha szükséges, az egyedi szerződésekkel kapcsolatban is” – jelentette ki Molnos Dániel a MABISZ főtitkára. „Az, hogy négy és fél év alatt mintegy 110 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hoztunk létre” – tette hozzá.

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

Posted on | by Lambert Gábor

Kátyúkár: nő a biztosítás iránti igény

2015.03.19.

Szezonja van a kátyúk okozta baleseteknek: a károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Igaz, az idei évben az enyhébb időjárás miatt eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a kátyúbiztosítást kínáló biztosítók, az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért érdemes felkészülni biztosítással a váratlan esetekre – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco, mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, évi 2-3 ezer forintos díjért. A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is. Az átlagos kárösszeg 20 ezer forint körül van, a biztosítási szakemberek azonban találkoztak olyan esettel is, amikor a kátyú 500 ezer forintot meghaladó összegű kárt okozott a futóműben.

Fontos tudni, hogy a káreseményt a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez érdemes rendőrt hívni, a hatósági jegyzőkönyv ugyanis fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Szükséges alaposan dokumentálni az esetet: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről, és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

Az utak állapotáért az út fenntartója felel, így a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, ha kátyúba futás miatt megsérül az autója. A településeket összekötő útvonalak, illetve az autópályák a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak, a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak kezelője a fővárosi, az egyéb úthálózatoké a kerületi önkormányzatok.

A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, illetve a kárigényt. Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni.

Az úthibák, ezáltal a kátyúkárok előfordulásának gyakorisága erősen függ az időjárástól – e tekintetben az idei év egyelőre kedvezően alakult, eddig kevesebb kárbejelentést regisztráltak a biztosítók, mint a korábbi évben. Jól látszik azonban, hogy a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a hirtelen, és tartós jegesedés óriási károkat okoz az úthálózatban, ez pedig sok autós számára jelentett már kellemetlenséget.

Érdemes biztosítani ezt a fajta kockázatot is, hiszen a klasszikus gépjárműbiztosítások – a casco – többnyire önrészt tartalmaznak, és a kátyúkár összege általában alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott önrész összege. Kátyúkár-biztosítás esetén egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: az adókedvezmény hatására nőttek a hosszú távú megtakarítások

2015.03.24.

A tavalyi évben 12,6 milliárd forintra nőtt az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások díjbevétele. E nyugdíjtermékek éves átlagdíja 220 365 forint volt, míg a folyamatos díjas életbiztosításoké ennél jóval kevesebb, 166 290 forint. Az adatok jól mutatják, a tavaly január 1-jétől bevezetett adójóváírás hatékonyan tudta ösztönözni a hosszú távú megtakarításokat – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb adataiból.

2014 végén 1,7 millió darab folyamatos díjas életbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, ebből 68 025 darab volt az szja-kedvezményre jogosító, rendszeres díjas szerződés (a kiegészítő biztosításokkal együtt ez a szám 104 402 darab). Az adatok alapján látszik, hogy beigazolódtak a várakozások: az adótámogatás komoly lendületet adott a nyugdíjtermékek népszerűségének, így a valóban hosszú távú megtakarításoknak.

2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon

A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény esetén nyújthatnak szolgáltatást. A biztosító akkor szolgáltathat, ha 1. a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy 2. egészségi állapota 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékben károsodik, illetve 3. ha eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint 4. ha a biztosított elhalálozik.

„A tavaly január óta elérhető adókedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig az első év tapasztalatai alapján láthatóan már most jelentősen növeli az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozza Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharos húsvét: 4000 kárbejelentés

2015.04.08.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Nem sok jót ígérnek a meteorológiai előrejelzések: az április első hetében tapasztalt, a sokéves átlagtól több fokkal elmaradó hőmérséklet és viharos időjárás csak lassan enyhül a következő napokban.

Az alig egy hetes időszakban 4000 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, az összesített kárérték az előzetes becslések alapján megközelítheti a 300 millió forintot. Az egy kárra jutó átlagos kárérték 75 ezer forint.

A legtöbb bejelentés Budapestről, illetve Budapest környékéről, valamint Pest megyéből, Szabolcs megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Győr-Moson-Sopron, illetve Borsod megye területéről érkezett. Sok kárt jelentettek Debrecen és Pécs térségéből is.

