Kgfb: március 1-jén éjfélig be kell érkeznie a díjnak a biztosítóhoz


Kgfb: március 1-jén éjfélig be kell érkeznie a díjnak a biztosítóhoz

2014.02.24.

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekre legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosító társaságokhoz. A segédmotor-kerékpárokkal nem számolva az összes kgfb-szerződésből 2,65 millió tartozik ebbe a körbe – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő lejártáig be kell érkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek. A január 1-jei évfordulós szerződéseknél ez azt jelenti, hogy a díjnak legkésőbb március 1-jéig kell beérkeznie a biztosítóhoz. A néhány napos átfutási idő miatt a csekkes fizetést választóknak különösen oda kell figyelniük a közelgő határidőre, de a banki átutalást sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.

Azon ügyfeleknek ugyanis, akiknek szombat éjfélig nem érkezik meg a biztosítási díja a biztosítóhoz, díj nemfizetés miatt megszűnik a szerződésük, és a díjjal nem fedezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetniük. Ennek összege járműkategóriánként eltérő: személygépjárművek esetében az autó teljesítményétől függően 260-600 forint naponta; motorkerékpároknál 40-200 forint/nap. A fedezetlenségi díj a haszon gépjárműveknél a legmagasabb, a vontatók esetében eléri a napi 1650 forintot.

Ha a szerződés díj nem fizetés miatt szűnik meg, azt ugyanannál a biztosítónál kell újrakötni, de a biztosítási évfordulóig számított díjat egy összegben követelheti a biztosító. A MABISZ Ügyfélszolgálatához érkező megkeresések szerint ezzel sokan nincsenek tisztában.

A MABISZ adatai szerint az összes gépjármű közel kétharmada január 1-jei évfordulós: a segédmotor-kerékpárok nélkül összesen 4,02 millió szerződésből 2,65 milliót érint. Ami a magánszemélyek tulajdonában álló 2,5 millió személyautót illeti, közülük 1,8 millió szerződés „fordul” január 1-jén, így esetükben kell most szem előtt tartani a közelgő határidőt.

Az elmúlt három évben harmadára zsugorodott az őszi kgfb-kampányokban biztosítót váltók száma: 2010-ben 1,3 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést mondtak fel, 2011-ben 1,03 milliót, 2012-ben 724 ezret. A tavalyi kampányban pedig még ennél is jóval kevesebbet: az előzetes adatok szerint 400 ezer egyéni és közel 85 ezer flottaszerződést mondtak fel évfordulóra.

Szállítással kapcsolatos biztosítások


Szállítással kapcsolatos biztosítások

A Magyar Biztosítók Szövetsége Szállítmánybiztosítási Bizottsága összeállította a szállítással kapcsolatos biztosításokról szóló tájékoztatóját.

A szállítmány védelme az áru tulajdonosának, a szállítmányozónak, a fuvarozónak egyaránt érdeke. A szállítmányozási folyamat során bekövetkezett károk megtérítésére, a szerződéssel vagy szerződésen kívül okozott károkért felelős fuvarozó, szállítmányozó kártérítési kötelezettségének átvállalására szolgál a biztosítási védelem a szállítmánybiztosítás vagy/és felelősségbiztosítás keretében.

A tájékoztató a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a szállítási folyamathoz kapcsolódó biztosításokról.

Tájékoztató letöltése

Tehergépjármű vezetőknek szóló biztonsági ajánlások

Napjainkban a fuvarozás során számos biztonságot érintő fenyegetéssel kell szembenéznie a szektor szereplőinek. A MABISZ kiemelt feladatának tartja az edukáció erősítését, a kockázatok csökkentését, a kármegelőzést. Ezért készítettük el a ROADSEC ajánlás tehergépjármű vezetőknek szóló fejezetének magyar változatát.

Tájékoztató letöltése

Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás


Agrárbiztosítás: még egy hétig igényelhető a díjtámogatás

A korábbinál szélesebb kockázati körre köthető a díjtámogatott biztosítás

2014.05.07.

