Szerző: Lambert Gábor

A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot

Posted on | by Lambert Gábor

A földrengés okozta károk meghaladhatják a fél milliárd forintot

Ál-kárszakértők Oroszlány térségében

2011.02.01.

Több mint három ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz kedd délig a 2011. január 29-i földrengéssel kapcsolatban, szakértői becslések szerint a földrengés okozta károk teljes összege meghaladhatja a fél milliárd forintot. A társaságok megerősített ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

2011. január 29-én szombaton 18:41-kor közepes méretű földrengés történt Oroszlánytól néhány kilométerre északra. A rengés sekély mélységben (kb. 6 km) pattant ki, magnitudója 4,7 volt a Richter-skálán. A biztosító társaságok már hétfőn kora reggel megkezdték a helyszínen a károk felmérését és ahol szükséges volt, kárszakértőiket az érintett területekre csoportosították át. A cégek jelzései alapján a bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról érkeznek. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetekről eddig nem érkezett információ. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

Szinte az összes lakásbiztosítási szerződésben szerepel a földrengéskár, így az ügyfelek számíthatnak kártérítésre. „A biztosító társaságok a földrengések erősségét többféle skálán mérik. A legelterjedtebb a tizenkét fokozatú intenzitás skála, az úgynevezett „MSK 64” – ami nem azonos a szeizmológusok által használt „Richter skálával” -, de néhány biztosító számára az úgynevezett „Mercalli-skála” a támpont. A múlt szombati fölrengés azonban olyan mértékű volt, hogy a biztosítók mindegyikénél abba a kategóriába esik, amelyre a biztosítók már kártérítést fizetnek” – mondta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A biztosítók internetes weboldalaikon, telefonos ügyfélszolgálataikon, levélben, illetve személyesen, az ügyfélszolgálatokon is fogadják a kárbejelentéseket. A minél gyorsabb kárügyintézés érdekében a Magyar Biztosítók Szövetsége javasolja, hogy az ügyfelek adják meg napközbeni vagy mobiltelefonos elérhetőségüket, így a kárszakértők előzetesen időpontot tudnak egyeztetni és fel tudják gyorsítani az ügyintézést.

A MABISZ közben arra figyelmeztet, hogy ál-kárszakértők bukkantak fel Oroszlány térségében. Fontos tudni, hogy a valódi kárszakértők fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, és mivel általában magukkal viszik az ügyfél aktáját, így tisztában vannak az adatokkal, és nem tesznek fel felesleges vagy gyanús kérdéseket. Emellett a kárszakértők előre egyeztetett időpontban mennek ki a helyszínekre; így ha valakinek bármilyen kétsége merülne fel a kárszakértővel kapcsolatban, hívja a rendőrséget – figyelmeztet a MABISZ.

Magyarország területén évente 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, melyek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2.5-3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik a Kárpát-medencében.

Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Csaknem nyolc és félezer földrengéskárt jelentettek be a biztosítókhoz

2011.02.10.

A biztosító társaságokhoz 2011. február 10-éig összesen 8481 földrengéssel kapcsolatos kárbejelentés érkezett. A károk nagyságáról egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint a teljes kárérték meghaladhatja akár az egy milliárd forintot is – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) csütörtökön.

A biztosítók kárfelmérői folyamatosan, a helyszínen mérik fel a károkat. Mivel van olyan biztosító társaság, amely ügyfelei érdekében két hétre kitolta a kárbejelentési kötelezettség határidejét, még ezután is érkezhetnek bejelentések.

A biztosítókhoz érkezett bejelentések döntően kisebb falrepedésekkel, illetve a vakolat lehullásával járó károkról szólnak. Nagyobb, az épületek szerkezetének sérülésével járó, statikai problémákat felvető káresetek továbbra sem jellemzőek. A leginkább érintett terület Komárom-Esztergom megye, de Győr-Moson-Sopron, valamint Fejér megyéből és Budapestről is érkeztek bejelentések.

