Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát


Közel hatvanezren keresték meg eddig a MABISZ ügyfélszolgálatát

2013.07.22.

Csaknem három éve indította el ügyfélszolgálati tevékenységét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), ezalatt az ügyfelek több mint 58 ezer esetben keresték fel problémáikkal a szövetséget. A megkeresések túlnyomó része telefonos, de sokan teszik fel kérdéseiket, mondják el észrevételeiket írásban is. A legtöbb esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a téma.

A MABISZ 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálatának legfrissebb statisztikái szerint az ügyfelek eddig 58 700 esetben keresték fel a szövetséget biztosítási jellegű kérdéseikkel. Az idei év első felében 11 455 megkeresést regisztráltak a munkatársak, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az ügyfelek 82 százalékban telefonon érdeklődnek, de sokan – mintegy 12 %-uk – választja az írásos, elsősorban e-mail üzeneten keresztüli kommunikációt. A személyes információkérések aránya mindössze 6 százalékos.

„A megkereséseknek 70 százaléka nem a MABISZ közvetlen tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyfelek leggyakrabban konkrét biztosítási termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felvilágosítást, tanácsot kérnek, illetve problémáikkal is megkeresik a szervezetet – összegezte az elmúlt két és fél év tapasztalatait Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. – Mindez azt igazolja, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatát a lakosság a biztosítási piac egészére vonatkozóan is megbízható, hiteles információforrásnak tekinti.” A megkeresések tárgya a legtöbb esetben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás. A nyár eleji árvízi helyzet időszakában ugyanakkor jelentősen megugrott az árvízi kármegelőzéssel, illetve a biztosítási feltételekkel, lehetőségekkel kapcsolatos megkeresések száma. A kgfb mellett a két további leggyakoribb téma a casco és a lakásbiztosítás volt: ez utóbbi esetében legtöbben a társasház meglévő biztosítása melletti saját, egyéni kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődtek.

A statisztikák szerint nyolc megkeresésből egy vonatkozott adott biztosító társasággal kapcsolatos kérdésre. Ilyenkor főként a kárrendezés ügymenetével kapcsolatos problémáikra kerestek megoldást az ügyfelek, illetve a megszűnt kgfb-szerződéseik miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban érdeklődtek.

Forrás: MABISZ

„A MABISZ kiemelt feladatának tekinti az ügyféltájékoztatást és az edukációt. Nemzetgazdasági szinten is nagy jelentőségű, hogy a lakosság minél teljesebb mértékben tisztában legyen a biztosítás intézményének jelentőségével a társadalmi regeneráció, az egyén szintjén pedig a szélesebb értelemben vett öngondoskodást illetően” – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége közel három éve azzal a céllal hozta létre az ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, emellett minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni saját biztosítási szerződésükkel kapcsolatban is. A törekvés szervesen illeszkedik ahhoz a fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelynek szellemében a szövetség létrehozta a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), a kötelező gépjárműfelelősségbiztosíási díjak valóban hiteles összehasonlítását megvalósító MABISZ Díjnavigátort, és legutóbb a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlatot.

Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés


Több mint 4500 kárt okozott az áprilisi földrengés

2013.05.09.

A 2013. április 23-i földrengést követően 4557 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege eléri a 600 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat.

A legtöbb káreset Heves megyében történt, Tenken, Átányban, Heves városban, Erdőtelken és Kömlőn.

A bejelentések döntő része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésről, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedéséről érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetősérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledőlés volt a leggyakoribb.

A károk döntő részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erős földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhető, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú – rengést regisztrálnak a műszerek, amely az epicentrum környékén már érezhető, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentősebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.

Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten


Biztosítók székházai – fotókiállítás nyílt Budapesten

A hazai biztosítótársaságok patinás épületeit bemutató kiállítást Molnos Dániel főtitkár nyitotta meg

2013.04.11.

