Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata


Hét évvel ezelőtt kezdte meg működését a MABISZ ügyfélszolgálata

2017.09.01.

Több mint 165 ezren keresték fel a MABISZ fogyasztóvédelmi célú, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát. A valóban impozáns adatok azt mutatják, hogy helyes döntés volt a szervezet létrehozása, az intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket és beteljesítette az elvárásokat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára a MABISZ Ügyfélszolgálat megalapításának hetedik évfordulóján.

A szövetség 2010. szeptember 1-jétől működteti az ügyfelek minél teljesebb körű informálását és hiteles tájékoztatását célul kitűző intézményét. Ez idő alatt 165 096 ügyfélmegkeresést regisztrált a szervezet.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat életre hívásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a nemzetgazdaság olyan alapvető fontosságú területéről, mint a biztosítási szektor, megfelelő információkhoz jusson a lakosság és a vállalkozói szektor. Célunk már az intézmény létrehozásakor az volt, hogy segítsük az ügyfeleket a tájékozódásban, az információszerzésben és az esetleges vitás kérdések megoldásában. Az adatok azt mutatják, hogy jó volt az elgondolás, s sikeres a megvalósítás” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

Az adatokból kitűnik, hogy a megkeresések száma a teljes éveket tekintve stabilan meghaladja az évi 20 ezret, s lakosság bizalommal fordul a szövetség ügyfélszolgálatához.

A leggyakrabban telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, a 2010-es indulás óta összesen 141 261-szer tárcsázták az ügyfélszolgálat számát.

A MABISZ Ügyfélszolgálat 2010-es megalapításával jelentős fogyasztóvédelmi feladatot vállalt fel. A szövetség olyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos eszközeinek sorába illeszkedik, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak (kgfb) hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátor, a hosszú távú megtakarításokra szolgáló élet- és nyugdíjbiztosítások megbízható összehasonlítását célzó Teljes Költség Mutató (TKM) kifejlesztése és működtetése, illetve a lakásbiztosításokkal kapcsolatos döntések meghozatalában segítséget nyújtó Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat bevezetése.

„A MABISZ Ügyfélszolgálat kiemelkedő sikere a szövetség más, fogyasztóvédelmi eszközei, valamint a korábbinál aktívabb, nyíltabb kommunikációt folytató, edukációs feladatokat is felvállaló szervezet sikere is egyben” – jelentette ki Molnos Dániel.

Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017


Megjelent a Magyar Biztosítók Évkönyve 2017

2017.08.31.

A magyar fuvarozási vállalkozások minden adminisztratív korlátozás ellenére teret nyernek a nyugat-európai piacokon. Ennek bizonyítéka a hazai szállítmánybiztosítási piac stabil növekedése is, derül ki egyebek mellett a hazai biztosítók 2017-es évkönyvéből, amelyet most tett közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A május végéig leadott társasági mérlegek adataiból elkészült az egyik első részletes ágazati elemzés. Az ebből kirajzolódó tendenciák érdekes részletekkel gazdagítják az elmúlt évnek nemcsak a biztosítási, de szélesebb kitekintésben a gazdasági és társadalmi folyamatait is. Így például abban, hogy a szállítmánybiztosítási szerződések száma tavaly több, mint 80 százalékkal megugrott és a díjbevételek is stabilan növekedtek, fontos szerepe van a magyar fuvarozási vállalkozások térnyerésének a nyugat-európai piacokon. Bár az ottani fuvarozók a saját kormányaiknál igyekeznek elérni a piacukat védő jogi korlátok bevezetését a közép-európai versenytársaikkal szemben, ám ezek a törekvések a tényleges üzleti volumenben még nem érzékelhetőek. A közép- és kelet-európai fuvarozók tevékenységét azonban megnehezítik a tőlük megkövetelt biztosítási fedezetek is. Egyre speciálisabb igények merülnek fel, s az ezekre való reagálás a biztosítók számára is külön feladatot jelent.