„Fontos tudni, hogy egzakt, ’körzővel rajzolt” ábra nem készíthető arról, hogy egészen pontosan milyen hatósugárban okozott károkat a földrengés” – hívta fel rá a figyelmet Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke. A rengések terjedése és a rengés nagysága – s ennek következtében érzékelhetősége és károkozása – ugyanis többféle tényezőtől, egyebek mellett talajmechanikai tényezőktől is függ.

A földrengéskár az úgynevezett „katasztrófakárok” közé tartozik, így szinte az összes lakásbiztosítási szerződés tartalmazza. A 14 lakásbiztosítási üzletágat művelő hazai biztosító társaság összesen 3 millió 60 ezer darab lakásbiztosítást kezel. A társaságok jelzései alapján a teljes szerződésállományból csupán néhány ezer darab olyan lakásbiztosítási szerződés van a piacon, amelyben opcionális – az ügyfél választásán múlt -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta kárra is, vagy sem. Ezekben az esetekben a biztosítók saját hatáskörben, egyedi döntés alapján vizsgálják meg a kártérítés lehetőségét.

A 2011. január 29-én szombaton 18:41-kor Oroszlánytól néhány kilométerre északra bekövetkezett közepes méretű földrengés erőssége a rengés epicentrumában a Richterskála szerint 4,7-es erősségű volt. A biztosítótársaságok a földrengés erősségére más rendszereket használnak, a rengés mértékét az úgynevezett MSK 64-es skála alapján határozzák meg, amely egy római számmal jelzett XII-fokozatú rendszer, és a rengés mértékét az érezhetőség, a hatás és az okozott kárkép alapján állapítja meg.

MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ: Figyelmesen válasszunk úticélt az üdüléshez!

2011.02.14.

Utazás előtt érdemes informálódni, s megnézni, hogy a célország nem szerepel-e az utazásra nem javasolt országok listáján a Külügyminisztérium honlapján. A veszélyeztetett kategóriába sorolt térségekben az infrastruktúra esetleges összeomlásakor még egy banális egészségügyi probléma is igen nehéz helyzetbe hozhatja az oda utazót – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Egyiptomban zajló események miatt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az afrikai országot „az utazásra nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatokat rejtő utazási célországok és térségek” kategóriájába sorolta át. A veszélyeztetett területekre történő utazás közvetlen veszélyt jelenthet az oda utazóra. Emellett több tekintetben is közvetett veszélynek is ki vannak téve az odautazók – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az infrastruktúra – a közlekedés, az egészségügyi ellátás, a telefonösszeköttetés stb. – összeomlásával, a gyógyszerekhez való hozzájutás ellehetetlenülésével a biztosítók nem tudják ellátni az assistance szolgáltatás vállalásából fakadó feladataikat. Az extrém körülmények igen gyakran lehetetlenné teszik magát a segítségnyújtást – az assistance szolgáltatást – akár egy olyan banális egészségügyi probléma jelentkezésekor is, mint egy elcsúszás miatti bokaficam.

A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy az állampolgárok különös körültekintéssel készüljenek fel utazásaikra, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, illetve lehetőség szerint, a körülmények javulásáig halasszák utazásukat későbbre. Ezt járványveszély, háborús, illetve polgárháborús fenyegetettség, terrorista támadások veszélye, bizonytalan belpolitikai helyzet vagy más rendkívüli körülmény indokolhatja.

Az utasbiztosítások mindegyike tartalmaz assistance-szolgáltatást is, melynek lényege, hogy baj esetén az ügyfél a nap 24 órájában segítséget kaphat – magyar nyelven. Ez a segítség rosszullét, baleset esetén a megfelelő orvosi segítség helyszínre küldésétől a gépkocsi elromlása esetén a legközelebbi szerviz címének megadásáig vagy ellopott iratok esetén a szükséges tennivalók, telefonszámok közvetítéséig bármi lehet.