Egy letűnt kornak és az elfeledett biztosítóknak állít emléket az a 2013. április 10-én megnyílt és június 23-áig látható fotókiállítás, amelynek célja, hogy az egykori társaságok székházai közül bemutasson néhány olyan épületet, amelyek nemcsak a biztosítás története, de Budapest építészete szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

A magyarországi – részben külföldi, részben hazai fenntartású – biztosítók szinte kivétel nélkül nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy grandiózus palotákat építsenek társaságuk székházának, ezzel fejezve ki jelentőségüket, gazdasági szerepüket is. A társaságok nagyrészt a pesti belváros, főként az V. kerület központi helyein találhatók. A 19. század második felében és a 20. század elején alapított társaságok kivétel nélkül megszűntek vagy kivonultak az országból, a biztosítási tevékenység államosításáig még fennmaradt biztosítók pedig beolvadtak az Állami Biztosítóba.

Az egykori biztosítók némelyikének emlékét mára csak egy-egy utcanév, a fennmarad épületek és az épületek nevei őrzik. A gazdagon díszített belvárosi paloták ma is jó befektetésnek számítanak, legtöbbjük szállodaként, irodaházként, kávéházként működik. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a palotákat, itt-ott még felfedezhetők a homlokzatokon a biztosítók nevének eredeti felirata is.

„Ezeket a gyönyörű, patinás épületeket a magyarországi biztosítók építették, gazdagítva ezzel a várost, és egyúttal gazdagítva az ügyfeleket is. A hazai biztosítási szakma több évszázados múltra tekinthet vissza, a biztosítás már az elmúlt évtizedekben-évszázadokban is fontos gazdasági-társadalmi szerepet töltött be” – mondta el az óbudai Korona tér 1. szám alatti épületben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban látható kiállítás megnyitóján tartott beszédében Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. – „Az emberek már régóta felismerik a biztosítás jelentőségét, a biztosítók megkerülhetetlen szerepét a társadalom javainak regenerálásában Ez tükröződik az itt látható épületek gazdagságában és szépségében is” – tette hozzá.

A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek


A biztosító szakemberét tartják a leginkább hitelesnek az ügyfelek

2013.03.12.

A biztosító társaságok munkatársait tartják a biztosítással rendelkezők a leghitelesebb forrásnak, a megkérdezettek 29 százaléka „nagyon hitelesnek” minősítette ezt a kört – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Gfk közelmúltban végzett, reprezentatív felméréséből.

A biztosítással rendelkezők az 5-ös skálán átlagosan 4-re értékelték a biztosítók munkatársait, mint „a biztosítási ügyeikkel kapcsolatos hiteles forrást”. A családtagok, barátok és ismerősök, valamint a pénzügyi tanácsadók és biztosításközvetítők hitelességének megítélése szintén magasnak mondható, őket az ügyfelek 3,6-3,7-es átlagúra értékelték. A médiában megjelenő információk, illetve a reklámok, hirdetések hitelessége ugyanakkor a megkérdezettek körében jóval alacsonyabb szinten, 2,9-en, illetve 2,6-on áll a felmérés szerint.

Mennyire tartja hiteles forrásnak az alábbiakat személyes biztosítási ügyeivel, szerződésével kapcsolatban?

Forrás: MABISZ, GfK

Bár az ügyfelek bizalma pozitívan érinti a biztosításközvetítőket, a fizetőképes kereslet visszaesése, a gazdaság gyengélkedése mind a biztosítókat képviselő, úgynevezett függő közvetítők, mind a független közvetítők – alkuszok, többes ügynökök – tevékenységére kedvezőtlenül hatott az elmúlt időszakban. Ennek egyértelmű jeleként alig több mint egy év alatt jelentősen csökkent a nyilvántartásban szereplő közvetítő személyek száma. Ez azonban nem a közvetítők tevékenységének „hatékonyságnövekedése” miatt következett be, mivel nemcsak a közvetítői létszám, hanem a biztosítási szerződések száma is csökkent.

Miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetének (PSZÁF) nyilvántartásában 2012 negyedik negyedévében még több mint 33 ezer aktív biztosításközvetítő személy szerepelt, mára ez a létszám 29 és fél ezerre csökkent. A visszaesés kissé nagyobb mértékben érintette a függgetlen biztosításközvetítőket – körükben 12 százalékkal csökkent a regisztrált személyek száma -, míg a függő közvetítők létszáma 10 százalékkal mérséklődött.

Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége


Megtartotta közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége

2013.03.04.

2013. március 4-én megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Biztosítók Szövetsége. A szervezet új elnökséget, elnököt és elnökhelyettest választott.

A 31 tagú Magyar Biztosítók Szövetsége hétfőn megtartotta éves rendes közgyűlését. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a szövetség, valamint a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) 2012-es beszámolóját.

A szövetség az alapszabályban foglaltaknak megfelelően három évente új vezetőséget választ.

Ennek értelmében a szervezet nyolctagú elnökségének tagjává Kisbenedek Pétert, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatóját, Zatykó Pétert, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatóját, Erdős Mihályt, a Generali-Providencia Biztosító vezérigazgatóját, Yann Armand Ménétriét, Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatóját, Pandurics Anettet, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító elnök-vezérigazgatóját, Cornelia Comant, az ING Magyarország elnökvezérigazgatóját, Bartók Jánost, a MetLife elnök-vezérigazgatóját és Lehel Gábort, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatóját választották meg.

Az elnökség tagjai a szövetség elnökévé Pandurics Anettet, elnökhelyettesévé Erdős Mihályt választotta. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása 2016. március 4-éig szól.

Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon


Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon

MABISZ konferencia 2012

2012.11.13.

Komoly kihívások, feladatok és változások előtt áll a magyar biztosítási piac, az ezekre való felkészülésben és az ezeknek való megfelelésben pedig közös felelőssége van a nemzetközi szabályozóknak, a magyar jogalkotóknak és a piaci szereplőknek egyaránt – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) harmadik nemzetközi konferenciáján.

Az esemény hivatalos megnyitójában Gabriel Bernardino, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság (EIOPA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EIOPA minden esetben igyekszik a helyi piacok sajátosságait figyelembe véve végezni felügyeleti és szabályozási tevékenységét, legyen szó a pénzügyi stabilitás megőrzéséről, vagy éppen fogyasztóvédelmi kérdésekről. Bernardino hangsúlyozta: legfontosabb feladatuknak jelenleg a Szolvencia II-es direktíva konzisztens kereteinek megteremtését tekintik, emellett kiemelte, hogy bár az uniós direktíva bevezetésére való felkészülés igen komoly feladat elé állítja a biztosítókat, a szabályozási módosítás bevezetése szükséges és időszerű volt.

„A korábbi szabályrendszer kevéssé volt érzékeny a kockázatokra, töredezetté tette a piacokat, és nem tudott megküzdeni a nemzetközi sztenderdekkel sem.” Nem kérdés tehát, hogy a kockázatalapú megközelítéssel választ kellett nyújtani ezekre az anomáliákra, miközben reagálni kellett a pénzügyi válság hatásaira, valamint a megnövekedett prudenciális elvárásokra is.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke a Szolvencia II kapcsán arra tért ki, hogy bár az uniós direktívának kétségkívül vannak implementálható elemei, és ebben a folyamatban, ahogy eddig is, ezután is partner lesz a felügyelet. Ugyanakkor szerinte a magyar piac, így a magyar hatóság is büszke lehet arra, hogy a hazai biztosítási piac az elmúlt évek felügyeleti tevékenységének köszönhetően több régiós piachoz képest biztonságosabb, és megbízhatóbb. Mint mondta: a direktíva átültetésével kapcsolatban álláspontja szerint merülnek fel kérdések, hiszen a legfontosabb cél a magyar piac jelenlegi stabilitásának megőrzése.

A felügyelet elnöke a magyar piaci viszonyokat értékelve elmondta azt is, hogy bár egyes nyugat-európai országok biztosítási penetrációjától a hazai elmarad, keletközép-európai összehasonlításban a trendvonalban van a szektor. Ugyanakkor az öngondoskodás, nyugdíj-, vagy egészségcélú felkészülésben szerinte a piaci biztosítóknak a jövőben még nagyobb szerepük lesz, hiszen az állam úgynevezett kiszorító hatására a társaságoknak szakmai, professzionális termékek létrehozásával kell reagálniuk. „Hosszú távon az állami szerepvállalás egyre inkább korlátos lesz, a reáljövedelmek emelkedése ugyanakkor differenciáló hatást eredményezhet, így erősödni fog az ügyfelek oldaláról az az igény, amely az állami szintnél magasabb szolgáltatások iránt jelentkezik majd.” – mondta Szász Károly. „Erre pedig fel kell készülnie a szakmának, és már ma ellene kell menni a kiszorító hatásnak”. – tette hozzá.