A változatlanul erős díjverseny ellenére a biztosítók igyekeznek a növekvő kockázattal arányos díjakat elérni. Ezek növelése annál is indokoltabb, mivel 2016-ban bizonyos kárkategóriában 60 %-os növekedést is érzékeltek egyes biztosítók. Nagymértékben nőttek a közlekedési balesetekhez kapcsolódó árukárok. Ez beleillik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál is tapasztalt kár darabszám-növekedés tendenciájába, derül ki az évkönyvből. De míg ott ez főként a személygépkocsi állomány több mint százezres bővülésének valamint a csökkenő üzemanyagárak következtében megnövekedett gépjárműhasználatnak volt a sajnálatos velejárója, addig a szállítmányozási területen a károk számának növekedésében szerepet játszott például az Európát érintő menekültválság is. A menekültek nagyon gyakran használják „közlekedési eszközként” a teherszállító járművek rakterét. Különösen az élelmiszerszállítmányoknál fordul elő – a szigorú élelmiszerhigiéniai előírások miatt, – hogy a címzett visszautasítja a teljes szállítmányt, függetlenül a tényleges károkozás mértékétől. Ez a szállítmányozó és fuvarozó cégeket is új kihívások elé állítja, és ennek a kártípusnak a kezelése egyre komolyabb problémát jelent a biztosítóknak is. A kockázat növekedése még inkább indokolttá teszi, hogy a biztosítók megalapozottan, az ügyfél és fuvarozó tevékenységének minél jobb megismerése után vállalják a kockázatot.

Az évkönyvből megtudható az is, hogy az ágazatban a tavalyi, több mint öt százalékos növekedéssel a 920 milliárd forintot megközelítő díjbevétel már majdnem elérte a válság előtti, 2007-es szintet. Az életbiztosítási szerződések száma 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest, a nem életbiztosítási szerződéseké viszont összességében 1,7 százalékkal emelkedett. Az életbiztosítási bevétel szerényebb mértékben, a nem életbiztosításoké viszont jelentősen növekedett 2015-höz képest, így a teljes díjbevételen belül már kisebb az előbbi aránya. (Az előző évi 51,3 százalékról 49,6 százalékra csökkent.)

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a hazai piacon 24 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaságnak volt tevékenységi engedélye, közülük 21 tagja a szövetségnek, míg a 19 biztosító egyesület közül egy, a 17 EU tagállami fióktelepi biztosító közül öt. Négy társaság piaci részesedése haladja meg a tíz százalékot, így együtt közel a piac felét fedik le.

Részletes elemzések és táblázatok a mabisz.hu-n olvashatók.

Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához


Több mint 150 ezren fordultak már a MABISZ ügyfélszolgálatához

2017.06.16.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatához 2016 negyedik negyedévével bezárólag már 149 922 megkeresés érkezett. Továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak, és a tavalyi évben is a telefonos megkeresések domináltak.

Az idei évben már 6000-nél is több alkalommal keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát, így működése hetedik évében már a 150 ezret is meghaladja a megkeresések száma. De a tavalyi év is mérföldkőnek számít a szolgáltatás életében: kevés híján 30 ezer befutó kérdést kezelt az ügyfélszolgálat, ami 6,5 ezerrel haladja meg az előző öt év átlagát.

„Az adatok híven jelzik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelemben a MABISZ ügyfélszolgálati csatornája. Az ügyfélszolgálat a várakozásokon felül betölti azt a szerepet, amelyet 2010 őszi létrehozásakor elvártunk az új intézménytől. S ennek is része lehet abban, hogy a közvélemény-kutatások szerint a biztosítók megítélése a lakosság körében évről évre javul” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségnek főtitkára.

Az eddigi évek tapasztalatainak megfelelően ezúttal is a kgfb volt a legtöbb kérdést felvető téma.

Az ügyfélmegkereséek módjában nincs változás. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a telefont preferálja a legtöbb információt kérő, 2016-ban 24 759 kérdés érkezett ezen a csatornán. E-emailes megkereséssel 2572 esetben éltek az ügyfelek.

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát


Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma


MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Francia és német elismerés a MABISZ-nak


Francia és német elismerés a MABISZ-nak

Európa legnagyobb szövetségei méltatják a TKM-et és a Díjnavigátort

2011.06.09.