Ha bankkártyánkhoz kapcsolódó utasbiztosítással rendelkezünk, érdemes utazás előtt ellenőrizni az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó limiteket. A bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítások nagyobbik része alacsonyabb biztosítási limitet tartalmaz, esetleg csak Európán belüli utazásra szól a kockázatvállalás stb. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) éppen ezért azt javasolja, hogy a kiutazás előtt mindenki alaposan tanulmányozza át utasbiztosítása szerződési feltételeit is, s mindenképpen fogadja meg a Külügyminisztérium ajánlásait.

Az utazásra jelenleg nem javasolt országok listája itt tekinthető meg: https://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Utazas_kulfoldre/Biztonsagi_kockazatot_jelento_tersegek/

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Posted on | by Lambert Gábor

2010-ben 15 milliárd forint „tűnt el” az autóbiztosítási piacról

Az új autó eladások csökkenése nemcsak a casco üzletágat sújtja

2011.02.23.

Az elhúzódó válság 2010-ben különösen súlyosan érintette a nem életbiztosítási piacot: a díjbevételek csaknem 13 milliárd forintos zsugorodását elsősorban a gépjármű-biztosítások visszaesése okozta. 2010-ben a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás (kgfb) piac díjbevétele 7, míg a casco szerződéseké mintegy 8 milliárd forinttal csökkent – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

Az elhúzódó válság és a csökkenő jövedelmi viszonyok súlyos nyomot hagytak a hazai biztosítási piacon. A Magyar Biztosítók Szövetségének frissen közzétett adatai szerint 2010-ben 12,93 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414,1 milliárd forintról 401,17 milliárd forintra zsugorodtak a díjbevételek a nem-életbiztosítási ágazatban.

Alapvetően a két autós ágazat, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a casco felelős a díjbevételek csökkenéséért. A kgfb-díjbevételek több mint 7 milliárd forinttal, 125,2 milliárdról 118 milliárd forintra csökkentek tavaly, ami 5,7 százalékos esésnek felel meg. „A jelentős csökkenés hátterében elsősorban a kgfb átlagdíjak évek óta tartó, folyamatos lejtmenete húzódik meg, ami részben az éles verseny, részben a javuló káralakulás eredménye” – mutatott rá Megyeri Gábor a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. A „kötelező” éves átlagdíja (az összes gépjármű kategóriát figyelembe véve) az elmúlt öt évben 2006 és 2009 között 34.250 forintról 32.260 forintra mérséklődött, míg 2010-ben már csak mindössze 29.086 forintos értéket mutatott.

A díjbevételek zsugorodásának azonban van egy másik oka is: a gazdasági válság hatására mélypontra zuhant az új autó értékesítés, ami kevesebb új kötelező biztosítást generált. Eközben viszont több autót vontak ki a forgalomból tulajdonosaik, mivel a csökkenő jövedelem, a növekvő üzemanyagár és a romló életkörülmények hatására sokan kénytelenek voltak lemondani a gépkocsi-használatról.

Az alacsonyabb díjszint kialakulásának irányába hatott a díjak könnyű összehasonlíthatósága is. E tekintetben a Magyar Biztosítók Szövetsége igen fontos lépést tett tavaly ősszel: létrehozta a MABISZ Díjnavigátort. A MABISZ Díjnavigátoron keresztül a fogyasztók egyszerűen és közvetítő igénybe vétele nélkül össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. A kampány idején e lehetőséggel közel százezren éltek, de mivel a kgfb-váltás a jogszabályváltozás következtében már nem koncentrálódik az év végére, az ügyfelek azóta is folyamatosan használják ezt az eszközt.