A PSZÁF elnöke a közvetítői szabályozás kapcsán arra tért ki, hogy álláspontja szerint az egész rendszer újraszabályozására van szükség, ám ebben minden esetben törekedni fognak a szakma véleményével való kompromisszumok megtalálására.

Hornyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője a biztosításokra vonatkozó adókedvezmények kapcsán előadásában azt hangsúlyozta, hogy korábban számtalan probléma merült fel az adókötelezettségekkel kapcsolatban, ezért egy koncepcionális, átfogó változtatásra van szükség ezen a területen, amely közgazdasági megközelítést tartalmaz, amellett bizonyos adminisztrációs problémákat is megold majd.

A délelőtti szekció zárásaként Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási piacon komoly paradigmaváltásra van szükség, és mind az disztribúciós, mind az általános üzletpolitikai modelleket újra kell gondolniuk a biztosítóknak. Mint elmondta: a nem-élet ágban a vállalati biztosítások területén a globalizáció, és a specializáció kihívásainak kell megfelelni, miközben a helyi szolgáltatásnyújtás mellett várhatóan a jövőben egyre több szereplő kezeli majd kockázatait a határokon kívül.

Átalakul a lakossági szegmens is, amelyben a MABISZ elnöke szerint az lesz képes talpon maradni, aki újra tudja definiálni termékpalettáját a megváltozott igényeknek megfelelően. Kisbenedek Péter hangsúlyozta: a transzparenciának, az érthetőségnek és az egyszerűségnek, ezek mellett pedig a fogyasztóvédelemnek és a tisztességes üzletpolitikának lesz kiemelt jelentősége a jövőben.

Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára


Rangos osztrák állami kitüntetést kapott a MABISZ főtitkára

2012.11.23.

Az osztrák-magyar kapcsolatok területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért és a két ország biztosítási piacainak közös képviseletéért az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozta az osztrák állam elnöke Molnos Dánielnek, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkárának. A kitüntetést Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete adta át.

Az osztrák állam elnöke 2012. szeptember 20-én döntött arról, hogy Molnos Dánielnek az Osztrák Köztársasági Arany Érdemrend kitüntetést adományozza. „Őszintén gratulálok a kitüntetéshez, melyet az Európai Unióban az osztrák-magyar érdekek közös képviseletével, illetve a két országban a biztosítás területén végzett kiemelkedő tevékenységével érdemelt ki – írta Maria Fekter asszony, Ausztria pénzügyminisztere Molnos Dánielhez írott levelében.

”Molnos Dániel kiemelkedően sokat tett Ausztria és Magyarország biztosítási piacaiért, a két ország szoros együttműködéséért és közös gazdasági képviseletéért” – emelte ki Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Osztrák Rezidencián tartott ünnepségen tartott köszöntő beszédében.

Molnos Dániel a Ceausescu-diktatúrából érkezett Ausztriába 1984-ben. Politikai menedékjogot kapott és tanulmányait a linzi Johannes Kepler egyetemen folytatta. Ezt követően az Avus Nemzetközi Kárrendező Irodánál dolgozott nemzetközi jogászként, majd a Generali-csoport bécsi központjába került. 1994-ben Magyarországra költözött és részt vett a Generali-Providencia Biztosító felépítésében – méltatta Ausztria magyarországi nagykövete Molnos Dániel munkásságát.

„Nehéz néhány mondatban tolmácsolnom azt a köszönetet és meghatottságot, amit érzek e kitüntetés átvételekor. Őszintén hiszem, hogy ez az elismerés megerősít abban, ami életelvem: hogy képességeimmel és tetteimmel régi és új hazámat, immár az Európai Uniót szolgáljam” – köszönte meg a rangos elismerést a MABISZ főtitkára.

Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés


Kölcsönös érdek a kárelhárítás és a kármegelőzés

2013.02.14.

A jövőben szoros együttműködést alakít ki az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (ÖTOSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) annak érdekében, hogy a tűzkárok megelőzése, illetve elhárítása minél hatékonyabban valósuljon meg – az erről szóló megállapodást a napokban írta alá Balog László, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke és Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A tűzvédelem és a tűzoltói beavatkozást igénylő kárelhárítás mielőbbi megkezdése és szakszerű végrehajtása a biztosítótársaságok számára is alapvető érdek. Ezáltal biztosítható az emberi élet védelme, illetve hogy a tűz következtében a lehető legkisebb kár keletkezzen a vagyontárgyakban.

Az önkéntes tűzoltóságok szerepe, tevékenységük kiemelkedően eredményes lehet a kárelhárításban, ha megfelelő képzettség, technika és korszerű riasztási rendszer párosul az állami és össztársadalmi akarattal. A MABISZ és az ÖTOSZ az együttműködési megállapodás alapján vállalják, hogy tagjaik tevékenységének jogi, szabályozási és működési környezete, annak fejlesztése érdekében együttműködnek az érdekazonosságokon alapuló ügyekben, illetve más, jogalkotási területeken.

A szervezetek vállalják továbbá, hogy folyamatosan tájékoztatják egymást az őket érintő kérdésekben, legyen szó jogszabályváltozásokról vagy egyéb, közös szakmai állásfoglalást érintő kérdésekről. „A két szervezet közötti párbeszéd kiemelt jelentőségű a tekintetben, hogy közös szakmai álláspontot tudjunk kialakítani tűzvédelmi, illetve kárelhárítási kérdésekben, hiszen ez kölcsönös érdeke mind a lakosságnak, mind a tűzoltóknak, mind pedig a biztosítóknak” – emelte ki Molnos Dániel.

A megállapodás kapcsán Balog László elnök az időfaktor szerepére külön is felhívta a figyelmet. A mielőbbi kiérkezés a helyszínre kulcsfontosságú a tűzesetek elhárításában, illetve a károk minimalizálásában, ebben az önkéntes tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó egyesületek azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mivel lokális elhelyezkedésük és helyismeretük miatt sok esetben jóval korábban a helyszínre tudnak érni, mint a távolabbról kivonuló állami tűzoltók. „Az irányadó jogszabály csak arra vonatkozóan tartalmaz utasítást, hogy az állami tűzoltóknak a bejelentést követő 2 percen belül el kell indulniuk a helyszínre, azt azonban már nem írja elő, hogy mennyi időn belül kell odaérkezniük.” – hangsúlyozta Balog László. „A legfontosabb tényező ezekben az esetekben az idő, ebben pedig az önkéntes tűzoltóságok, szervezetek országos lefedettségük miatt, különösen fontos szerepet töltenek be.” – tette hozzá.

„Nem véletlen, hogy az önkéntes tűzoltóságok szerepe és elfogadottsága Európa-szerte közismert, így például Ausztriában és Németországban a tűzoltóságok mintegy 90 százaléka önkéntes, helyi szervezet. Ugyanígy Lengyelország vagy Horvátország is követendő példa lehet arra, hogy a helyi, és épp ezért igen hatékonyan működő önkéntes tűzoltóságok milyen jelentős szerepet játszhatnak a károk minimalizálásában” – emelte ki Molnos Dániel.

A magyarországi önkéntes tűzoltósági rendszerben az utánpótlás biztosítására is kiemelt figyelmet fordít a szakma. Már 10-12 éves kortól heti rendszerességgel képzik a fiatalokat, akik nyári táborok során is az elméleti tudás mellett a gyakorlati szaktudást is el tudják sajátítani. „Utánpótlás-képző programunk keretében 18 éves korára önkéntes tűzoltó lehet az a fiatal, aki már gyermekkorában megkezdi a felkészülést, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindezt a tudást az is kamatoztathatja a civil életben, aki végül úgy dönt, nem csatlakozik az önkéntes tűzoltósághoz.” – hangsúlyozta Balog László.

