Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár


Júliusi viharmérleg: több mint 52 ezer kár

2011.08.16.

Idén egyetlen hónapban, júliusban 52 300 időjárás okozta kárt jelentett be a lakosság a biztosító társaságokhoz. A legtöbb káresemény a viharok, illetve a villámcsapások miatt következett be – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az egyik legviharosabb nyári hónap, a július idén sem volt eseménytelen: pontosan 52 303 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, a becsült kárérték megközelíti a 4,6 milliárd forintot.

Kimagaslóan sok bejelentés történt a vihar által a tetőszerkezetekben, vakolatban keletkezett károk miatt, de sok volt a fakidőlés miatti káresemény is. Az összes regisztrált eset több mint feléért – 52,6 százalékáért – a viharok a felelősek, ezek kárértéke több mint 2 milliárd forintra tehető.

Igen sok kárt okoztak az elmúlt hónapban a villámcsapások is, az összes kár közel 28 százalékát, több mint 14 800 esetet ezekkel kapcsolatosan jelentett be a lakosság. Az utóbbin belül kiemelkedően magas volt a villámcsapások ún. indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatása miatti esemény, ami elsősorban a műszaki berendezéseket tette tönkre. A villámcsapással kapcsolatos káresemények 63 százalékáért – több mint 9300 esetért – az utóbbi jelenség a felelős. „A villámhárító megvédi ugyan az épületet a direkt villámcsapás következményeitől, de az elektromos hálózaton keresztül terjedő túlfeszültségtől nem. A villámcsapások okozta túlfeszültségből keletkező károkat úgy kerülhetjük el a legegyszerűbben, ha vihar esetén legalább a nagyobb értékű és érzékenyebb elektromos készülékeket, műszaki berendezéseket – laptop, plazma-tv, számítógép – áramtalanítjuk” – hívja fel rá a figyelmet Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. További lehetőség a védekezésre a kereskedelmi forgalomban is kapható ún. villámvédő elosztó vagy az elektromos hálózat túlfeszültség elleni védelme. Azért is ajánlatos betartanunk ezeket az óvintézkedéseket, mivel egy pillanat alatt igen nagy kár történhet, akár a lakásban található összes érzékenyebb, jellemzően kis feszültséggel működő műszaki cikk tönkremehet. Csak a júliusi villámcsapások okozta indukciós hatások következtében keletkezett kárösszeg 800 millió forintra becsülhető.

Ami az időjárás okozta káresemények területi megoszlását illeti, jól látszik, hogy a viharok leginkább Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak. Az előbbi megyéből több mint 7600, az utóbbiból közel 6200 bejelentés érkezett. Elég nagy különbség mutatkozik az ország keleti és nyugati fele között: a nyugati megyékből, Zalából és Fejér megyéből érkezett legkevesebb bejelentés, 583, illetve 716.

Az időbeli megoszlás is meglehetősen koncentráltnak mondható, három nap alatt, a július 18-21-e közötti időszakban az országon végigsöprő viharok következtében több mint 12 ezer bejelentés érkezett a cégekhez és ezek kárértéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot.

„A biztosítók folyamatosan végzik a kárfelméréseket – még most is sok ügy van folyamatban -, de a kárrendezés az esetek nagy részénél már megtörtént” – összegzi a kárrendezéssel kapcsolatos információkat Gorda Zsolt. Az összeg és a darabszám szerencsére eltörpül a tavaly nyári időjárás okozta károk mellett, amikor a biztosítók a vihar- és árvízkárokra közel 25 milliárd forintot fizettek ki és a károk darabszáma meghaladta a 260 ezret.

A hazai lakásbiztosítási piacon 15 biztosító társaság több tucat termékkel van jelen. A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. „Örvendetes jelenség, hogy tapasztalataink szerint, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma Magyarországon. 2010-ben mintegy 30 ezer darabos növekedést láttunk, ami arra utal, hogy a hazai lakosság egyre felelősségteljesebben gondolkodik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a tavalyi év katasztrófakárai is segítettek rádöbbenteni a lakosságot arra, hogy legalább a legfontosabb értékeit mindenképpen biztosítania kell” – tette hozzá a MABISZ Lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

2011 július havi kárbejelentések:

Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac


Egyedül nem megy: a jogalkotókkal való együttműködés nélkül nem tud továbblépni a biztosítási piac

2011.10.19.