Május 15-ig igényelhetnek a mezőgazdasági termelők díjtámogatást agrárbiztosításuk után, amely a korábbi módozatokhoz képest jóval szélesebb kockázati körre köthető meg. A támogatással járó díjelőnyökön kívül bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte azért is kiemelten fontos, mert kár esetén a gazdák a megítélt állami kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A mezőgazdasági biztosítások támogatási rendszere harmadik éve segíti a termelőket, akik a jogszabályok szerint az idei évben május 15-ig – az egységes kérelem benyújtásával – igényelhetnek biztosítási díjtámogatást. A kérelem beadása feltétele a díjtámogatás igénybevételének. A beadási határidő lejártát követően – szankciók terhe mellett – még további 20 napig beadható az igénylés. A biztosítási szerződés megkötése ugyanakkor a kérelem beadását követően is megtörténhet.

A lehetőséget több okból sem érdemes elmulasztani. A biztosítás éves díjának legfeljebb 65 százalékáig vehető igénybe a támogatás, de emellett az új rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett. Így ma már olyan, a legnagyobb károkat jelentő veszély-nemekre is kiterjed, mint a jégverés, a viharkár, az aszály, az árvíz, a felhőszakadás.

„Az új rendszer sikerét az elmúlt év tapasztalatai is igazolják: egyre többen élnek a kedvezményes lehetőséggel, hiszen ez erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti őket.”– hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke.

„Az alacsonyabb éves díj mellett óriási előny, hogy a mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők jóval nagyobb kárenyhítő juttatásra jogosultak, mint azok, akik nem védik magukat biztosítással.” – teszi hozzá a szakember.

A termőföldek védelme kiemelt prioritás mind az állam, mind a gazdálkodók számára. Jól látszik, hogy a biztosítás szerepe e területen évről évre erősödik, hiszen Magyarországon is egyre több problémát okoz a szélsőséges időjárás, amely rendkívül kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdasági iparágat.

Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása


Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása

2014.05.13.

A fuvarozási bűncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint – veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevők közös felelőssége a megelőzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelő szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetők. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyésző, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minőségű plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS működtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezető személyére vonatkozó előírások betartása szükségszerű. „Igen egyszerű technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentősen csökkenthetők a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetője.

A megelőzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelő biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelő biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérő: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelő eszközzel és nem a megfelelő módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerződések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentős problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentős része nem rendelkezik megfelelő szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelő fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában előfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttműködésének, hogy az utóbbi a megfelelő biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékű rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen a megfelelő biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevő szereplők közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelő CMR-biztosítással rendelkező fuvarozók és a megrendelői oldal kockázatai minimálisra csökkenthetők, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplő rendelkezik a megfelelő védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.

Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben


Csökkent a biztosítási piac az első negyedévben

2014.05.16.

A hazai biztosítási piac összesített díjbevétele az idei első negyedévben 1,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nem életbiztosítási üzletágból származó díjbevételek ugyanakkor enyhe növekedést mutattak – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) 2014. évi első negyedéves adataiból.

A korábbi negyedévek tendenciájával szemben ezúttal a nem életbiztosítási üzletág volt eredményesebb: az üzletágból származó díjbevételek 3,9 százalékkal tudtak nőni. A szerződések darabszáma is – mintegy 1,7 százalékkal – bővült. Az üzletágon belül a casco, a tűz- és elemi károk, illetve a hitelbiztosítások kivételével lényegében az összes terméktípusból származó bevételek enyhe gyarapodást mutattak.

Kiemelendő a gépjármű-biztosítások piacán tapasztalható lassú növekedés, ami az új autó értékesítés volumenének lassú, de már szemmel látható emelkedésével magyarázható. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések darabszáma 3,1 százalékkal, a 2013. évi első negyedév végi 4,2 millióról 4,3 millióra emelkedett. A kgfb-szerződések átlagdíja minimális – éves szinten 650 forintos – bővülést mutatott. A kgfb átlagdíja a 2013. március végi 19 100 forintról, 2014. március végére 19 750 forintra növekedett.

A casco-biztosításokból befolyt díjbevételek 0,8 százalékkal csökkentek az idei első negyedév végére, miközben a szerződések darabszáma minimálisan emelkedett. Így a casco-biztosítások éves átlagdíja tovább, az egy évvel korábbihoz képest mintegy 1300 forinttal, 75 700 forintra csökkent az idei első negyedév végére.

Az életbiztosítási üzletág gyengébben teljesített, amely – a korábbi időszak folyamataival szemben – elsősorban az egyszeri és eseti díjas termékekből származó díjbevételek visszaesésével magyarázható. Az életbiztosítási üzletág egyszeri és eseti díjakkal korrigált díjbevétele 70,4 milliárd forintot tett ki: 1,4 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakkal összehasonlítva.