Nemzetközi elismerést kapott a Magyar Biztosítók Szövetsége két ügyfélbarát eszköze, a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztése. Európa legnagyobb biztosítási piacainak képviselői példakánt tekintenek a hazai érdekvédelmi szövetség átalakítására.

„Őszinte elismerés a magyarországi biztosító társaságoknak és egyesületeknek szövetségük átalakításáért. Benyomásunk szerint a ’jövő’ egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki magyarországi kollégáink azzal, ahogyan egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit” – jelentette ki Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője.

A német biztosítási szövetség vezetője a közelmúltban járt Budapesten a Magyar Biztosítók Szövetségénél egy, az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción. Közös fellépés a magasabb szintű ügyfél-tudatosság elérése érdekében, közös lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetekben, edukációs célok – csak néhány azon területek közül, amelyek a német és a magyar szövetség jövőbeli együttműködésének terepei lehetnek.

„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mivel az Európa egyik legnagyobb biztosítási piacának képviselőjétől, s nem utolsósorban egy valóban professzionális szövetség vezetőjétől származik” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ főtitkára a látogatást követően.

Hasonló látogatáson vett részt 2011. június 1-jén a Francia Biztosító Szövetség (FIA) delegációja. „Úgy véljük, úttörő munkát végzett a MABISZ azzal, hogy kifejlesztette az életbiztosítások összehasonlíthatóságát megvalósító Teljes Költség Mutatót (TKM), valamint az üzleti érdekektől mentes, teljeskörű és hiteles eszközt, a Díjnavigátort. Mindkét termék példaszerűen illeszkedik abba az európai trendbe, amely egyre nagyobb jelentőséget kölcsönöz a költségtranszparenciának és a fogyasztóvédelemnek, s mindezt egy hatékonyabb és versenyképesebb biztosítási piac támogatásával valósítja meg” – összegezte a magyarországi szövetségnél tett látogatás egyik legfontosabb tanulságát Xavier Cognat, a Francia Biztosító Szövetség brüsszeli irodájának vezetője.

„Sokra értékeljük a MABISZ nemzetközi elismerését, s azt különösen, hogy azokat az eszközöket, a TKM-et és a Díjnavigátort, amelyeket a hazai biztosító társaságok a transzparencia, az önszabályozás és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében kifejlesztettek és alkalmaznak, a legnagyobb biztosítási piacok vezetői szakemberei értékelik. Erre utal, hogy szövetségünk meghívást kapott Berlinbe, ahol a német szövetség és a legnagyobb biztosító társaságok képviselői előtt ismertetjük majd a TKM és a Díjnavigátor működtetésének és piaci fogadtatásának tapasztalatait” – mondta Molnos Dániel.

Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége


Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége

2011.07.05.

2011. július 5-én együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A megállapodás fő célja a feketegazdaság szerepének visszaszorítása, a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számának csökkentése és a legális gazdasági környezet erősítése.

A közös célok között kiemelkedő szerepet kap a szerződő felek és tagjaik gépjárműbiztosítási szerződéses viszonyában felmerülő problémák szakszerű és gyors, megállapodásos rendezése, a fekete szervizek versenyelőnyének megszüntetése, a legális, adófizető gazdasági szféra támogatása.

„A feketegazdaság a legális szervizeknek több tízmilliárd forintos bevételkiesést, az államnak sok milliárd forintos ÁFA-, illetve vállalkozási nyereségadó kiesést és felmérhetetlen morális kárt okoz” – jelentette ki Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke.

