Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés


Keddi vihar: több mint 4 ezer kárbejelentés

2016.05.27.

A hét eleji viharral kezdetét vette a nyári, viharos időszak: a kedd délutáni viharos időjárást követően több mint 4 ezer bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. Az év május-augusztus közötti periódusában történik a legtöbb kár az ingatlanokban: 2010 és 2015 között, a május-augusztusi hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a hazai biztosító társaságok – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az adatokat pénteken.

Az országot május 24-én elérő vihar elsősorban Budapesten és környékén, Pest megyében, a Dunántúlon – elsősorban a Dél-Dunántúlon -, Bács-Kiskun megye területein, Jászberény, Hatvan és Szolnok környékén okozott jelentősebb károkat.

A legtöbb bejelentés a vihar, illetve a beázások miatt történt, de az erős villámtevékenység miatt gyakoriak a villámcsapások okozta elsődleges, illetve másodlagos károk, valamint a jégverés okozta sérülések is. Több helyről jelentettek az erős, hirtelen széllökések következtében kidőlő fák miatti rongálódásokat az ingatlanokban. A több mint 4 ezer, eddig bejelentett kár becsült értéke 400 millió forint.

A biztosítók adatai szerint az év leginkább kárveszélyes időszaka Magyarországon a május elejétől augusztus végéig tartó időszak. Jellemzően ilyenkor fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményről történik bejelentés, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 122 ezer bejelentés történt.

2010 és 2015 között a május-augusztusi időszakokban összesen 885 ezer, lakossági ingatlanokban esett kárt rendeztek a biztosítók, a kifizetés értéke megközelítette a 67 milliárd forintot.

Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni


Mezőgazdasági biztosítás: a kárenyhítő juttatás miatt is érdemes kötni

Idén ismét támogatott biztosításokkal csökkenthetik kockázataikat a gazdák

2012.05.14.

Az idei évtől minden termelőnek érdemes csatlakoznia a mezőgazdasági biztosítások új, kétpilléres rendszeréhez, hiszen 2012-től ismét díjtámogatással köthetőek egyes agrárbiztosítások. Bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte esetén, ha kár keletkezik, a gazdák a megítélt kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek.

A jogszabályok szerint a termelők május 15-ig csatlakozhatnak – az egységes kérelem benyújtásával – a kárenyhítési rendszerhez. Ezt követően még csaknem egy hónapig, június 11-ig minden gazdának lehetősége van a már benyújtott egységes kérelem módosítására. Az idei évben tehát június 11-e a legutolsó határidő, ameddig igényelhetik a gazdák biztosításuk díjtámogatását, amit pedig az új támogatási rendszer adottságai miatt több okból sem érdemes elmulasztani.

A kárenyhítési rendszerhez való csatlakozással a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultak lesznek azok a gazdák, akik mezőgazdasági biztosítást kötnek; támogatott konstrukció esetén annak díjára a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékáig díjtámogatás is igényelhető. Mindezek mellett az átalakított rendszerben a biztosítás kockázati köre is kiszélesedett, így 2012-től olyan fedezeteket is tartalmaz – felhőszakadás, tavaszi fagy, aszály -, amelyek korábban nem voltak biztosíthatók.

Az idei évtől a korábbiaknál is érdemesebb mezőgazdasági biztosítást kötni minden gazdálkodónak, hiszen amellett, hogy díjuk a támogatás miatt olcsóbb lehet, kétszer akkora kárenyhítő juttatásra lesznek jogosultak azokhoz a gazdákhoz képest, akik nem rendelkeznek mezőgazdasági biztosítással.

„Az új, két pillérre épülő mezőgazdasági kockázatkezelés erősíti a termelők öngondoskodási hajlandóságát, miközben a támogatás bevezetésével jelentős díjterhektől mentesíti a gazdálkodókat.” – hangsúlyozza Füzesi Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. „Az új rendszer beindítása hosszabb távon jótékony hatással lehet a mezőgazdasági biztosítások elterjedtségére is, hiszen általa a termelők szélesebb köre kerülhet biztosítási védelem alá.”