A 2010-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampányban 1,25 millióan mondták fel szerződésüket és kötöttek újat. Ez a szám a 2009-es 1,5 millióhoz képest csökkenés, ám már nem minden szerződés évfordulója esik egybe a naptári év végével. Lényegesen, a 2009. évi 515 ezerről mintegy 310 ezerre csökkent azon ügyfelek száma is, akik felmondták, majd ugyanannál a biztosítónál kötötték meg újra kgfb-szerződésüket.

A casco-piacon még a kgfb-nél is erőteljesebb visszaesés volt tapasztalható tavaly. A díjbevételek ebben a szegmensben – a MABISZ becslése szerint – 8 milliárd forinttal estek vissza, ami közel 9 százalékos csökkenésnek felel meg. A díjbevételek mérséklődésében az éles verseny miatt csökkenő díjak is szerepet játszottak, azonban ez csak az egyik ok. „Az elmúlt években a casco piac gerincét az új autókra vagy a fiatal, néhány éves autókra kötött szerződések alkották, hiszen legtöbbször a finanszírozók is megkövetelték a biztosítás megkötését. Magyarországon azonban évek óta folyamatosan csökken az új autó értékesítés, így a casco szerződések száma is visszaesett.” – jelentette ki Megyeri Gábor.

A válság elhúzódó hatásának számlájára írható az is, hogy a gépjármű-finanszírozási piacon is sok a bedőlt hitel: amikor a tulajdonos nem tud törleszteni és a finanszírozó kénytelen visszavenni a gépkocsit. De még ha nem is kerül sor erre a végső lépésre és sikerül az adósnak a hitelt visszafizetnie, a gépjármű-tulajdonosok akkor is megpróbálnak ott spórolni, ahol csak tudnak. „Ha a hitelt visszafizeti az autótulajdonos, és így már nem ’kötelező’ fenntartania a casco biztosítást, nagyon gyakori, hogy megszünteti a szerződést annak ellenére, hogy egy három-négy éves autó esetében jelentős vagyoni kockázatot vállal magára.” – hívja fel a figyelmet egy lényeges szempontra a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken csökkent tavaly a biztosítási piac

Az életbiztosítások csak az egyszeri díjas szerződések miatt tudtak bővülni

2011.02.23.

Nominálisan 1,6 százalékkal, 843,79 milliárd forintra nőtt a hazai biztosítási piac díjbevétele 2010-ben, ami reálértéken csökkenést jelent. Az egyszeri díjas életbiztosítások bővülni tudtak az egy évvel korábbihoz képest, a folyamatos díjú életbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a casco piaca azonban zsugorodott – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010-es előzetes adataiból.

A tavalyi évben 843,79 milliárd forintos díjbevételt könyvelhettek el a hazai biztosító társaságok, ami 1,6 százalékos bővülés a 2009-es, 830,5 milliárd forintos díjbevételhez képest. A biztosítók azonban nem igazán örülhetnek ennek az eredménynek, hiszen az reálértéken – tekintettel a tavalyi, 4,9 százalékos inflációra – bevételcsökkenést jelentett.

A nem életbiztosítási ágazat díjbevételei 12,9 milliárd forinttal, a 2009. év végi 414 milliárd forintról 401,2 milliárd forintra estek. Az életbiztosítási ágazat bevétele ezzel szemben 31,6 milliárd forinttal, a 2009. év végi 411 milliárd forintról 442,6 milliárdra nőtt. A növekedés azonban csak az egyszeri díjas életbiztosításoknak volt köszönhető, az ezekből származó díj 2010 negyedik negyedévében – néhány biztosító értékesítési akcióinak köszönhetően – jelentősen megugrott. Az utolsó negyedéves bővülés 49,08 milliárd forinttal, az előző negyedév végi 118,78 milliárd forintról 167,86 milliárd forintra tudta megnövelni az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevételeit. (Ez utóbbi azonban még mindig messze elmarad a válság előtti időszakban tapasztalttól.)

Igen kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a rendszeres díjas biztosítások díjbevétele ezzel szemben csökkent, aminek oka, hogy a szerződések megszűnése mellett továbbra is magas a visszavásárlások száma.