Az alábbi diagramon az életbiztosítási ágazat egyszeri és eseti díjas termékeiből származó negyedéves díjbevételeinek alakulása látható 2006-tól napjainkig.

Ugyanakkor kedvező tendencia – amely remélhetőleg tartóssá tud válni a piacon – a folyamatos díjas életbiztosítási termékek erősödése, amelyhez a nyugdíjbiztosítások idei év eleji felfutása is hozzájárult.

„Bíztató jelek mutatkoznak a rendszeres díjas biztosítások piacán, és már látszanak az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások első eredményei is – fejtette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A várakozások szerint hatásukra új lendületet kaphat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság” – tette hozzá a főtitkár.

Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz


Yvette: Több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2014.05.20.

A múlt heti Yvette névre keresztelt ciklon elvonulása után május 19-éig több mint 21 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja az 1,6 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az első összesített adatokat.

A vihart óriási mennyiségű csapadék és orkán erejű szél kísérte Magyarország területén, országszerte jelentős károkat okozva a lakóépületekben, a köztéri infrastruktúrában és épületekben, illetve a mezőgazdaságban. Az elmúlt héten, illetve e hét első napján csaknem két-háromszorosával növelte meg a biztosítóknál az ilyenkor szokásos kárbejelentések számát, ám május 12-e és 18-a között volt olyan nap, amikor egyes társaságokhoz érkező bejelentések száma négy-ötszöröse volt az ilyenkor átlagosnak.

Az Yvette-tet kísérő leggyakoribb kártípusok a villámcsapás, valamint a villámcsapások másodlagos – úgynevezett indukciós – hatásai által okozott károk, az – elsősorban fakidőlések okozta – rádőléses károk, illetve a tetőmegbontással, tetősérüléssel kapcsolatos károk és a beázások.

A legtöbb bejelentés Somogy, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Heves és Pest megyéből érkezett, illetve a fővárosból és annak vonzáskörzetéből.

A biztosítók a bejelentéseket követően már múlt héten megkezdték a kárfelméréseket.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasházbiztosításokból származó bevételekkel együtt – 104,9 milliárd forintot tett ki. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől, és 2014. január elsején kevesebb, mint 3 millió, összesen 2,98 millió volt.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot.

Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés


Utasbiztosítási piac: lassú emelkedés

Nő a magyarok utazási kedve

2014.06.18.

Idén már a kiutazók számának 10-15 százalékos növekedésére számítanak a szakemberek, bár a tavaly év végi statisztikák szerint még mindig kevesebben utaznak külföldre, mint 2008-ban. A feltételezések szerint tudatosabban készülünk fel a lehetséges veszélyhelyzetek kezelésére, és az autós utak túlsúlya miatt is sokan kötnek autós assistance biztosítást – jelentette ki Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján.

2013-ban összesen 44,6 millió napot töltöttek külföldön a magyar állampolgárok – döntő többségük azonban mindössze csak egy napra látogatott az országhatáron túlra. Ez a szám ugyan messze alatta marad a 2009-es 83 milliónak, de a turisztikai szakemberek idén már óvatos, 10-15 százalékos bővülést várnak.

Az összes kiutazás valamivel több, mint fele – 51 százaléka – turisztikai célú kiutazás volt 2013-ban, a legkedveltebb célpontok Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Horvátország és Franciaország. Várhatóan így lesz ez idén is, s mivel honfitársaink – Franciaországot kivéve – a legtöbb országba jellemzően autóval utaznak, a tendencia kedvezően hathat az utasbiztosítási, valamint az ahhoz kapcsolódó autós assistance biztosítások piacára is. Az utóbbinak kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlagosan 12 éves, ami sok esetben a rendszeres szervízelés mellett is fokozottabb kockázatot jelenthet egy hosszabb utazás során.

Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére – a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval – hangsúlyozza Kalmár László, a Europ Assistance ügyvezető igazgatója.

Az idei első negyedévben közel 59 százalékkal nőtt az útlemondási biztosításokból származó díjbevétel, ami az utazási szakemberek 10-15 százalékos növekedést valószínűsítő becslésével együtt már arra enged következtetni, hogy várhatóan az utazási kedv és a lakosság tudatosságnak növekedése az utasbiztosítási piacra is jótékonyan fog hatni.