A MABISZ tiltakozik a kgfb-törvény módosítása ellen


A MABISZ tiltakozik a kgfb-törvény módosítása ellen

2012.11.12.

A Polgári Törvénykönyvbe ütközik és ellentétes az Európai Uniós eljárással a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosító javaslata, ezért a szövetség tiltakozik a törvénymódosítás ellen – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 %-át.

A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne.

A módosítási javaslat szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében. Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben.

A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.

Európai környezet – hazai kihívások


Európai környezet – hazai kihívások

MABISZ konferencia 2012

2012.11.07.

2012. november 13-án harmadik alkalommal rendezi meg nemzetközi szakmai konferenciáját a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), melynek idei aktualitását jelentős részben az öngondoskodás iránti fokozódó igény, és az ezzel kapcsolatos szabályozási környezet változásai adják. Az egynapos rendezvényen hazai és külföldi biztosítási felsővezetők, szabályozói és felügyeleti döntéshozók osztják meg véleményüket egymással és a közönséggel.

A rendezvényt Gabriel Bernardino, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíjfelügyeleti Hatóság (EIOPA) elnöke nyitja meg, aki a szervezet tevékenységébe, és aktuális feladatköreibe is részletes bepillantást nyújt. Az egyik prioritással a Szolvencia II-es szabályrendszerre való felkészülés bír, a megjelentek első kézből informálódhatnak a keretrendszer kihívásairól, bevezetésének részleteiről.

Az előadás sorra veszi az alapvető területeket, így a jelentéstételi kötelezettségek összehangolt fejlesztését, az egyes biztosítók saját kockázat- és szolvenciaértékelését meghatározó felügyeleti elvárásokat, valamint a belső modellek kifejlesztését. Ugyanakkor szó esik majd az EIOPA lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások átláthatóságát, egyszerűségét és méltányosságát elősegítő szerepvállalásáról, illetve a fogyasztóvédelmi paradigmaváltás szükségességéről is.

A konferencián előadást tart Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke is, aki előadásában nemzetközi összehasonlításban értékeli a magyar biztosítási piac legfontosabb jellemzőit.

A konferencián előad Mark Twigg, a Cicero Consulting ügyvezető igazgatója, aki közreműködött a Geneva Associationnak a globális elöregedést és az ehhez kapcsolódó nyugdíjfinanszírozási és biztosítási lehetőségeket vizsgáló tanulmányának elkészítésében, de nevéhez fűződik az AEGON csoport megbízásából, 9 országot érintő felmérés elkészítése is. Az öngondoskodás elismert szakértőjeként Mark Twigg előadásában is elsősorban arra keresi majd a válaszokat, milyen biztosításalapú megoldásokkal tömhetők be az európai nyugdíjrendszerek finanszírozási rései.

A meghívott előadók sorait erősíti Karl Van Hulle, az Európai Bizottság Belső Piacok Igazgatósága Biztosítási és Nyugdíjrészlegének vezetője is, aki előadásában az európai biztosítók megváltozott nyugdíjszabályozások következtében felmerülő kihívásaira fókuszál, illetve Peter Eichler, az Insurance Europe Egészségügyi Bizottságának alelnöke, aki az osztrák magán egészségbiztosítási piac fejlődésével kapcsolatos tapasztalatainak átadásával kínál egyedülálló összehasonlítási alapot, illetve lehetőséget a tanulságok levonására.

Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára a harmadik nemzetközi biztosításii konferencia programja kapcsán elmondta: “A rendezvény rövid idő alatt pótolhatatlan fóruma lett a biztosítási piac szereplői közötti párbeszédnek, különösen azon a folyamatosan szűkülő, kihívásokkal teli piacon, mint amely a jelenlegi környezetet jellemzi.” A főtitkár hozzátette: „A konferencia fontos színtere nemcsak a szakmát előmozdító belső kommunikációnak, hanem a jogalkotókkal való együttgondolkodásnak is.”

A konferencia részletes programjáról illetve a jelentkezés feltételeiről a https://mabiszkonferencia.hu weboldalon szerezhet bővebb információkat.

A rendezvény főbb paraméterei:

Időpont: 2012. november 13.

Helyszín: Corinthia Hotel Budapest (1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.)