Kétpilléres rendszer – számokban

2012-ben az I. pillér, vagyis a kárenyhítési alap által nyújtott keret összege 8 milliárd forint. Ez az összeg felerészben a tagi befizetésekből, felerészben az állami támogatásokból származik.

A II. pillért jelentő, a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatására fordítható összeg 9,33 millió euró, amely uniós forrásból áll rendelkezésre. A díjtámogatás mértéke nem haladhatja meg az éves díj 65 százalékát.

A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is


A magyarországi újautó-értékesítés megugrása jót tehet a casco-piacnak is

2016.07.28.

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai szerint 2016 első félévében Magyarországon 24,1 százalékkal nőtt az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma. A növekedés kedvező hatással lehet a casco-biztosítások piacára is – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az ACEA 2016 júliusában publikált adatai szerint Magyarországon a 2016. január–júniusi időszakban 45 959 személygépkocsit helyeztek üzembe, míg 2015 ugyanezen időszakában 37 023 darabot. A növekedés az előző év hasonló időszakához képest meghaladja a 24 százalékot, amivel nemcsak a 9,4%-os Európai Uniós átlagot, hanem a közép-kelet-európai régióba tartozó országokat is megelőzte a hazai értékesítés bővülése.

Az idei első félévben tapasztalt új személyautó értékesítés közvetlen hatással van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések számára, de jótékony hatással lehet a casco-piacra is. Az új járművek növekedésével párhuzamosan jellemzően emelkedik a finanszírozott személyautók száma is, ami viszont felfelé húzhatja a casco-piacot.

A MABISZ tavalyi adatai szerint mind a kgfb, mind a casco-biztosítások száma bővülést mutatott az előző évihez képest. 2014-ben 4,5 millió, 2015 végén 4,59 millió kgfb-szerződést kezeltek a biztosítók. Ez utóbbiból mintegy 3,2 millióra tehető a személygépjármű.

A casco-piac is bővült 2015-ben: a 2014-es 812 ezerről 821 ezer darabra nőtt a szerződések száma. Az elmúlt évben tapasztalt növekedés ellenére igen komoly az elmaradás ezen a piacon: Magyarországon a járművek kevesebb, mint 18 százaléka rendelkezik casco-biztosítással. Azaz, mindössze minden hatodik járműre kötöttek cascót, s a szerződések között sok a limitált kockázati kört lefedő rész-casco is.

Jó hír, hogy az ORFK adatai szerint 2016 első félévében ismét csökkent az autólopások száma, a leginkább „veszélyeztetett” márka a BMW, ezt követi az Audi és a Ford.

MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord


MABISZ: nem lesz kötelezőváltási rekord

30-50 százalékkal kevesebb váltás a kampány felénél

2011.11.17.

Idén jelentősen elmaradhat a korábbi becslésektől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltók száma – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) előzetes összesítése. A szövetség szerint már olyan keveset lehet spórolni a váltások túlnyomó részénél, hogy az ügyfelek inkább maradnak jelenlegi biztosítójuknál.

Az előző évek hasonló időszakában tapasztaltakkal szemben idén „nagy a csend” a kgfb-kampány körül: a MABISZ szerint mind az érdeklődés, mind pedig a kötésszám jócskán alatta maradhat az előrejelzéseknek és a várakozásoknak. „A kampány felénél járva egyes társaságoknál 30-50 százalékos visszaesés is látszik a tavalyi értékekhez képest, bár a hónap végén még lehetnek meglepetések. Lehetséges, hogy az ügyfelek csak óvatosabbak és még kivárnak” – vélekedik Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Az elnök szerint a kampány első felénél járva úgy tűnik, mintha az ügyfeleket már nem motiválnák a további váltások, mivel a megtakarítható összeg nagysága a folyamatos díjcsökkenés eredményeként egyre kisebb. A 2010-es kampányban a kgfb olyan díjszintet ért el, hogy alig egy tankolás árából fedezhetjük az egész éves kgfb-díjat, így az ügyfelek már nemigen keresnek másik biztosítót.