A legtöbb káreseményt a viharos erejű szél okozta, illetve az amiatt bekövetkezett, úgynevezett rádőléses károk, vakolatsérülések, fakidőlések, tetőszerkezetet érintő sérülések jelentették. A viharkárok vannak többségben, de villámcsapás, felhőszakadás és jégverés is szerepel a leggyakoribb károkok között.

A viharkárok – éves szinten – továbbra is a lakásbiztosítási szerződésekre bejelentett károk közel ötödét teszik ki, a MABISZ adatai szerint 2014-ben a 704 ezer kárbejelentés mintegy 15-20 százaléka volt hozzájuk köthető.

A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Bíztató jel, hogy 2014-ben megtorpant a lakásbiztosítási piac 2010 óta tartó visszaesése – ez idő alatt 93 ezerrel csökken a lakásbiztosítási szerződésszám -, és a szerződések darabszáma 13 ezerrel tudott nőni az egy évvel korábbihoz képest.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagos díja 28-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

Posted on | by Lambert Gábor

Biztosítási piac: enyhe növekedés az első negyedévben

2015.05.15.

A biztosítási szektor összesített díjbevétele az idei év első három hónapjában 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nem életbiztosítási üzletág az előző évihez képest növekedni tudott, az életbiztosítási üzletág bevételei azonban elmaradtak az egy évvel korábbitól – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2015. évi első negyedéves adatokat.

A biztosítási piac idei első negyedéves növekedését a nem életbiztosítási üzletág 6,5 százalékos bővülése adja, így a szektor összesített díjbevétele az élet üzletág 2,6 százalékos csökkenése ellenére is nőni tudott. A szektor eredményeit összesítő adatok között első alkalommal szerepelnek a Cardif Életbiztosító Magyarország Zrt. és a Cardif Biztosító Magyarország Zrt. adatai is, amely cégek 2015. január 1-jétől a szövetség teljes jogú tagjai.

2015 első negyedévében a betegség-, a tűz- és elemi károkra vonatkozó, az egyéb vagyoni kockázatokat lefedő, illetve a temetkezési biztosítások kivételével a nem életbiztosítási üzletág minden egyes területe növekedést mutatott.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac díjbevétele az előző év azonos időszakához képest 14,6 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 3,9 százalékkal bővült. A gépjármű-biztosítások piacának másik meghatározó területe, a casco-biztosítások díjbevétele 6,9 százalékos, a szerződések darabszáma pedig közel 1 százalékos növekedést mutat.

A szerződések éves átlagdíja a teljes, biztosított gépjárműállományra vetítve a kgfb esetében az egy évvel korábbi 19 742 forintról 21 750 forintra, míg a casco éves átlagdíja 75 666 forintról 78 471 forintra emelkedett.

2015 első három hónapjában az életbiztosítási üzletág szinte minden területen csökkenést mutatott a 2014. év hasonló időszakához képest. Ez alól kivétel a kockázati életbiztosítások piaca, amelynek díjbevétele kiemelkedő, 10,6 százalékos bővülést tudott elérni az idei év első negyedévében.

A befektetéshez kötött életbiztosítási termékek esetében a díjbevételek 2,1 százalékos csökkenése, ugyanakkor a szerződések darabszámának 5,9 százalékos növekedése látszik. A unit-linked piac gyengébb teljesítménye elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható.

„Pozitív jelenség, hogy az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítási szerződések száma 2015 első negyedévének végére meghaladta a 81 ezret, díjbevétele az idei első negyedévben pedig megközelítette az 5,4 milliárd forintot. Ezzel a teljes állomány értéke 17,6 milliárd forintra, a kiegészítő biztosításokkal együtt pedig közel 17,7 milliárd forintra emelkedett. Az szja-támogatást élvező nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja megközelíti a 220 ezer forintot, ami mutatja, hogy az adókedvezmény elérte célját” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

Posted on | by Lambert Gábor

Keddi vihar: 2000 kárbejelentés egy nap alatt

2015.06.11.

Kánikulával és hatalmas viharral indul a nyár Magyarországon: a június 9-i, délutáni vihart követően közel 2000 kárbejelentés érkezett kevesebb, mint 24 óra alatt a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke meghaladja a 320 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

A keddi égszakadást követően egyetlen nap alatt közel 2000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke az előzetes becslések alapján meghaladja 320 millió forintot.