A mindenkori kormányzat támogató szerepe, és a jogalkotókkal való együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar biztosítási piac ismét lendületet kapjon – hangozott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) második nemzetközi, Budapesten megrendezett konferenciáján. Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az eseményen tartott szakmai előadásában kifejtette: a magyar biztosítási szektor európai viszonylatban a sereghajtók között van, ami viszont nem feltétlenül csak a válsággal függ össze.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

A biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája a növekedés hiánya. A krízis mai napig tartó hatásai mellett a válságadó és az egyéb különféle terhek kellemetlenek ugyan, de szinte eltörpülnek amellett, hogy gyakorlatilag nincs növekedési potenciál – mondta el a konferencián tartott előadásában Kisbenedek Péter. „A kormányzat gazdaságpolitikája és a szektor nemzetgazdasági szerepe között komoly összefüggés van, ezért a szakmai szövetség egyik legfontosabb feladata az, hogy a kormányzat számára egyértelművé tegye: milyen, a fejlődéshez szükséges támogató szabályok kellenek, és ezért mi mit nyújtunk cserébe.” – hangsúlyozta a MABISZ elnöke, aki több olyan kitörési pontot is megnevezett, amelyekben a kormányzattal való közös nevezőre jutás komoly lökést adhatna a szektornak.

Ilyen az alulbiztosítottság csökkentése mind a kkv-szektorban, mind pedig a lakossági területen, például egy, a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére irányuló normatív támogatási rendszer kialakításával. „A jelenlegi támogatási rendszerek szétaprózottak, nem a széles társadalmi rétegek gondjait oldják meg, jóllehet az egyik legfontosabb célunk az, hogy ne a forma, hanem a cél és az időtáv határozza meg a támogatás mértékét.” – fejtette ki Kisbenedek Péter. Legalább ennyire fontos lenne az egészségbiztosítási terület szabályozása is, így annak pontos definiálása, hogy egy esetleges új rendszerben mit vállalna az állam, és mit nyújtanának a piac szereplői a lakosság számára. A MABISZ elnöke szerint van jövő és van potenciál a magyar biztosítási előtt, hiszen az Európai Unióban átlagosan tízszer akkora az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel, és legalább négyszer akkora a nem-élet biztosítási piac is, mint Magyarországon.

A konferencián Magyarország miniszterelnöke is arról beszélt, hogy van jövője a szektornak, hiszen a biztosítási szektor meghatározó minden európai gazdaságban, így Magyarországon is. Orbán Viktor nyitóbeszédében hangsúlyozta: a jelenlegi nehéz helyzet ellenére a magyar gazdaság talpon fog maradni, ebben pedig nagy szerepet játszanak majd a pénzintézetek és a biztosítók, így a gazdasági növekedésben is fontos szerepük lesz.

A kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek azt az áldozatot, amelyet felvállaltak az ország versenyképességének segítése érdekében, és kifejtette: „a kormány nem csak pénzügyi súlya miatt értékeli az ágazatot, hanem mert a biztosítás olyan társadalmi értékeket is képvisel, amely egy modern gazdaságban elengedhetetlen.” A miniszterelnök biztosította emellett a piacot arról is, hogy a jövőben számít rájuk egy más típusú nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer kialakításában. Ezekben a magán pillér megerősödése kiemelt szerephez jut majd, ebben pedig számíthatnak a kormányzat támogatására a magyar biztosítók.

Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata


Egy éves a MABISZ Ügyfélszolgálata

Még mindig sok problémát okoz a fedezetlenségi díj

2011.10.25.

Az elmúlt egy évben összesen 24 925 megkeresés érkezett a MABISZ Ügyfélszolgálatához. A legtöbb jelzés a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piacot (kgfb) érintette – jelentette be Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A Magyar Biztosítók Szövetsége alig több mint egy éve, 2011. szeptember 1-jén – német és osztrák mintára – hozta létre Ügyfélszolgálatát. Az új intézmény életre hívásának legfontosabb célja, hogy az ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek biztosítási kérdésekben, minél gyorsabban és minél pontosabb információhoz jussanak biztosítási szerződésükkel kapcsolatban.