„A tapasztalatok alapján remélhetjük, hogy a magyar lakosság talán tudatosabban készül fel egy-egy utazásra. Egyre inkább számolnak azokkal a kockázatokkal, amit egy váratlan baleset vagy betegség, vagy akár a gépjármű meghibásodása jelenthet a külföldi nyaralás során – fogalmaz Horváth Péter.

2013-ban a teljes utasbiztosítási piaci díjbevétel kismértékben meghaladta a 10 milliárd forintot, ami 6,5 százalékos növekedés a 2012. évi 9,5 milliárd forinthoz képest.

„Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek rendszeres és folyamatos tájékoztatásának igen nagy a jelentősége. Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, számokban is érzékelhető a hatása. Szövetségünk egy-egy figyelemfelhívása után jelentősen megugrik a lakosság utasbiztosítási kötési hajlandósága” – emlékeztet rá Horváth Péter.

Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek


Ajánlási rendszer a biztosításközvetítőknek

A mind magasabb szolgáltatási színvonal elérése a cél

2014.06.20.

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutató piaci önszabályozásként jött létre, és működik a gyakorlatban az a rendszer, amely a biztosításközvetítők magas színvonalú szakmai tevékenységét hivatott támogatni. A Referencia Rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói hozták létre. Jelenlegi formájában már a függő és a független biztosításközvetítők is használhatják, önkéntes alapon.

A referencia rendszer célja a biztosítási szektorban jól működő közvetítők piaci működésének támogatása, a visszaélésektől mentes biztosításközvetítés elősegítése, az ügyféligények szem előtt tartása, a biztosításközvetítők és az őket megbízó, illetve foglalkoztató társaságok közötti hosszú távú együttműködés megalapozása.

A rendszer lényege, hogy amennyiben a természetes személy biztosításközvetítő új biztosításközvetítői jogviszonyba kíván belépni, úgy a korábbi működéséről, teljesítményéről igazolást, referenciát kérhet a korábbi foglalkoztatójától, illetve megbízójától. A rendszerben való részvétel önkéntes mind a közvetítők, mind a biztosítók számára. A referencia tájékoztatót a közvetítő saját maga jogosult felhasználni, de kérheti, hogy azt közvetlenül a leendő foglalkoztató számára kézbesítsék.

Jelenleg 20 biztosítótársaság és – a közelmúltban megnyílt lehetőséggel élve – már egy független biztosításközvetítő társaság is csatlakozott a Referencia Rendszerhez; folyamatosan érkeznek jelzések további csatlakozási igényekről. A rendszerhez való csatlakozást a piac három nagy érdekképviseleti szervezete, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is ajánlja tagjai számára. A piacon – az elmúlt években tapasztalt jelentős csökkenést követően – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regisztere alapján jelenleg kevesebb, mint 30 000 regisztrált biztosításközvetítő dolgozik.

A rendszer kereteit jelentő Referencia Rendszer szabályzat a MABISZ honlapján is elérhető.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a biztosítók és a piacon tevékenykedő biztosításközvetítők ilyen módon is együtt tudnak működni az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása, és a piac transzparens működése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A közvetítők megfelelő tapasztalata, felelősségvállalása és a valóban szakmai alapokon nyugvó értékesítés elengedhetetlen közös érdek” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges


Viharszezon: védekezni és biztosítani is szükséges

Az elmúlt négy évben 200 ezer kárt okoztak a villámcsapások

2014.06.24.

Az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapás- és tűzkárok. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között több mint 200 ezer villámcsapás okozta és közel 31 ezer tűz okozta kárra fizettek kártérítést a biztosítók. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a prevencióval ugyanis lényegesen csökkenthetők a kockázatok – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban jelentős károkat okozó viharokra kell felkészülni. Ezeket sokszor villámlás is kíséri, aminek hatásai jelentős károkat okozhatnak a lakásokban, nyaralókban, egyéb ingatlanokban, de az ingóságokban is. 2010. január 1-je és 2014. május 30-a között 214 259 villámcsapás okozta kárt regisztráltak a biztosítók, amiből közel 106 ezer a villámcsapás okozta közvetlen, több mint 108 ezer pedig a villámcsapás másodlagos hatásának volt betudható. A villámcsapások okozta károkra a biztosítók összesen 17 milliárd forintot fizettek ki.

Tűzkárok miatt a 2010. január 1-je és 2014. május 30-a közötti periódusban 30 705 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezekre csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki a cégek.