A felek megállapodtak abban, hogy a mindkét fél tagságát érintő kérdésekben, jogszabályelőkészítési, véleményezési és szakmai anyagkészítési munkájukban egyeztetnek. A közösen képviselhető álláspontot egymást támogatva, a nem egyeztethető témákat önállóan képviselik oly módon hogy sem ekkor, sem más alkalommal egymás jó hírnevét, szakmai hitelességét nem sértik, véleményét tiszteletben tartják. Az Autós Nagykoalíció és a MABISZ együttműködnek abban is, hogy Magyarországon valamennyi gépjármű rendelkezzék kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

„A Magyar Biztosítók Szövetsége évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden forgalomban lévő jármű rendelkezzen kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A kilencvenes években, sőt még az elmúlt évtizedben is előfordult, hogy esetenként a családi kiadásokat úgy próbálták meg csökkenteni az autótulajdonosok, hogy nem fizették be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat. Ezzel pedig sokkal nagyobb kockázatnak tették ki magukat, mivel károkozás esetén a kárt nekik maguknak kellett megtéríteniük.

Szerencsére a jogszabályi szigorítások és – remélhetően – a magyar autós társadalom felelős magatartásának köszönhetően kissé csökkent a biztosítatlan járművek száma. Becsült arányuk a MABISZ GKI által kifizetett károk alapján megközelíti 2,5 %-ot, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatai is alátámasztanak. A MABISZ GKI évente mintegy 2 milliárd forintot fizet ki a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkra.

„A biztosítatlan gépjárművek 2,5 százalék alatti arányával nem állunk a legrosszabb helyen Európában” – jelentette ki Molnos Dániel. Ismert, hogy Írországban 5 százalék, Nagy-Britanniában 4 százalék, Görögországban pedig a gépjárművek közel 10 százaléka közlekedik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül az utakon.

Kgfb-vel nem rendelkező gépjárművek Európában

(az összes forgalomban lévő gépjármű arányában)

A két fél együttműködése nem vonatkozik semmiféle szerződéses viszony szabályozására, illetve biztosítási díjakkal, óradíjakkal, alkatrész-árakkal kapcsolatos, vagy egyéb, a versenyt befolyásoló vagy korlátozó megállapodások létrehozására.

A szerződő felek nagymértékben számítanak a nyilvánosság erejére, amely segít megértetni az autós társadalommal, a biztosítottakkal, hogy hosszabb távon mindenkinek elemi érdeke a feketegazdaság visszaszorítása.

Knezsik István

elnök

Autós Nagykoalíció

dr. Molnos Dániel

főtitkár

Magyar Biztosítók Szövetsége

Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac


Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

2011.10.19.

A mindenkori kormányzat támogató szerepe, és a jogalkotókkal való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar biztosítási piac ismét lendületet kapjon – hangozott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) második nemzetközi, Budapesten megrendezett konferenciáján. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az eseményen tartott szakmai előadásában kifejtette: a magyar biztosítási szektor európai viszonylatban a sereghajtók között van, ami viszont nem feltétlenül csak a válsággal függ össze.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

Ilyen az alulbiztosítottság csökkentése mind a kkv-szektorban, mind pedig a lakossági területen, például egy, a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére irányuló normatív támogatási rendszer kialakításával. „A jelenlegi támogatási rendszerek szétaprózottak, nem a széles társadalmi rétegek gondjait oldják meg, jóllehet az egyik legfontosabb célunk az, hogy ne a forma, hanem a cél és az időtáv határozza meg a támogatás mértékét.” – fejtette ki Kisbenedek Péter. Legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosság számára. A MABISZ elnöke szerint van jövő és van potenciál a magyar biztosítási előtt, hiszen az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon.

A konferencián Magyarország miniszterelnöke is arról beszélt, hogy van jövője a szektornak, hiszen a biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így Magyarországon is. Orbán Viktor nyitóbeszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a magyar gazdaság talpon fog maradni, ebben pedig nagy szerepet játszanak majd a pénzintézetek és a biztosítók, így a gazdasági növekedésben is fontos szerepük lesz.

A kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek azt az áldozatot, amelyet felvállaltak az ország versenyképességének segítése érdekében, és kifejtette: „a kormány nem csak pénzügyi súlya miatt értékeli az ágazatot, hanem mert a biztosítás olyan társadalmi értékeket is képvisel, amely egy modern gazdaságban elengedhetetlen.” A miniszterelnök biztosította emellett a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magán pillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac


Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.

Még nem látni a fényt az alagút végén


Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.