„Az a tény, hogy az újonnan felállított szervezethez az első évben közel 25 ezer megkeresés érkezett, bizonyítja, hogy jó döntés volt az új intézmény létrehozása” – összegzi az első évet Molnos Dániel. Az Ügyfélszolgálathoz beérkező megkeresések több mint 95 százaléka a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást érinti, ami arra utal, hogy még mindig sok a tennivalónk az ügyfelek tájékoztatásában” – von mérleget a szövetség főtitkára.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(témakör szerinti bontásban)

A legtöbb probléma a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának elmaradásából származik. Mivel a jogszabály szerint a díjjal nem fedezett időszakra a jogszabályban rögzített mértékű, a korábbinál jóval magasabb „fedezetlenségi díjat” kell fizetniük a feledékeny autósoknak, a biztosítóknak nincs lehetőségük méltányosságot gyakorolni. A MABISZ Ügyfélszolgálatához érkezett olyan panasz, hogy az autósnak több mint egy éves díjelmaradása után 150 ezer forintot meghaladó fedezetlenségi díjat kellett fizetnie.

A MABISZ Ügyfélszolgálathoz érkező megkeresések

(havi bontásban)

Az Ügyfélszolgálatot havonta átlagosan mintegy 2 ezren keresik fel, s már tavaly novemberben, alig két hónapos működés után feltűnően sok információkérés érkezett a kgfb-kampány idején. Sok kérdés merült fel a MABISZ tavaly debütált, a kgfb-díjak teljes körű, hiteles és pártatlan összehasonlítását biztosító Díjnavigátorral kapcsolatban.

A bejelentések 91 százaléka telefonon, 6 százaléka e-mailben, 3 százaléka levélben érkezik a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Ügyfélszolgálat megalakulása, 2010. szeptember 1-je és 2011. szeptember 30-a között összesen 1884 panaszbejelentést regisztrált a szervezet, közülük 1263 telefonon, 345 e-mailben, 276 pedig levélben érkezett. A panaszok főként konkrét állománykezeléssel, illetve jelentős részben a gépjármű-kárrendezéssel kapcsolatos panasz, illetve információkérés.

„Célunk a minél több elégedett ügyfél és a minél kevesebb panasz” – summázza Molnos Dániel a MABISZ Ügyfélszolgálatának legfontosabb célkitűzését.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb, 2011 második negyedéves összesítése szerint az elmúlt másfél évben több mint 50 százalékkal csökkent a biztosítókat érintő ügyfélbeadványok száma. „A szövetség célja, hogy a magunk eszközeivel hozzájáruljunk a panaszügyek további mérsékléséhez” – mondta Molnos Dániel.

Továbbra is október 30-án hirdetik meg a KGFB-díjtarifákat


Továbbra is október 30-án hirdetik meg a KGFB-díjtarifákat

/A díjak nem tartalmazzák a baleseti adót/

2011.10.27.

Több millió autósnak még mindig december 31-én fordul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése, így azoknak, akik nincsenek megelégedve biztosítójukkal és váltani akarnak, ügyelniük kell arra, hogy november 30-ig felmondják az érvényben lévő szerződést – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án lesz kgfb-díjtarifa hirdetés, annak ellenére, hogy ez a nap vasárnapra esik. A piac szereplőinek döntése alapján idén a biztosítók a díjtarifákat a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában publikálják.

A 2010. január elsejétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény alapján – azaz lassan két éve – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések évfordulója a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében már nem a naptári év, hanem a biztosítás megkötésének napja. A 4,12 millió kgfb-szerződésből a becslések szerint még így is több mint 3,3 millió autósnak december 31-én „fordul” a szerződése. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének így továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha elégedetlenek jelenlegi biztosítójukkal, felmondják meglévő biztosításukat, és december 31-ig kell az új biztosítást megkötniük” – figyelmeztet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A becslések szerint az elmúlt két évben mintegy 700-800 ezren cserélték le gépkocsijukat év közben és kötöttek rá kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. Így ennek a 700-800 ezer kgfb-szerződésnek az évfordulója már nem január elseje, hanem a szerződés megkötésének időpontja. „Azok, akiknek szerződésük évközi évfordulós – például április 5-én kötötték a szerződésüket -, és elégedetlenek biztosítójukkal, most ne mondják fel meglévő szerződésüket. Bár a kgfb-tarifa ismert számukra, de élethelyzetükben olyan változások következhetnek be, amelyek befolyásolhatják a díjat (például költözés, valamilyen kedvezmény jogának megszerzése vagy éppen elvesztése stb.)” – figyelmeztetnek a MABISZ szakértői.

