Szerző: Lambert Gábor

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Posted on | by Lambert Gábor

Milliókba kerülhetnek a turistabalesetek

Az Európai Egészségkártya nem fedez minden költséget

2011.12.15.

Jelentős költségekkel szembesülhetnek a kiutazók, ha baleset éri őket, mivel az Európai Egészségkártya (EEK) sokszor csak jelentős önrésszel biztosít egészségügyi szolgáltatásokat. Egyes országokban az önrész mértéke a szükséges gyógyszerek árának 80 százaléka is lehet, míg a fogászati kezeléseknél a 100 százalékot is elérheti – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Évente több tízezer magyar utazik külföldre az Európai Unión belül, nyáron általában a tengerpartokra, télen pedig a síparadicsomokba. Néhány, széles körben elterjedt tévhit miatt azonban még mindig kevesen kötnek utasbiztosítást. „Az egyik ilyen félreértés, hogy az Európai Egészségkártya (EEK) minden helyzetre megfelelő megoldást nyújt egy EU-tagország kiutazó állampolgára számára. Fontos tudni, hogy az EEK-kártyával egészségügyi ellátást csak az állami vagy az állammal szerződésben álló szolgáltatótól lehet igénybe venni. Ilyen szolgáltató nincs minden városban, s különösen nem valószínű, hogy minden esetben találunk ilyet a síparadicsomok közelében. Ha kénytelenek vagyunk egy magánszolgáltató által nyújtott ellátást igénybe venni, az ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie” – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának elnöke. És akkor még nem beszéltünk a súlyosabb baleseteket követő hegyi vagy helikopteres mentésről, melynek költségét az EEK egyáltalán nem téríti meg.

Amennyiben kiutazás előtt kiváltjuk az EEK-t, magyar állampolgárként a külföldi ellátást az „egyenlő elbánás elve” alapján tudjuk igénybe venni egy másik EGT-tagállamban. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan szintű ingyenes ellátásra vagyunk jogosultak, mint az ottani állampolgárok, vagyis ha az adott tagállam biztosítottainak az ellátásért önrészt kell fizetniük, akkor azt a magyar jogosultaknak is meg kell tenniük – tette hozzá a tagozat elnöke.

Horváth Péter szerint az EEK és az utasbiztosítás egymáshoz képest kiegészítő jellegű. Az EEK-val csak szerződött – állami – szolgáltatóhoz lehet fordulni, míg az utasbiztosítással magán egészségügyi szolgáltatóhoz is. Az EEK csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi, míg az utasbiztosítás ennél tágabb, a szerződésben lefektetett egyéb szolgáltatásokat is (térít a poggyász eltűnése esetén, fizeti a helikopteres mentés költségét, illetve a szükséges gyógyszerek árát stb.). Egy megfelelő üzleti biztosítás fedezi azokat az illetékeket és ügyvédi költségeket is, amelyek egy véletlen síbalesetet követő jogi procedúra során felmerülhetnek.

Lényeges különbség, hogy az EEK használatakor az önrészt a biztosítottnak magának kell fizetnie, míg az utasbiztosítás esetében nincsen önrész. Belgiumban például a szükséges gyógyszerek beszerzésénél az önrész mértéke a 80 százalékot is elérheti, sőt Csehországban a fogászati ellátás igénybevételekor akár 100 százalék is lehet. Több tagállamban, például Franciaországban és Luxemburgban, valamint bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Erre az utasbiztosítások esetében többnyire nincs szükség.

A széles szolgáltatási kör ellenére az utasbiztosítás egyáltalán nem tekinthető „drágának”. Napi egy csésze kávé áráért Magyarországon már több mint egy tucat biztosító társaság kínálja módozatait a külföldi utazások kockázatainak átvállalásával. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag mindenki, minden úti célhoz megfelelő fedezetet, illetve a célország egészségügyi ellátása költségszintjének megfelelő szintű módozatot tud választani – mutat rá Horváth Péter.

Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat

Posted on | by Lambert Gábor

Érdemes ellenőrizni a Díjnavigátorral is a kgfb-díjakat

2011.11.29.

Az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány vége felé is előfordul pontatlanság az összehasonlító portálok ajánlatait böngészve, a váltani szándékozóknak így érdemes ellenőrizniük díjukat a MABISZ Díjnavigátorán is – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A baleseti adó bevezetése ellenére is érdemes alaposan megfontolni egy esetleges biztosítóváltást. Az ügyfelek ugyanis ezzel a lépéssel – akaratukon kívül – a már korábban megszerzett keresztkedvezményeikről is lemondhatnak. Azaz, egy olcsóbb kgfb drágább lakás- vagy casco-biztosítást eredményezhet, így összességében az éves biztosításra kifizetett összeg akár magasabb is lehet. Aki mégis váltani szeretne, az a jelenleg érvényben lévő kgfb-szerződését december 1-jéig tudja felmondani, új szerződését pedig december 31-ig tudja megkötni. Fontos tudni, hogy ez csak azokra vonatkozik, akiknek szerződéses évfordulója január 1-je. Azok a gépjármű-tulajdonosoknak, akiknek szerződéses évfordulója az év más napjára esik, azok az évforduló előtti 30. napig tudják biztosításukat felmondani.

Mivel a biztosítók által nyújtott kedvezményeket az online kalkulátorok csak korlátozottan tartalmazzák, ezért érdemes mindenkinek ellenőriznie ezeket a kalkulációkat a MABISZ által üzemeltetett Díjnavigátor segítségével (www.dijnavigator.hu). A próbaszámítások még a kampány utolsó hetében is azt valószínűsítik, hogy bizonyos esetekben eltérések lehetnek a kalkulátorok által számított díjak és a MABISZ Díjnavigátor által bemutatott biztosítói díjak között.

A Díjnavigátor pontos adatokat tartalmaz, előnye, hogy az összes biztosító összes kedvezményét hitelesen, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott módon tartalmazza, beleértve a nem online köthető megoldásokat is. A szövetség kalkulátora 70 különböző kedvezményt sorol fel, amely garantálja, hogy a kalkulációt végző ügyfelek a lehető legkedvezőbb díjú biztosítást tudják közvetlenül a biztosító webszerveréről kiválasztani.

A Parlament által megszavazott baleseti adót – amely a kgfb-díj 30 százaléka – a gépjármű-tulajdonosoknak az általuk fizetett díjrészletekkel együtt kell megfizetniük. Az október végén meghirdetett díjak nem tartalmazzák a baleseti adót.

Még nem látni a fényt az alagút végén

Posted on | by Lambert Gábor

Még nem látni a fényt az alagút végén

Csökkent a biztosítók díjbevétele az év első kilenc hónapjában

2011.11.21.

A rossz gazdasági környezet továbbra is rányomja bélyegét a hazai biztosítási piacra: 2011 első háromnegyed évében 2,2 százalékkal csökkent a biztosítók díjbevétele – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első kilenc hónap adatain alapuló gyorsjelentésében.

A 2011 első háromnegyed évében a hazai biztosító társaságokhoz befolyt 623,4 milliárd forint több mint 14 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. A 2011-es év eddig eltelt kilenc hónapjában a befolyt díjak 51,9 százaléka, 323,4 milliárd forint az életbiztosításokból, 48,1 százaléka, 300 milliárd forint pedig a nem életbiztosítási üzletágakból folyt be a társaságokhoz.