A biztosítási szektor nem kevés kihívással néz szembe 2011-ben – jelentette ki Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke. 2011-ben talán enyhe növekedést várhatunk, de robbanásszerű fejlődést biztosan nem, hiszen most már jól látható, hogy a válságból az egész világgazdaság lassan tér csak magához, és ez a biztosítási szektorra is jelentős hatással van.

A nem-élet biztosítási piac bővülésére a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt nem sok esély van, az új szerződések száma korlátos, a meglévő állományok díjszintje pedig a továbbra is – az erősödő piaci verseny miatt – csökkenhet.

Némi növekedésre az életbiztosítási piacon lehet számítani, ahol a tavalyi év nyugdíjrendszerrel kapcsolatos történései felhívták a lakosság figyelmét a hosszú távú megtakarítások szükségességére, az öngondoskodás szerepének fontosságára. A felosztó-kirovó finanszírozású rendszerek – melyekben a folyó nyugdíjkifizetéseket a folyó járulékbevételekből fedezik – ugyanis rendkívül érzékenyek a demográfiai változásokra.

A jelenlegi tendenciák mellett néhány évtized múlva eljutunk abba az állapotba, amikor akár kétszer annyi magyar nyugdíjas is lehet, mint ahányan járulékot fizetnek. Ilyen körülmények között a nyugdíjkassza aktuális bevételei nem fogják tudni fedezni a megélhetéshez szükséges nyugdíjkiadásokat. „Ebből a szempontból az, hogy nyugdíjak megállapítása virtuális egyéni számlák használatával vagy a mai módon történik, lényegében mindegy, hiszen ez csak az összes bevétel felosztási módját változtatja meg, de a teljes bevétel összegét nem befolyásolja” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 15 ezer földrengéskárt jelentettek be a magyarországi biztosítókhoz

2011.03.17.

A január végi, magyarországi földrengés óta több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, a társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a károkra – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve – az ország kedvező geológiai adottságai következtében – szerencsére jó kockázati helyzetben van, nem kell attól tartanunk, hogy hasonló pusztító erejű földrengés következzen be, mint az elmúlt napokban Japán északi részén. Hazánkban elég ritka az olyan erősségű földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel. Magyarországon évente 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek, közülük mindössze 5-6 olyan rengés történik, amely már a lakosság számára is érzékelhető. Legutóbb 2011. január 29-én történt az ország területén olyan kisebb, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés, amely károkat okozott. (A Richter-skála egy „felülről nyitott” skála, amelyen egészen mostanáig a 8,9-es erejű volt a legerősebb regisztrált földrengés, a 2011. március 11-én délután Japánban történt földrengéskor azonban még ennél is erősebb, 9-es erősséget mértek a műszerek.)

A magyarországi biztosító társaságokhoz 2011. március 10-éig 15 533 darab kárbejelentés érkezett a januári földrengéssel kapcsolatosan. Szerencsére komolyabb, az épületek szerkezetét érintő, jelentősebb kár alig keletkezett, a bejelentések általában kisebb, falrepedésekkel, vakolatsérülésekkel járó eseményekről szóltak – számolt be róla Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke.

A biztosító társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a földrengés okozta károkra. „A szám azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, mivel van olyan biztosító, amelyhez még most, másfél hónappal a földrengés után is érkeznek kárbejelentések” – tette hozzá a MABISZ Lakásbizottságának elnöke. A legtöbb kárbejelentés Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megyéből érkezett, de sok kárt jelentettek Budapestről is.