„Örömmel tapasztaljuk azt is, hogy az ügyfelek általában elégedettek a biztosítójuk szolgáltatásával, s ezért nem gondolkodnak váltáson” – jelzi az elnök. Inkább egyedi és szélsőséges példa, ami az egyik tagbiztosító ügyfélszolgálatánál fordult elő, hogy az egyik gépjármű-tulajdonos 220 forintos negyedéves díjkülönbségnél is a biztosítóváltás mellett döntött.

Az előrejelzésekkel ellentétben, az eddigi adatok szerint nem bővült tovább az online piac. Új, idei jelenség viszont, hogy idén már a biztosítók többsége honorálja kedvezményekkel az elektronikus kapcsolattartást az ügyfelekkel. „Emellett rohamosan terjed a kgfb-piacon az éves díjfizetés, ami egyszerűbb és költséghatékonyabb mind a biztosító, mind pedig ügyfelek számára” – számol be egy új jelenségről Szombat Tamás.

A biztosítót váltóknak azt ajánlja az elnök, hogy az online kalkulátorok eredményét mindig ellenőrizzék a szövetség által működtetett Díjnavigátoron, hiszen jelenleg ez az egyetlen eszköz a piacon, amely az összes biztosító társaság minden ajánlatát és az összes elérhető kedvezményt is tartalmazza. „A Díjnavigátor üzleti érdekektől mentesen működik, és teljes mértékben megbízható, a biztosítók által ellenőrzött és jóváhagyott információkat szolgáltat. Annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz, feltünteti az Interneten nem elérhető ajánlatokat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetőek” – mutat rá a MABISZ Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke.

Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz


Díjnavigátor: egy valóban hiteles eszköz

Az üzleti érdektől mentes kalkulátor célja a hiteles tájékoztatás

2011.11.09.

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének Díjnavigátora, amely az összes kgfb-díjat az összes elérhető kedvezménnyel, üzleti érdekektől mentesen tartalmazza – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Díjnavigátor mind a 15 – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) – piaci szereplő díját tartalmazza, s egyedi a piacon abban a tekintetben, hogy ezeket a tarifákat maguk a biztosítók is hitelesnek ismerik el. „Ez utóbbi körülmény nagyon fontos szövetségünk számára. A versenyfutás az idővel téves eredményt hozhat és hoz is a kgfb-díjak kalkulálása során. A szövetség ezért is ragaszkodik hozzá, hogy minden biztosító minden kedvezménye szerepeljen a tarifarendszerben és a végeredményt maguk a biztosítók is jóváhagyják” – húzza alá a Díjnavigátor hitelességének jelentőségét a MABISZ főtitkára.

A kgfb-díjak összehasonlítására szolgáló Díjnavigátor 2010-ben debütált. 2011-ben is jelentős fejlesztések történtek, de ezek már arra szolgáltak, hogy minél könnyebben kezelhetővé, minél inkább felhasználó- és fogyasztóbaráttá váljék az eszköz. „A szövetség számára az utóbbiak kiemelt jelentőségűek, ugyanúgy, mint az objektivitás és a hitelesség, ami mindezt megalapozza” – jelentette ki Molnos Dániel. Ennek köszönhető, hogy a megbízható, szakmailag ellenőrzött információk között – annak ellenére, hogy a Díjnavigátor online eszköz – a kalkulátor feltünteti az Interneten nem elérhető konstrukciókat is, amennyiben azok kedvezőbb feltételekkel köthetők, mint a netes konstrukciók.

„A 2011-es kampány, ha lehet, még a korábbinál még erősebb versenyt és emellett további díjmérséklődést hozott” – összegzi a 2011-es kgfb-kampány eddigi tapasztalatait Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. Bár arról, hogy valójában mekkora a díjak csökkenése és mekkora lesz „az átlagos” díjmérséklődés, felelősséggel még nem lehet nyilatkozni – teszi hozzá.