Az életbiztosítási díjbevételek összege gyakorlatilag az egy évvel korábbival azonos, és az állomány kétharmada továbbra is befektetéshez kötött, unit-linked biztosítás. Az életbiztosítási díjbevételekből 117,5 milliárd forint – a teljes életbiztosítási díjbevétel több mint 36 százaléka – egyszeri és eseti befizetésekből származott. „Célunk, hogy a folyamatos díjas termékek minél nagyobb arányban szerepeljenek az életbiztosítási díjbevételeken belül, mivel ezek szolgálják a valóban hosszú távra szóló öngondoskodást” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletágak idei első háromnegyed éves 300 milliárd forintos díjbevétele 14 milliárd forinttal – 4,4 százalékkal – volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A díjbevételek csökkenését döntően a gépjármű-biztosítások díjainak mérséklődése okozta. Ugyanakkor mindenképpen pozitív jelenség, hogy közel 49 ezerrel növekedett a tűz- és elemi kockázatokat lefedő biztosítások száma a piacon. „A növekedés azt jelzi, hogy a hazai lakosság egyre inkább felismeri, hogy az öngondoskodásnak a család vagyontárgyaira is ki kell terjednie. A hazai lakásállomány 73 százaléka rendelkezik biztosítással, ami európai mércével mérve is jónak számít”- hangsúlyozza Molnos Dániel.

A gépjármű-biztosításokon belül a cascóból befolyt 55,7 milliárd forint 4,9 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi hasonló időszakétól. Ugyanakkor örvendetes, hogy a casco-biztosítások darabszáma a 2010. szeptember végi 791 ezerről 814 ezerre nőtt. „A casco-átlagdíjak a 2010-es, 99 ezer forintot meghaladó éves átlagos szintről 91 654 forintra mérséklődtek. A piacon ugyanis egyre több rész-cascót és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással együtt, csomagban értékesített „csomag”-cascót értékesítenek a biztosítók. Bár ezek a termékek csak korlátozott szolgáltatást nyújtanak, jó jelnek tartjuk a casco szerződésszámának növekedését, különösen, hogy a casco-biztosítási penetráció még így is alig 20 százalékos Magyarországon. Ez az arány pedig meglehetősen alacsony a nyugat-európai országokéval összehasonlítva – mutat rá a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak is lejtmenetre kapcsoltak: az egy évvel korábbi 29 ezer forint helyett az idei első háromnegyed év végén 23 486 forint volt egy „átlagos” gépjármű éves kötelezője. „A díjak csökkenése mögött pozitív jelenség, hogy a személyi sérüléses balesetek száma folyamatosan csökken, így az alacsonyabb kárkifizetés alacsonyabb díjakat tud eredményezni.

A kgfb-piac fontos idei eseménye, hogy a szövetség tovább finomította, még inkább felhasználóbaráttá tette a 2010-ben elindított Díjnavigátorát. Az eszköz célja a fogyasztók valóban hiteles, üzleti érdekektől mentes tájékoztatása. „Nem véletlen, hogy a Díjnavigátor Európa olyan nagy piacain is érdeklődést keltett, mint a német vagy a francia. A társ szövetségek jelezték, szeretnék közelebbről megismerni az európai fogyasztóvédelmi törekvések élvonalába tartozó Díjnavigátort” – emlékeztet rá Molnos Dániel.

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Posted on | by Lambert Gábor

Reálértéken tovább szűkült a biztosítási piac

Egyre gyakrabban választják az ügyfelek az éves díjfizetést

2012.05.22.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac – döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően – kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett, 2012 első negyedéves jelentéséből.

Az idei év első három hónapjában 242,1 milliárd forintnyi díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, amely mindössze 2,2 százalékos, a pénzromlás üteménél kisebb mértékű növekedést jelent az egy évvel korábbi, hasonló időszakban elért, 236,9 milliárd forinthoz képest. Míg a kezelt szerződések száma kis mértékben, 11 millió darabra csökkent, a teljes várható éves díjbevételt előre jelző mérőszám, a „záró állománydíj” mértéke 3 százalékkal, 631,4 milliárd forintra esett vissza.