Fontos tudniuk az autósoknak, hogy a tervezett, a hírek szerint az éves kgfb-díj 30 százalékának összegével megegyező baleseti adó nem épül be a biztosítási díjakba. Egyelőre e jogszabály csupán tervezet, annak végső formája még nem ismeretes – hangsúlyozza a MABISZ főtitkára. Bár a díjakba nem épül be a baleseti adó, ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell majd megfizetni. A biztosítók eddigi tudása szerint, ha megjelenik a jogszabály és így ismertté válik a törvény végső szövege, a biztosítók az adót, annak mértékét külön sorban, a díjtól elkülönítve szerepeltetik majd az értesítőkön – hangsúlyozzák a MABISZ szakemberei.

Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat


Kihirdették a biztosítók az új KGFB-díjtarifákat

/A díjak nem tartalmazzák a baleseti adót/

2011.10.30.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2011. október 30-án megjelentek a 2012-es kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) tarifák. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja az autósok figyelmét, hogy azok, akik jelenlegi biztosításuknál kedvezőbbet találnak és januári évfordulós a szerződésük, december 1-jéig mondhatják fel biztosításukat.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét október 30-án tették közzé kgfb-díjtarifáikat a biztosítók. A 15, a kgfb-üzletágat művelő biztosító jövő évi tarifái ezúttal a Nemzeti Sportban és a Metropol vasárnapi különszámában jelentek meg.

A 2011. második negyedéves adatok szerint a hazai piacon 4,12 millió kgfb-szerződést tartananak nyilván. A 2010. január elseje óta hatályos jogszabály szerint a törvény életbe lépését követően megkötött szerződések évfordulója már nem a naptári év vége, hanem a biztosítás megkötésének napja.

A biztosítók becslése szerint 700-800 ezer kgfb-szerződés évfordulója már nem január elseje. „A gépjármű-tulajdonosok túlnyomó többségének továbbra is a november áll rendelkezésére arra, hogy ha kedvezőbb feltételeket talál és váltani szeretne, fel tudja mondani meglévő szerződését és december 31-ig új biztosítást tudjon kötni” – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára. Azok, akiknek szerződési évfordulója nem január elseje, de váltani szeretnének, most ne mondják fel biztosításukat. Erre majd a biztosítási évforduló előtt lesz lehetőségük – hívja fel rá a figyelmet a MABISZ főtitkára.

A becslések szerint még így is több mint 3,3 millió autósnak december 31-én „fordul” a biztosítási szerződése. Molnos Dániel felhívja az autósok figyelmét, hogy érdemes alaposan szétnézniük a piacon. Érdemes felkeresniük a MABISZ saját kalkulátorát, a Díjnavigátort, amely teljes körű, hiteles tájékoztatást fog nyújtani a jövő évi díjakról. S nem utolsósorban egyedi abban a tekintetben, hogy üzleti érdekektől mentes eszköz. (www.díjnavigator.hu)

Fontos tudniuk az autósoknak, hogy a tervezett, a hírek szerint az éves kgfb-díj 30 százalékának összegével megegyező baleseti adó nem épül be a biztosítási díjakba. Egyelőre e jogszabály csupán tervezet, annak végső formája még nem ismeretes – hangsúlyozza a MABISZ főtitkára. A biztosítók eddigi tudása szerint, ha megjelenik a jogszabály és így ismertté válik a törvény végleges szövege, a biztosítók az adót, annak mértékét külön sorban, a díjtól elkülönítve szerepeltetik majd az értesítőkön – hangsúlyozzák a MABISZ szakemberei.

MABISZ: síeléshez nem elég az EEK


MABISZ: síeléshez nem elég az EEK

A forint árfolyamváltozására az utasbiztosítás kiválasztásakor is figyelni kell

2012.01.12.