A viharok okozta károk nagyságrendjének ismeretében különösen rossz irányba mutató tendencia, hogy 2010 óta mintegy 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. A visszaesés döntően fizetőképességi problémákkal magyarázható, miközben a lakásbiztosítások díjszintje gyakorlatilag nem emelkedett.

A MABISZ adatai szerint 2013-ban a lakásbiztosítási piac összesített díjbevétele – a társasház-biztosításokból származó bevételekkel együtt – megközelítette a 105 milliárd forintot. Az egyéni szerződések darabszáma 2,98 millió volt tavaly év végén, de évek óta folyamatos csökkenés mutatkozik a piacon.

„A biztosított ingatlanok száma – az elmúlt évekhez képes mérsékeltebben ugyan, de – tovább csökkent 2013-ban” – összegez Balla Tamás, a MABISZ Lakásbiztosítási tagozatának elnöke. „Mindemellett a tűzzel és villámcsapással kapcsolatos biztosítási események továbbra is jelentős károkat okoznak, ezért a preventív intézkedéseken túl a lakóingatlanok biztosítására is fokozott figyelmet kell fordítani.”

A lakásbiztosításon kívül a villámvédelemnek, a megfelelő prevenciónak is jelentős szerepe van. Ilyen megelőző jellegű műszaki intézkedés a tűzkárok, valamint a túlfeszültség elleni védelem. „Az épületek energetikai korszerűsítésére alkalmazott hőszigetelések, a háztartások és vállalkozások működtetésében egyre nagyobb szerepet játszó elektronikus eszközök egyaránt növelhetik a villámcsapás hatására bekövetkező károk gyakoriságát, súlyosságát” – magyarázza Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Tűzvédelmi Munkabizottságának vezetője.

Növekszik azoknak a villámvédelmi intézkedéseknek a jelentősége, amelyekkel megelőzhetőek ezek a károk, és az ezekből fakadó veszteségek, kellemetlenségek. „A megbízható villámvédelem kialakítása összetett feladat, ehhez mindenképpen érdemes épületvillamossági szakember segítségét kérni” – tette hozzá a szakember.

A Magyar Biztosítók Szövetsége és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös állásfoglalást tett közzé arról, milyen módon védhetjük meg értékeinket a villámcsapásokkal szemben.

Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés


Viharkárok: három hét alatt 25 ezer bejelentés

2014.08.11.

Az elmúlt három hét szélsőséges, viharos időjárását követően eddig közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke elérheti az 1,8 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfőn.

Az idei év júliusa a meteorológiai jelentések szerint is kirívóan viharos-csapadékos volt, s nem volt ez másképpen augusztus első hetében sem. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján az idei július vélhetően bekerül az 1901 óta vezetett statisztikai idősorban „az eddigi 5 legcsapadékosabb július” kategóriába. A viharok és a felhőszakadás mellett az ország több területén gyakori volt a jégeső is, s a villámcsapások okoztak kiemelkedően sok kárt.

Az elmúlt három hétben közel 25 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, ezek összesített kárértéke megközelítheti az 1,8 milliárd forintot. A társaságok a bejelentéseket követően azonnal megkezdték a kárfelmérést. A biztosítók meghosszabbított ügyfélszolgálattal várják a bejelentéseket, több társaság hétvégi munkavégzés elrendelésével igyekezett gyorsítani a kárfelmérést, illetve a mielőbbi kárrendezést.

A leginkább érintett területek ezúttal Budapest, Pécs és Szeged környéke, Pest megye, Csongrád és Békés megye. A leggyakoribb kártípusok a tetősérülések, tetőmegbontások, az úgynevezett rádőléses, a fák kidőlése okozta károk, de nagy számban jelentettek beázásos, elöntéses, illetve villámcsapás okozta károkat is.

A hazai lakóingatlanok közel 73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződések száma 93 ezer darabbal maradt el a 2010. évitől. A szerződések darabszáma 3 millió alá, 2,98 millióra csökkent 2014. január 1-jére.

A lakásbiztosítások díja egyébként csökkenő tendenciát mutat, a 2013-ban kötött lakásbiztosítási szerződések éves átlagdíja nem haladta meg a 28 300 forintot, azaz, már alig több mint 2300 forintos havi díjért lehet lakásbiztosítást kötni. A csak az alapkockázatokat tartalmazó biztosítások átlagdíja ennél alacsonyabb, nem éri el a havi 2 ezer forintot.