Az már látszik, hogy technológiai irányváltás következett be a kgfb-piacon. A biztosítók többsége komoly díjkedvezményt ad, ha az ügyfél elektronikus kapcsolattartásra áll át. A „papírmentesség”, az, hogy a biztosítónak nem kell kinyomtatnia/kipostáznia/adminisztrálnia az ügyfélértesítőket, jelentős költségmegtakarítást eredményez a biztosítóknál. „Ezt a költségmegtakarítást tudjuk továbbadni ügyfeleinknek, akik így élvezhetik az online kötés egyszerűségét, kényelmét és gyorsaságát” – foglalja össze az idei kampány egyik fontos tapasztalatát Szombat Tamás.

A díjak hiteles összehasonlítását biztosító eszköz, a Díjnavigátor a fogyasztói érdekeket messzemenően szem előtt tartja. Mint ilyen, követi az Európai Unió hasonló törekvéseit, és 2010-ben kivívta az Európa legnagyobb biztosítási piacait képviselő szövetségek, a német, illetve a francia elismerését. A német és a francia szövetség elismerése a magyarországi biztosítási szakma önszabályozását is díjazta, valamint azt, hogy a Díjnavigátor üzleti érdekektől mentes, teljes körű összehasonlításra képes. S mint ilyen, valóban a transzparenciát és az ügyfelek elfogulatlan tájékoztatását szolgálja.

A szakmai szövetség által kifejlesztett internetes eszköz idén megújult, látványosabb kezelőfelülettel és átfogó kitöltési segédlettel várja az ügyfeleket a www.dijnavigator.hu oldalon. Az eszközt a szakmai szövetség üzemelteti, így teljes mértékben megbízható, szakmailag ellenőrzött és megalapozott információkat szolgáltat.

Francia és német elismerés a MABISZ-nak


Francia és német elismerés a MABISZ-nak

Európa legnagyobb szövetségei méltatják a TKM-et és a Díjnavigátort

2011.06.09.

Nemzetközi elismerést kapott a Magyar Biztosítók Szövetsége két ügyfélbarát eszköze, a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztése. Európa legnagyobb biztosítási piacainak képviselői példakánt tekintenek a hazai érdekvédelmi szövetség átalakítására.

„Őszinte elismerés a magyarországi biztosító társaságoknak és egyesületeknek szövetségük átalakításáért. Benyomásunk szerint a ’jövő’ egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki magyarországi kollégáink azzal, ahogyan egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit” – jelentette ki Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője.

A német biztosítási szövetség vezetője a közelmúltban járt Budapesten a Magyar Biztosítók Szövetségénél egy, az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción. Közös fellépés a magasabb szintű ügyfél-tudatosság elérése érdekében, közös lobbi-tevékenység a nemzetközi szervezetekben, edukációs célok – csak néhány azon területek közül, amelyek a német és a magyar szövetség jövőbeli együttműködésének terepei lehetnek.

„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mivel az Európa egyik legnagyobb biztosítási piacának képviselőjétől, s nem utolsósorban egy valóban professzionális szövetség vezetőjétől származik” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ főtitkára a látogatást követően.

Hasonló látogatáson vett részt 2011. június 1-jén a Francia Biztosító Szövetség (FIA) delegációja. „Úgy véljük, úttörő munkát végzett a MABISZ azzal, hogy kifejlesztette az életbiztosítások összehasonlíthatóságát megvalósító Teljes Költség Mutatót (TKM), valamint az üzleti érdekektől mentes, teljeskörű és hiteles eszközt, a Díjnavigátort. Mindkét termék példaszerűen illeszkedik abba az európai trendbe, amely egyre nagyobb jelentőséget kölcsönöz a költségtranszparenciának és a fogyasztóvédelemnek, s mindezt egy hatékonyabb és versenyképesebb biztosítási piac támogatásával valósítja meg” – összegezte a magyarországi szövetségnél tett látogatás egyik legfontosabb tanulságát Xavier Cognat, a Francia Biztosító Szövetség brüsszeli irodájának vezetője.