„A díjbevételben és az állománydíjban mutatkozó eltérő tendenciát az magyarázza, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott az éves díjfizetésű konstrukciók jelentős térnyerése a hazai piacon. Ennek kedvező hatása van a fedezetek folyamatos fenntartására, ugyanakkor növeli a díjbevételek alakulásának szezonalitását. A következő negyedévekben ugyanis ezek a szerződések további díjbevételt már nem generálnak – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Az idei első negyedévben a díjbevétel 49,1 százaléka, 118,9 milliárd forint különféle típusú életbiztosítási szerződésekre folyt be, ami 4,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, hasonló időszaki 114,1 milliárd forintoz képest. Jelentősen, mintegy 130 ezerrel csökkent viszont a folyamatos díjú életbiztosítási szerződések darabszáma, amiben feltételezhetően az is szerepet játszik, hogy a devizahitelek végtörlesztése miatt az ügyfelek hosszú távú megtakarításaikhoz is hozzányúltak. Ezzel szemben egy év alatt 43,6-ről 51,2 milliárd forintra ugrott meg az egyszeri és eseti díjas díjbevétel, ami a negyedév végén a teljes életbiztosítási díj 43 százalékát adta. „Ez kedvezőtlen tendenciaként értékelhető, mivel a valóban hosszú távú öngondoskodást a jelenleg visszaszorulni látszó folyamatos díjas termékek jelentik” – hangsúlyozta a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosítási üzletág díjbevétele 2012 első negyedévében 123,2 milliárd forintot tett ki, mindössze 0,3 százalékkal haladva meg az előző év hasonló időszakában regisztrált 122,8 milliárd forintot. Ha azonban kiszűrjük az éves gyakoriságú díjfizetés már korábban említett hatását, a visszaesés mértéke 5,1 százalékos.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 35,3 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az elmúlt negyedévben, s kimondható, hogy ebben a szegmensben terjed leginkább az éves díjfizetés. 2012-ben a szerződéseknek már csaknem negyven százaléka éves díjfizetéses konstrukció.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a negyedéves, 20 milliárd forintos casco-díjbevétel 4,1 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, állománydíjban pedig ennél jóval magasabb, 11,8 százalékos a csökkenés. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szerződések száma emelkedett. A látszólagos ellentmondást az előző kgfb-kampányban is sikeresen szereplő, kedvezményes áru, éves díjfizetésű, csökkentett szolgáltatású casco-termékek folyamatos terjedése magyarázza. „Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a casco-piac egyre látványosabban a sokkal kisebb biztosítási védelmet nyújtó termékek irányába mozdul el, a biztosítási adó várható bevezetése pedig – melynek kulcsa éppen gépjárműbiztosítások területén a legmagasabb – ezt a tendenciát várhatóan még tovább fogja erősíteni – mutatott rá a MABISZ főtitkára.

Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?

Posted on | by Lambert Gábor

Utasbiztosítás: mire elég a bankkártyával járó fedezet?

2012.06.25.

Külföldi nyaralás előtt mindenképpen kössünk utasbiztosítást, s abban az esetben, ha bankkártyánk mellé kötöttünk vagy ajándékba kaptunk bankunktól biztosítást, ellenőrizzük, hogy az milyen fedezetet nyújt – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A dombornyomott kártyák mellé a szolgáltatók általában – automatikusan vagy választható módon – utasbiztosítási szolgáltatást is felajánlanak. A nyaralási szezon kezdetén menetrendszerűen felmerül a kérdés: vajon mire elég az így megszerzett biztosítási fedezet?

„Az utazók többsége nincsen tisztában azzal, hogy milyen fedezetet is nyújt számára a bankkártya mellé kapott biztosítás” – figyelmeztet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A bankkártyákhoz járó biztosítások rövid, néhány napos, kis távolságra, valamely szomszédos országba történő külföldi kiruccanások esetén megfelelő védelmet nyújtanak, ugyanakkor megfelelő kiegészítő biztosítással kombinálva hosszabb nyaralás esetén is hatékonyan járulhatnak hozzá a gondtalan nyaraláshoz.