A hazai biztosítók által kezelt több mint 3 millió lakásbiztosításból szinte mindegyik fizet a földrengés okozta károkra. A teljes szerződésállományból mindössze néhány ezer olyan szerződés van, amelyben korábban opcionális volt – azaz az ügyfél választásán múlott -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta károkra, vagy sem. „A MABISZ Lakásbizottságának ajánlása, hogy a jövőben minden újonnan megkötött szerződés kiterjedjen az olyan katasztrófakockázatokra, mint az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás és a tűz. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, azok a biztosítók, amelyek ügyfeleinél a földrengés kárt okozott, de az ügyfél annak idején nem kérte, hogy a biztosítás a földrengés-kockázatra is kiterjedjen, hajlandóak voltak kártérítést fizetni, ha a szerződő kibővítette a szerződését, belevéve a földrengés kockázatát is” – mondta Szabó Zoltán.

Nyugdíjgondok: csak az időben elkezdett öngondoskodás segíthet

Posted on | by Lambert Gábor

Nyugdíjgondok: csak az időben elkezdett öngondoskodás segíthet

2011.04.06.

A nyugdíjjárulékok szintjének változatlanul hagyása mellett is folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak a ma aktív dolgozók. A leendő nyugdíjasok a drasztikus életszínvonal-esés ellen egyedül az öngondoskodás mielőbbi megkezdésével védekezhetnek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíjbiztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos járulék a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Ennyi lenne az átlag nyugdíj, ha egy aktív keresőre egy nyugdíjas jutna. A ma „átlag” nyugdíjasai ennél az összegnél kedvezőbb ellátást kaphatnak a befizetett összegekből: a KSH adatai szerint ugyanis jelenleg 3,7 millió aktív járulékfizetőnek kell ellátnia 3 millió nyugdíjast – minden nyugdíjasra 1,38 aktív, járulékfizető dolgozó jut -, így egy „átlag nyugdíjas” 83 640 forintos „átlag nyugdíjhoz” juthat hozzá. (Amennyiben persze csak a járulékokból fizeti az állam a nyugdíjakatt.)

„Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjas éveiket” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Egy ENSZ statisztika szerint 2050-re felével növekszik Magyarországon a 60 éven felüliek aránya. Miután a születések száma csökken, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya a század közepére 1:2 lesz, aminek következtében az átlag nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza – változatlan járulékterheket feltételezve. A Föld számos országában hasonló helyzettel kell szembenéznie a leendő nyugdíjasoknak – az „öreg kontinensen”, Európában és Japánban különösen -, így a „nyugdíjprobléma” az évszázad közepére az egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági probléma lesz.

Az ENSZ előrejelzései alapján a legrosszabb a helyzet Japánban, ahol 2050-ben a lakosság 45 százaléka 60 év feletti lesz. A legjobb helyzetbe – várhatóan – az USA kerül, Európában pedig a „gazdag” országokban, Svájcban és Svédországban növekszik a legkevésbé az idősek aránya. Jelentősen megugrik – a 2009-es 26 százalékról 2050-re 40 százalékra – a 60 évesnél korosabbak aránya Németországban is, ott azonban szinte természetes, hogy az aktívak két nyugdíj-megtakarításuk mellé még egy harmadikat is kötnek. A legrosszabb a helyzet a kelet-közép-európai régióban, amelyen belül arányát tekintve már jelenleg is Magyarországon él a legtöbb 60 éven felüli ember.

Az „öregedő” társadalmak kormányai – amennyiben komolyan szembenéznek a problémával – meglehetősen szűkös mozgástérben mozoghatnak. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, és csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor azok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése a munkaerő költségét növeli, ami pedig versenyképességi hátrányt okoz. Ha az adókból egészíti ki az állam – azok emelésével – a nyugdíjat, akkor ismét szembekerül azzal a problémával, hogy kényszerűen csökkenti a gazdálkodók versenyképességét. Megteheti ugyan, hogy nem adóemeléssel próbálja meg kiegészíteni a növekvő nyugdíjas populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont egyéb kiadásait – más állami funkcióit – kell korlátoznia.