„Sokra értékeljük a MABISZ nemzetközi elismerését, s azt különösen, hogy azokat az eszközöket, a TKM-et és a Díjnavigátort, amelyeket a hazai biztosító társaságok a transzparencia, az önszabályozás és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében kifejlesztettek és alkalmaznak, a legnagyobb biztosítási piacok vezetői szakemberei értékelik. Erre utal, hogy szövetségünk meghívást kapott Berlinbe, ahol a német szövetség és a legnagyobb biztosító társaságok képviselői előtt ismertetjük majd a TKM és a Díjnavigátor működtetésének és piaci fogadtatásának tapasztalatait” – mondta Molnos Dániel.

Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer


Megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer

2011.06.16.

Néhány éven belül megszűnhet a kötelezően előírt bonus-malus rendszer. Ennek egyik előfeltétele, hogy 2011. június 15-től megváltozik a bonus-malus fokozatok ellenőrzésének rendszere – jelentette be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egy 2011. június 15-étől hatályos minisztériumi rendelet alapján a bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi „BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait. A KÁNYA-rendszert a biztosítók 2010. január 1-jétől, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény hatályba lépése óta folyamatosan töltik fel adatokkal.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszerével a korábbi rendszernél gyorsabb, biztonságosabb, és ennek köszönhetően a fogyasztói érdekeket jobban szolgáló rendszer lép életbe” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára. A Kártörténeti Nyilvántartási rendszer kiépülése újabb lehetőség arra, hogy a biztosító társaságok kockázatarányosabb díjat tudjanak felszámolni ügyfeleiknek, mivel az a korábbinál „zártabbá” teszi rendszert. Így, később akár évtizedekre is visszakereshetők lesznek a kármentesek vagy a balesetet okozók adatai.

A Kártörténeti Nyilvántartási rendszert több európai országban már több évvel, sőt évtizeddel ezelőtt bevezették. Ausztriában 1994 óta, Németországban még ennél is régebben, 1992 óta hasonló rendszer tartja nyilván a gépjárművek üzembentartóinak adatait.

„A Kártörténeti Nyilvántartás rendszere újabb, jelentős lépés egy, a legjobb európai tapasztalatokat ötvöző rendszer létrehozásához, ami pontosabbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti a kgfb-rendszerét – jelentette ki a MABISZ főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetségének javaslata, hogy 2015-ig maradjon fenn a jelenlegi, egységesen szabályozott, kötelezően előírt bonus-malus rendszer, ezt követően pedig a biztosítók teljes szabadságot kapjanak abban, hogy milyen kedvezmény-rendszert alkalmaznak. A balesetet okozókat magasabb díjjal „büntető”, a kármenteseket alacsonyabb díjjal „jutalmazó” rendszernek már most is csak a struktúráját, az egyes osztályokba való átléptetés szabályait határozza meg a jogszabály. A kedvezmény konkrét mértékének megállapítása már több éve a biztosító társaságok kompetenciája és a verseny része. A KÁNYA-rendszer 2010. január 1-jétől töltik fel a biztosítók, így 2015. január elsejére már megfelelő – öt évnyi – adat áll majd a biztosító társaságok rendelkezésre az új ügyfelek kockázatának megítéléséhez.

Európában többnyire már az 1990-es évek közepétől eltörölték a kötelezően előírt bonus-malus rendszert, ennek ellenére a társaságok nagy része továbbra is a régi, az ügyfelek által megszokott, jól bevált metódust alkalmazza.

Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni


Rövid külföldi kiruccanáskor is ajánlatos utasbiztosítást kötni

2011.06.23.