Annak eldöntésére, hogy vajon elegendő-e a bankkártyához kapcsolódó biztosítási fedezet, több szempontot is ajánlatos figyelembe venni. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mely országokra terjed ki a biztosítási fedezet. A bankkártyákhoz kínálnak csak Európára, de a világ más országaira is kiterjedő utasbiztosításokat is.

A másik – igen fontos! – szempont, hogy milyen összegig téríti meg a biztosító a baleset vagy betegség esetén igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Köztudott, hogy külföldi utazáskor a legnagyobb kockázat, ha egészségügyi ellátásra szorulunk. A legnagyobb költségtételt ugyanis ez jelenti, már egy néhány napos kórházi kezelés valamely európai országban több millió forintba is belekerülhet. „Európán kívül, de különösen az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Izraelben igen magas az egészségügyi szolgáltatások ára. Ha ezekre a helyekre utazunk, ajánlatos a legmagasabb kategóriájú – limit nélküli vagy 50-70 millió forintos szolgáltatást nyújtó – biztosítást kötnünk” – teszi hozzá a MABISZ szakembere. A közelmúltban a hazai médiában is megjelent egy híradás arról az esetről, amikor egy Európán kívüli országból addig nem engedtek haza egy turistát, ameddig – baráti segítséggel – össze nem tudta gyűjteni a kórházi számla kifizetésére elegendő összeget.

A bankkártya mellé kapott biztosításunk ellenőrzésekor fontos szempont lehet, hogy tervezünk-e sporttevékenységet végezni nyaraláskor. Ha igen, ellenőrizzük, hogy a bankkártyánk mellé kapott biztosítás vonatkozik-e erre a tevékenységre, s ha nem, szükség van kiegészítő biztosításra.

Fontos szempont, hogy milyen időtartamra szól az utasbiztosítási fedezet. Előfordulhat, hogy a bankkártyához tartozó utasbiztosítás csak limitált, legfeljebb 2-3 hetes külföldi tartózkodás esetén térít.

Érdemes ellenőriznünk a poggyászbiztosítási fedezet mértékét. Amennyiben több értékes elektronikai eszközt – laptopot, kamerát, okos telefont – is magunkkal viszünk az útra, szinte biztosan szükségünk lesz kiegészítő poggyászbiztosításra is.

Kevesen tudják ugyanakkor, hogy ha kötünk utasbiztosítást, de rendelkezünk bankkártya mellé kapott biztosítással is, bizonyos szolgáltatási fedezetek összeadódnak. Amennyiben a bankkártyánkhoz például 5 millió forintos egészségügyi és 150 ezer forintos poggyászkár-fedezet tartozik, s e mellé kötünk egy 10 millió forintos egészségügyi és 250 ezer forintos poggyászbiztosítási fedezetet nyújtó utasbiztosítást, akkor összesen 15 millió forintos egészségügyi és legfeljebb 400 ezer forintos poggyászkár-térítésre számíthatunk.

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

Posted on | by Lambert Gábor

A Magyar Biztosítók Szövetségének állásfoglalása a biztosítási adó bevezetéséről

2012.07.09.

A biztosítók tudomásul veszik, hogy az ország nehéz helyzetben van, így most is, ahogy korábban is, részt vállalnak a terhek viselésében.

Ugyanakkor tény, hogy a jövő évtől bevezetendő biztosítási adó súlyos teher a szektor számára – különösen, mivel a piac már évek óta folyamatosan szűkül.

Az adó bevezetése a vagyonbiztosításokat érinti, s a szövetség reméli, hogy az nem okoz majd zavarokat a piacon. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a biztosítások elterjedtsége – penetrációja – ne csökkenjen.

A kormánnyal folytatott tárgyalások során az eredeti jogszabálytervezethez képest történt néhány, mind az ügyfelek, mind a biztosítók számára kedvező módosítás is a jogszabályban. A tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása például közel 4 millió autós számára jelent könnyebbséget, illetve előz meg jelentős kényelmetlenséget.

Jó hír, hogy a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem „vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása. Ez különösen fontos, mivel tudvalévő, hogy a gazdaság kiemelt jelentőségű területéről van szó.

Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Viharkárok: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés

2012.07.13.

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz, az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A nyári viharos időszakban – jellemzően május és augusztus között – egyre nagyobb jelentősége van a lakásbiztosításoknak, mivel a gyakran szélsőséges időjárási körülmények hatására évről évre egyre több és egyre pusztítóbb vihar érkezik Magyarország fölé is. A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban, a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.

A kárbejelentések körében a korábbi évek hasonló időszakával összehasonlítva emelkedett a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos. „Egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban. Ezért a megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás megléte kiemelt jelentőségű a családok legfontosabb vagyontárgyát jelentő ingatlanok védelme érdekében.” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

„A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett indexlevelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – magyarázza a MABISZ szakértője. – „Így évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni az ingatlan és a benne található ingóságok alapján, hogy megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.”

Forrás: MABISZ

Mindezek mellett kiemelten fontos a kármegelőzés, amely sok esetben gyakorlatilag semmibe nem kerül, mégis komoly védelmet jelenthet az ingatlantulajdonosok számára. A prevenció már az építkezésnél kezdődik: fontos, hogy az építési előírásoknak megfelelő módon építkezzünk és annak megfelelő anyagokat használjunk fel. Szükséges a tetőszerkezetek és a vízelvezető csatornák felülvizsgálata és rendszeres karbantartása, hiszen egy zivatar vagy felhőszakadás esetén ezek óvják meg igazán otthonunkat.

További javasolt teendők viharos időjárás esetén:

  • A vihar kitörése előtt helyezzük biztonságba a szabad területeken található, a felhőszakadás, villámcsapás által veszélyeztetett tárgyakat (pl. kerti bútorok).
  • Jégesőveszély esetén lehetőség szerint gépkocsinkat helyezzük el zárt garázsba vagy keressünk parkolóhelyet fedett helyen.
  • Vihar idején ne tartózkodjunk a szabadban, és a villámveszély miatt ne a fák alatt keressünk védelmet.
  • Kerüljük a szükségtelen telefonálást, az elektronikai eszközöket pedig lehetőleg áramtalanítsuk, különös tekintettel a televízióra, vasalóra stb. A villámcsapások indukciós hatásainak elkerülése érdekében célszerű villámvédelmi elosztót beszerezni.

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Posted on | by Lambert Gábor

Kiemelt információforrás a MABISZ ügyfélszolgálata

Másfél év alatt 40 ezer érdeklődő

2012.08.08.

Indulása óta, az elmúlt másfél évben közel 40 ezren, az idei első félévben összesen csaknem 9700-an fordultak a MABISZ ügyfélszolgálatához. A megkeresések döntő többsége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területét érinti – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2010. szeptember 1-je óta működő ügyfélszolgálat legfrissebb adatait.

2012 első hat hónapjában elsősorban a nemzetközi károkkal, a fedezetlenségi díjjal, valamint a bónus-malus besorolásokkal kapcsolatosan érkeztek megkeresések az ügyfelektől. A szövetség központi ügyfélszolgálatának idei első féléves adataiból kiderül, hogy a MABISZ ügyfélszolgálatához érkező megkeresések zöme – közel 63 százaléka – nem konkrét, a biztosítókat, illetve a MABISZ-t érintő kérdés. Az ügyfelek egyre több esetben a MABISZ ügyfélszolgálatát keresik fel, ha felvilágosítást kérnek. Az elmúlt másfél év adatai szerint az ügyfelek hiteles információforrásnak tekintik és a biztosításaikkal kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal is megkeresik a szervezetet.

Ami a megkeresések tárgyát illeti, jól látszik, hogy leggyakrabban az állománykezeléssel, illetve a kárrendezéssel kapcsolatos kérdésekkel jelentkeztek leggyakrabban az ügyfelek. 2012 elején egyértelműen látszott a közelmúltban indult Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerrel (KKNYR) kapcsolatos problémák erős dominanciája.