Magyarország a hosszabb távú kilátásokat tekintve különösen nehéz helyzetben van. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének előrejelzései szerint – ha a jelenlegi trendek nem változnak – a hazai népességszám a legkedvezőtlenebb szcenárió szerint 2030-ra alig haladja majd meg a 9 millió főt.

Európa több országában már kötelező a vállalati – munkaadói – nyugdíjbiztosítás, és nemcsak ott vannak a kínálatban – önkéntes választásként – az üzleti jellegű megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások, hanem a közgondolkodás része a nyugdíjas évekre való előtakarékosság szükségessége.

„Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma” – jelentette ki a MABISZ főtitkára. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjas korukban használhatják fel azt. Ugyanakkor a lakosság hosszú távú megtakarításainak növekedése, a „belső” felhalmozás növekedése az állam számára is előnyös, mivel így nem vagy kevésbé kell igénybe venni külső forrást a költségvetés finanszírozásához, ami csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

Posted on | by Lambert Gábor

Nem sikerült megállítani az életbiztosítási piac csökkenését

2011.05.23.

Tovább zsugorodtak az életbiztosítási díjbevételek az idei első negyedévben: a társaságokhoz 114,1 milliárd forint folyt be az üzletágból. A bevételek több mint 3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, holott már a 2010 első három hónapjában regisztrált 118,1 milliárd forintnyi életbiztosítási díj is mintegy 10 milliárd forinttal volt kevesebb, mint három évvel azelőtt – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a szektor 2011 első negyedéves ágazati adatait.

Az életbiztosítási piac zsugorodása a szerződések darabszámán is nyomot hagyott: a 2011. március végi 1,96 millió szerződés több mint 111 ezer darabbal volt kevesebb, mint az egy évvel korábban nyilvántartott 2,08 millió. Ez sajnos arra utal, hogy a lejáró, illetve megszűnő kontraktusokat nem tudták pótolni az új kötések. S bár a tavaly év végihez képest a szerződések darabszámát illetően némi elmozdulás mutatkozik, a tendencia sajnos továbbra is igen kedvezőtlen.

„Mielőbbi változásra lenne szükség e tekintetben, elengedhetetlen, hogy a lakosság ráébredjen a hosszú távú öngondoskodás szükségességére” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára a legfrissebb adatokat elemezve.

A 2011 első negyedévi díjbevételeken belül 67,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek a folyamatos díjas szerződésekre, míg az egyszeri díjasokra, illetve eseti díjként 46,8 milliárd forintnyi befizetés érkezett a biztosítókhoz. Az arány lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, azaz az életbiztosítási piac közel 4 milliárd forintos csökkenése az egyszeri díjas piac csökkenésének tudható be.

„Ideje megkondítanunk a vészharangot” – véli Molnos Dániel -, svájci kollégáink, a Swiss Re szakértői „Óriási alulbiztosítottság Európa életbiztosítási piacain” címmel tették közzé 11 ezer ember megkérdezése alapján készült felmérésüket. S bár a 12 országból, ahol a kutatás készült, mindössze Lengyelország tartozik a ’fejletlenebb’ biztosítási piaccal rendelkező kelet-közép-európai régióba, az eredmények ennek ellenére lehangolóak.

A MABISZ főtitkára által idézett felmérést a kontinens egyik legnagyobb viszontbiztosítója készítette, s az összefoglaló szerint az öregedő Európában egyre nagyobb az igény az élet- és betegségbiztosítások iránt. A felmérésben részvevő országokban – Dániában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Ausztriában, Svédországban, Svájcban, illetve Lengyelországban – a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy megfelelő anyagi biztonsággal rendelkezik a családja arra az esetre, ha mint családfenntartó, esetleg munkanélkülivé válna, súlyos betegségben betegedne meg, illetve hirtelen meghalna. A megkérdezettek mindössze 26 százaléka vélte úgy, hogy a családfenntartó elhalálozása esetén az állam képes lenne a korábbi időszakhoz hasonló ellátást biztosítani a hátramaradottaknak.