Idén várhatóan rövidebb, de inkább több, két-három napos útra indulnak a pihenni vágyó magyar családok. Még az ilyen rövid külföldi nyaralás előtt is érdemes azonban biztosítást kötni, mivel biztosítás nélkül egy váratlan betegség vagy baleset miatti kórházi kezelés akár több millió forintjába is kerülhet az érintetteknek – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

„Ezen a nyáron várhatóan lerövidülnek a külföldi nyaralások, a pihenni vágyók többsége több, két-három napos kiruccanásra indul majd” – ad rövid előrejelzést az idei nyár várható tendenciáiról Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

2011 elején a célországi politikai helyzet bizonytalanságai miatt esett vissza a magyarok által oly kedvelt tunéziai és egyiptomi társas utak száma, a helyzet normalizálódásával azonban visszatérnek a magyarországi turisták ezekre a kedvelt helyszínekre, ahol a biztosítók ismét teljes körű egészségügyi szolgáltatást garantálnak az ügyfeleknek. „Az egzotikus utakra, Európán kívüli célországokba az emberek döntően szervezett módon, utazási irodával mennek, és az utazási iroda ajánlja, illetve fölhivja a figyelmet az utasbiztositás megkötésére. Sőt, az irodában szakemberek ülnek, és olyan típusú, illetve limittel rendelkező biztosítást javasolnak, amely az adott úti célnak megfelel és az ottani, speciális kockázatok lefedésére alkalmas limiteket tartalmazza.

„A biztosítatlanság és az abból eredő kockázat inkább akkor jelentkezik, amikor egyéni utakra indul a lakosság” – számol be tapasztalatairól a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A tapasztalatok szerint a vékonyabb pénztárcával rendelkező, rövidebb utakra induló családok elsősorban a szomszédos országokat veszik célba. Különösen kedveltté vált a horvát tengerpart, ahová autópályán már néhány óra alatt el lehet jutni. Sokan úgy gondolkodnak, hogy néhány száz kilométeres távolságról, ha bármi baj történne, haza lehet jutni, így nem szükséges biztosítást kötniük.

„Sajnos számos eset mutatja, hogy ez tévedés. A közelmúltban az egyik biztosító ügyfelével egy mindössze egy napos bécsi bevásárló úton esett meg egy azonnali kórházi kezelést igénylő, súlyos rosszullét. Egy másik, de koránt sem egyedi példa, hogy hosszú hétvégére, a horvát tengerpartra utazó ügyfeleknél, búvárkodás után, egy rosszul sikerült merülést követően úgynevezett „keszonos mentést” kell alkalmazni (a beteget fokozatosan csökkenő nyomású kapszulákba helyezik annak érdekében, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés miatt ne szenvedjen maradandó károsodást). Egy ilyen mentés több százezer forintra rúg – cáfolja a fenti vélekedés helyességét Horváth Péter.

Legtöbb társaságnál találhatók valóban alacsony összegű, kedvezményes ajánlatok, amelyek akár rövid, akár hosszabb tartamú utazás esetén igénybe vehetőek. Ennek ellenére a becslések szerint a külföldre látogató turisták többsége nem köt utasbiztosítást. Évek óta változatlan, hogy a kiutazók mindössze harmada rendelkezik utasbiztosítási védelemmel.

A MABISZ tagbiztosítói közül 2010-ben tíz társaság foglalkozott utasbiztosítással, az összesített piaci díjbevétel tavaly kissé meghaladta a 8,9 milliárd forintot. Utasbiztosítást ma már számos csatornán keresztül lehet kötni, s bár az értékesítési csatornák körében az online kötések területén emelkedés figyelhető meg, ma is „hagyományos” csatornákon keresztül kötik az utasbiztosítások több mint 95 százalékát.

2010-ben 16,9 millióan látogattak külföldre, többségük – mintegy 10,8 millióan – egynapos, elsősorban bevásárlási célú útra indult. A külföldre látogatók száma a statisztikai adatok szerint 2009-hez képest mintegy 4 százalékkal csökkent, de ezen belül a többnapos kiutazások száma magasabb, 7 százalékos visszaesést mutat. A több napra külföldre utazók száma 5,5 millióra mérséklődött, közülük a turisztikai illetve üzleti motivációjú és az utasbiztosítás igazi rétegét jelentő utasok száma 4,6 millió volt.

Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége


Együttműködési megállapodást írt alá az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége

2011.07.05.

2011. július 5-én együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció (ANK) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A megállapodás fő célja a feketegazdaság szerepének visszaszorítása, a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő gépjárművek számának csökkentése és a legális gazdasági környezet erősítése.

A közös célok között kiemelkedő szerepet kap a szerződő felek és tagjaik gépjárműbiztosítási szerződéses viszonyában felmerülő problémák szakszerű és gyors, megállapodásos rendezése, a fekete szervizek versenyelőnyének megszüntetése, a legális, adófizető gazdasági szféra támogatása.

„A feketegazdaság a legális szervizeknek több tízmilliárd forintos bevételkiesést, az államnak sok milliárd forintos ÁFA-, illetve vállalkozási nyereségadó kiesést és felmérhetetlen morális kárt okoz” – jelentette ki Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke.

A felek megállapodtak abban, hogy a mindkét fél tagságát érintő kérdésekben, jogszabályelőkészítési, véleményezési és szakmai anyagkészítési munkájukban egyeztetnek. A közösen képviselhető álláspontot egymást támogatva, a nem egyeztethető témákat önállóan képviselik oly módon hogy sem ekkor, sem más alkalommal egymás jó hírnevét, szakmai hitelességét nem sértik, véleményét tiszteletben tartják. Az Autós Nagykoalíció és a MABISZ együttműködnek abban is, hogy Magyarországon valamennyi gépjármű rendelkezzék kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

„A Magyar Biztosítók Szövetsége évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden forgalomban lévő jármű rendelkezzen kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. A kilencvenes években, sőt még az elmúlt évtizedben is előfordult, hogy esetenként a családi kiadásokat úgy próbálták meg csökkenteni az autótulajdonosok, hogy nem fizették be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjat. Ezzel pedig sokkal nagyobb kockázatnak tették ki magukat, mivel károkozás esetén a kárt nekik maguknak kellett megtéríteniük.

Szerencsére a jogszabályi szigorítások és – remélhetően – a magyar autós társadalom felelős magatartásának köszönhetően kissé csökkent a biztosítatlan járművek száma. Becsült arányuk a MABISZ GKI által kifizetett károk alapján megközelíti 2,5 %-ot, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatai is alátámasztanak. A MABISZ GKI évente mintegy 2 milliárd forintot fizet ki a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkra.

„A biztosítatlan gépjárművek 2,5 százalék alatti arányával nem állunk a legrosszabb helyen Európában” – jelentette ki Molnos Dániel. Ismert, hogy Írországban 5 százalék, Nagy-Britanniában 4 százalék, Görögországban pedig a gépjárművek közel 10 százaléka közlekedik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül az utakon.

Kgfb-vel nem rendelkező gépjárművek Európában

(az összes forgalomban lévő gépjármű arányában)

A két fél együttműködése nem vonatkozik semmiféle szerződéses viszony szabályozására, illetve biztosítási díjakkal, óradíjakkal, alkatrész-árakkal kapcsolatos, vagy egyéb, a versenyt befolyásoló vagy korlátozó megállapodások létrehozására.

A szerződő felek nagymértékben számítanak a nyilvánosság erejére, amely segít megértetni az autós társadalommal, a biztosítottakkal, hogy hosszabb távon mindenkinek elemi érdeke a feketegazdaság visszaszorítása.

Knezsik István

elnök

Autós Nagykoalíció

dr. Molnos Dániel

főtitkár

Magyar Biztosítók Szövetsége

Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre


Biztosítási piac: még várni kell a növekedésre

2011.08.12.

2011 első félévében az előzetes adatok szerint 419,4 milliárd forint díjbevétellel zártak a hazai biztosító társaságok, ami elmaradást mutat az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az idei első félév összesített adatait.