Az elmúlt bő másfél évben legtöbben a biztosítatlan gépjárművek, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károkkal kapcsolatosan keresték meg a szövetséget (43%), ezt a fedezetlenségi díjjal, illetve a bónus-malus besorolással kapcsolatos kérdések követték (23%).

A MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz tudjanak jutni biztosítási szerződésükkel kapcsolatban. Ennek jegyében készült el a közelmúltban a szövetség új Facebook oldala is. A hagyományos ügyfélszolgálathoz kapcsolódóan az ügyfelek mostantól a közösségi oldalon is elérhetik a MABISZ-t és probléma esetén mód nyílik azonnali kapcsolatfelvételre is.

A MABISZ ügyfélszolgálatához beérkező megkeresések típusa 2010. szeptember 1- 2012. június 30

Forrás: MABISZ

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Posted on | by Lambert Gábor

Az alacsony kereslet mozgatja a biztosítási piacot

Egyre kedveltebb az éves díjfizetés

2012.08.17.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokban a szegmensekben, amelyek közvetlen hatással lehetnek a biztosítási termékek iránti keresletre. Nem emelkedett az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés sem, aminek következtében nem tud bővülni a biztosítási termékek iránti kereslet sem. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódni látszik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.

A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel közel 51 százalékát adta.

A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig tetten érhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz juthattak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.

A befektetéshez kötött – unit-linked – termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik: 2011első hat hónapjában 89,4 milliárd, 2012 első félévében pedig már csak 76,6 milliárd forint származott ezekből a megtakarításokból.

A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben kiemelkedően fontos lenne, hogy a lakosság körében meginduljon a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ez utóbbit mindenképpen elősegítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat vagy legalábbis azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

Posted on | by Lambert Gábor

Nyári viharok: több mint 101 ezer kárbejelentés

2012.09.21.

A három nyári hónapban, 2012. június-augusztusban 101 ezernél is több időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a hazai biztosító társaságokhoz. A becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb összesítését.

Az idei, 101 ezer kárbejelentés közel duplája az egy évvel korábbinak: a 2011. június 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszakban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt: 2011-ben 4,6 milliárd forintra, az idei nyári hónapokban 6,68 milliárd forintra becsülték a károk értékét. Bár az éves ingadozásból hosszú távú következtetést levonni nem lehet, az idei viharkáradatok mértéke is egyértelműen azt igazolja, hogy az elemi csapások okozta károk trendje immár hosszú évek óta egyértelmű növekedést mutat. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával párhuzamosan pedig tovább nő a megfelelő fedezetet nyújtó lakásbiztosítások jelentősége is.

A MABISZ 2012. nyári statisztikái szerint a bejelentett károk leggyakoribb oka a vihar. A viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás okozta károk 31 százalékért, a jégverés pedig az összes kár 9 százalékáért volt felelős. Figyelmeztető adat, és az ügyfelek fokozott gondosságát igényli az a tény, hogy a villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot – elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.

Forrás: MABISZ

Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, BácsKiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott, városok közül pedig elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés.

„Mint látható, a viharok az idén is szeszélyes, kiszámíthatatlan területi megoszlásban csaptak le az ország különböző területeire, ezért a kármegelőzésre, valamint a megfelelő lakásbiztosítás meglétére minden lakástulajdonosnak fokozottan oda kell figyelnie – figyelmeztet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. A legtöbb család számára a legnagyobb értékű vagyontárgyat jelentő ingatlanban egy komolyabb felhőszakadás vagy villámlással járó vihar több millió forintos kárt is okozhat, aminek teljes körű térítését csak a megfelelő feltételekkel megkötött biztosítás garantálhatja.”

„Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a lakásbiztosítási szerződés milyen károkra és milyen mértékben nyújt fedezetet, a fedezeti szint fenntartása érdekében pedig évente egyszer célszerű átgondolni az ingatlan, illetve a benne található ingóságok valós értékét. A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – hívja fel rá a figyelmeztet a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.