„Az életbiztosítás nem luxus, hanem alapvető szükséglet” – szögezik le a Swiss Re kutatói. „Az életbiztosítás, összehasonlítva más pénzügyi megoldásokkal, megtakarításokkal vagy az államtól várható lehetőségekkel a legköltséghatékonyabb megoldás arra, hogy váratlan helyzetekben is megfelelő pénzügyi biztonságban érezhessük magunkat” – áll a kutatás összefoglalójában.

Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret

Posted on | by Lambert Gábor

Heti viharmérleg: a bejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret

2016.07.15.

A hét közepén jégesővel, helyenként 100-120 kilométer/órás széllökésekkel érkezett meg Magyarországra a hidegfront. A 2016. július 12-14-i viharokat követő kárbejelentések száma a becslések szerint meghaladhatja a 10 ezret, a kárérték pedig elérheti az egy milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a legfrissebb becslést pénteken.

A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a biztosító társaságokhoz, több cég is arról számolt be, hogy hétvégi munkavégzést rendelt el, illetve átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat.

A kánikulát követő jégeső és a hatalmas széllökésekkel érkező viharok az előzetes becslések szerint több mint 10 ezer esetben okoztak károkat a biztosított lakossági ingatlanokban, ezek kárértéke elérheti az egy milliárd forintot. A legtöbb bejelentés Vas megyéből, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékéről érkezett. Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről, Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről, de a viharos időjárás több száz hazai települést érintett.

Igen sok kárt okozott a lehulló, helyenként dió nagyságú jég: van olyan biztosító társaság, ahol a károk 90 százalékát jégverés miatt jelentették. A jégverés a tetőkben, a redőnyökben, a vakolatban okozott kárt. Sok helyen, mivel a tetők sérültek meg a lehulló jégdarabok miatt, az azt követő heves esőzések következtében beázás is történt.

Számottevő károkat okozott a villámlás, azon belül is elsősorban a villámcsapás okozta másodlagos – indukciós – hatás.

A MABISZ adatai szerint a 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül csaknem minden hatodik káresemény a nagy erejű nyári viharokhoz volt köthető.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer káresemény történt május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban közel 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosító társaságok.

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

Posted on | by Lambert Gábor

Közel 1,5 milliárd forint az idei májusi viharok mérlege

2016.06.13.

Az országszerte pusztító viharok 2016. májusában közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban. A kárbejelentések száma megközelítette a 23 ezret – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége az előzetes adatokat hétfőn.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, ám annál intenzívebb viharok Magyarországon az évnek ebben a periódusában.

2016 május eleje és június eleje között a hazai biztosítókhoz összesen 22 595 lakásbiztosítási káreseményről érkezett bejelentés, a kifizetések, illetve a kifizetésekre elkülönített tartalékok összege elérte az 1, 47 milliárd forintot. A legtöbb bejelentés a csapadékhoz volt köthető, a vihar, felhőszakadás és a jégeső miatt 14 318 esetben fordultak a lakosok a biztosítókhoz. A lakosság által becsült, illetve a biztosítók által már felmért károk értéke meghaladja a 777 millió forintot.

Nagyon sok, csaknem 8300 villámcsapás okozta kárt jelentett a lakosság májusban, ezek értéke megközelítette a 691 millió forintot.

Feltűnő, hogy villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények jelentős túlsúlyban voltak az elsődleges hatás okozta károkhoz képest. A villámok az elektromos rendszerekben, illetve elektronikai készülékekben több mint 7 ezer esetben okoztak kárt. A közvetlen villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérüléseket az ingatlanokban. Az előbbi miatt közel 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió kárkifizetés történt.

A nyár hagyományosan a leginkább kárveszélyes periódusa az évnek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan közel 115 ezer kár történt május eleje és augusztus vége között a biztosított ingatlanokban, az éves átlagos kárérték közel 7,5 milliárd forint volt.