2011 első hat hónapjában a 30 biztosító társaság, egyesület, illetve fióktelep adatait tartalmazó adatsorok tanúsága szerint a nem életbiztosítási díjbevételek 8,7 milliárd forinttal csökkentek. Míg 2010 első félévében a társaságokhoz 215,3 milliárd forint díj folyt be a nem életbiztosítási üzletágakból, addig az elmúlt félévben 206,6 milliárd forint.

„A casco-díjak csökkenéséről sok szó esik manapság, azonban a piac fejlődésének ismeretében érdemes egy kissé árnyalnunk a képet” – jelentette ki Szombat Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű-biztosítási Tagozatának elnöke. 2011 első hat hónapjában alig 38 milliárd forint jelentette a hazai casco-piacot, a díjbevétel közel 6 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

„A casco-díjbevételek csökkenése mögött több, a piac struktúráját is érintő jelenség áll” – árnyalja a képet az elnök. A piacon egyre inkább terjednek a limitált szolgáltatást nyújtó casco-termékek, a „kötelezőt-cascót együtt” típusú biztosítási csomagok. Teret nyernek a „részcascók”, amikor a termék például részlopásra nem terjed ki – egy lámpa, kerék vagy antenna eltulajdonítására –, vagy totálkárra nem a tényleges értéket, hanem csak a szerződésben megállapított, limitált összeget fizetik ki a biztosítók – természetesen alacsonyabb díj ellenében.

A casco-díjbevételek növekedését az újautó-értékesítés fellendülése hozhatja majd meg, erre azonban a jelek szerint még várnunk kell. Sőt, a tapasztalat az, hogy a korábban, finanszírozott gépjárműre megkötött szerződéseket a hitel lejárta után nem, vagy csak szűkített formában kötik újra az autótulajdonosok. Az alacsonyabb szolgáltatási limitekhez alacsonyabb díj társul, ami szintén oka a piac csökkenésének.

„Öröm az ürömben, hogy az alacsonyabb díjak láthatóan több szerződést generálnak: 2011. június végén 818 ezer darab casco-szerződést kezeltek a biztosítók, közel 14 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Ez annyit jelent, hogy remélhetően egyre többen ismerik fel, hogy ha több millió forintért sikerül egy autót vennie a családnak, nem szabad sajnálni havi néhány ezer forintot azért, hogy a jármű biztonságban is legyen” – összegzi tapasztalatait Szombat Tamás.

A másik nagy autós üzletágból, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) befolyt díjak is csökkentek – több mint 8 milliárd forinttal – az egy évvel korábbihoz képest. „Az évről évre tapasztalható díjcsökkenés kedvező az ügyfeleknek, és abban, hogy ez lehetővé vált, szerepe van a kedvezően alakuló kárstatisztikáknak is” – mutat rá a MABISZ Gépjármű Tagozatának elnöke. A javuló kárstatisztika nemcsak a válság, a magas benzinárak következtében visszaeső gépjárműforgalommal, hanem a kármegelőzés érdekében életbe léptetett jogszabályi változásokkal – a bírságtételek jelentős emelése, az objektív felelősség bevezetése – is magyarázható.

Az életbiztosítási piacról származó adatok ma még nem teljesek, mivel a nyilvános részvénytársasági formában működő CIG Pannónia Életbiztosító adatait még nem tartalmazzák. A biztosítók visszajelzései alapján a lakosság körében a megtakarítási hajlandóság erősödik, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben mutatkozik majd meg a befektetések piacán, és milyen mértékben választják az ügyfelek az elsősorban hosszú távú megtakarítási lehetőséget kínáló életbiztosítási termékeket.

A tapasztalatok szerint a túlzott és felelőtlen eladósodás kockázatait megtapasztalva a lakosság felismerte a megtakarítás, a nyugdíjas korra történő elő-takarékosság és öngondoskodás szükségességét. Mindenképpen kívánatos lenne, ha legalább azok az összegek, amelyek a nyugdíjas kori megélhetésre szolgáltak – a magán nyugdíjpénztári hozamok – „visszakerülnének” a hosszú távú megtakarítások rendszerébe, például az életbiztosításokba.