A legtöbb bejelentés Budapestről, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, és Fejér megyéből érkezett, továbbá kiemelten sok kárt jelentettek Pécs és Tatabánya területéről is.

A legtöbb káresemény a jégverés, valamint az azt követő felhőszakadás miatt következett be. A nagy erejű vihar sok helyen okozott tetősérülést és beázást, s jellemzőek voltak az úgynevezett rádőléses károk is, amikor a kidőlt fák az ingatlanokban, illetve gépjárművekben tettek kárt. A villámcsapások miatt több tűzeset is történt, s sok bejelentés érkezett a villámcsapás másodlagos, úgynevezett indukciós hatása következtében sérült elektromos berendezések miatt.

A MABISZ adatai szerint – éves szinten – a lakásbiztosításokra bejelentett káresemények közel 20 százalékát a viharkárok teszik ki. 2014-ben az összes, több mint 704 ezer kárbejelentés közel ötöde volt a nagy erejű viharokhoz köthető.

Magyarországon a legtöbb káresemény a nyári hónapokban történik: a 2014. májusaugusztus közötti időszakban összesen 134 167 kárt jelentettek be a biztosítókhoz.

2010-2014-ben, a nyári, május-augusztusi hónapokban összesen több mint 762 ezer bejelentés történt.

A hazai ingatlanok mintegy 72 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. 2010 óta folyamatos csökkenés mutatkozott a piacon, ez idő alatt 93 ezerrel csökkent a biztosított ingatlanok száma. 2014-ben megállt a lakásbiztosítási állomány zsugorodása, igaz, a piacon mutatkozó néhány ezres szerződésszám-növekedés egyelőre csak óvatos bizakodásra adhat okot.

Az újonnan kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja 28 ezer-29 ezer forint körül alakul, az átlagdíj annak ellenére sem növekedett, hogy egyre népszerűbbé válnak a kiegészítő fedezeteket is kínáló lakásbiztosítási csomagok.

Nyugdíjbiztosítás: már csak néhány nap maradt az adókedvezmények optimalizálására

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjbiztosítás: már csak néhány nap maradt az adókedvezmények optimalizálására

2015.12.22.

December végéig köthetnek nyugdíjbiztosítást, illetve tehetik meg eseti befizetéseiket azok az ügyfelek, akik nyugdíjbiztosításukkal maximalizálni szeretnék a befizetéseik után járó adójóváírás mértékét – hívja fel rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az adókedvezmény mértéke a befizetett biztosítási díj 20 százaléka, egy adóévben legfeljebb 130 ezer forint lehet.

2014. január 1-jétől van lehetőségük a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyeknek arra, hogy az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékát, maximum 130 ezer forintnyi jóváírást igényeljenek a nyugdíjbiztosítási számlájukra. Amennyiben az ügyfelek éves befizetése nem éri el azt az összeget, amellyel a visszaigényelhető adó mértékét maximalizálhatnák, a jogszabály értelmében december 31-éig – az adóév végig – még van lehetőségük az adójóváírás összegét eseti befizetéssel optimalizálni. Az „optimális” – a jogszabályban előírt legmagasabb – adókedvezmény 650 ezer forintos éves befizetéssel érhető el.

A MABISZ adatai szerint 2015. szeptember végén a nyugdíjbiztosítási szerződések száma elérte a 111 ezret, a szerződésekre befizetett díjbevétel pedig meghaladta a 18,2 milliárd forintot. „Ebben döntő szerepet játszik, hogy az állam az öngondoskodás támogatása mellett tette le a voksát azzal, hogy adókedvezménnyel támogatja a nyugdíjbiztosítási befizetéseket” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

„Szerencsére azt látjuk, hogy az emberek számára egyre fontosabb az öngondoskodás, gondolnak nyugdíjas éveikre, amit mutat a szerződések növekvő száma is. Minden esetben azt javasoljuk, hogy érdemes úgy megválasztani a nyugdíj-előtakarékosságra – például nyugdíjbiztosításra – befizetett havi díjak mértékét, hogy azt minden esetben, biztonsággal ki tudják fizetni. Év végéig pedig még eseti befizetésekkel optimalizálni tudják adókedvezményüket” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

25 éves a MABISZ

Posted on | by Lambert Gábor

25 éves a MABISZ

2015.11.24.

25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót.

Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szűntette tevékenységét.

1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.

A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.

Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.

A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.

A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.

Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.

A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.

A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.

2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.

A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.