Az Európai Egészségkártya (EEK) többnyire nem nyújt megfelelő megoldást a turistabalesetek esetében, a síelni indulóknak ezért javasolt utasbiztosítást is kötniük – hívja fel a rá figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Januárban és februárban több tízezer magyar látogatja a környező országok sípályáit, és sokan abban a biztos tudatban siklanak a lejtőkön, hogy az Európai Egészségkártya kiváltásával teljes védelmet élveznek. „Fontos tisztában lenni azzal, hogy az EEK birtokában csak olyan szolgáltatóknál lehet igénybe venni az egészségügyi ellátást, amelyek állami tulajdonúak vagy az állammal szerződésben állnak. A magánszolgáltatók által üzemeltetett intézményekben az igénybe vett ellátás költségeit a baleset elszenvedőjének kell megfizetnie – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Síeléshez érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amelynek része a felelősségbiztosítás. A sípályán történt balesetek okozói ugyanis ugyanúgy kötelesek helytállni az általuk okozott kárért – például kötelesek megtéríteni a vétlen sérült jövedelem-kiesését is -, mint a közúti baleseteknél. „Egyik ügyfelünk tavaly egy osztrák sípályán ütközött egy német síelővel, s mivel nem ismerte el vétkességét, bírósági per lett a vége. A bíróság végül 6500 eurónyi kártérítés, illetve perköltség megfizetésére kötelezte a magyar síelőt” – emlékszik vissza egy közelmúltban történt esetre a bizottság elnöke. Tapasztalata szerint az ilyen típusú kártérítési perek egyre gyakoribbak az európai országokban, ezért növekszik a felelősségbiztosítási védelem jelentősége.

A sípályákon gyakori az alkoholfogyasztás, ami jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. „A biztosító csak abban az esetben térít, ha a biztosított véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt van” – hívja fel a figyelmet egy fontos körülményre a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A módozat kiválasztásánál a legfontosabb, hogy mindig szem előtt tartsuk az úti cél, a tevékenységet, amelyet végezni szeretnénk, illetve a célország egészségügyi ellátásának árszínvonalát. A külföldi szolgáltatók ugyanis keményen behajtják az igénybe vett orvosi ellátás költségeit, ha a biztosítás nem nyújt rá fedezetet. Szintén a közelmúltban történt eset, hogy egy amerikai turistaút során történt baleset elszenvedője túl alacsony limittel kötötte meg biztosítását – ami nem fedezte kórházi kezelésének teljes költségét -, ezért az amerikai kórház elárvereztette az „adós” magyarországi házát.

Horváth Péter szerint a limit meghatározásánál fontos figyelembe venni a forint árfolyamát is. A betegség- és balesetbiztosítási szolgáltatások számlái ugyanis euróban vagy dollárban keletkeznek, a biztosítók ajánlatainak többségében pedig forintban szerepel a kifizethető maximális összeg. „A forint jelenlegi árfolyama miatt a biztosítás kiválasztásánál ajánlatos figyelembe venni, hogy a forintban meghatározott összeg ma valójában mintegy 15 százalékkal kisebb, mint korábban” – hívja fel a figyelmet még egy lényeges körülményre Horváth Péter.

A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat


A dohányzás akár kétszeres biztosítási díjjal is járhat

Halmozott kockázat esetén kizáró ok is lehet a cigaretta

2012.04.19.

Április elején lejárt a szigorított dohányzási szabályokhoz kapcsolódó türelmi idő. Azok a dohányosok, akiknek sikerül leszokniuk káros szenvedélyükről, nemcsak a folyamatosan dráguló cigaretta árát spórolhatják meg, hanem gyakran megtakarítást érhetnek el egy életbiztosítási szerződés megkötése esetén is – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

E hónap elejétől zárt helyen már sehol nem gyakorolhatják büntetlenül káros szenvedélyüket a dohányosok. A felmérések szerint sokan éppen ezt az alkalmat próbálják meg megragadni arra, hogy leszokjanak a dohányzásról. Ha sikerrel járnak, az nem csupán egészségügyi állapotukat tekintve hoz pozitív eredményt és a dohányzással járó fokozódó kényelmetlenségektől szabadulnak meg, hanem több biztosítónál is alacsonyabb díjjal köthetnek életbiztosítást.

Ahogy egyre inkább bizonyított, hogy a dohányzás milyen sokféle betegség kialakulásában játszik szerepet, a biztosítók egyre gyakrabban alkalmazzák díjeltérítő tényezőként ezt a kockázatot. Egy nem dohányzó ügyfél – e káros szenvedéllyel élő kortársához képest – egyes biztosítóknál akár fele akkora biztosítási díjat fizethet egy kockázati életbiztosításért.

Szélsőséges, de nagyon is létező esetnek számít, ha a szerződő életében több komoly kockázati tényező is fennáll (például a dohányzás mellett túlsúly, kisebb szívproblémák, érrendszeri betegségek stb.). Ilyen esetekben a dohányzás egyenesen kizáró tényező lehet, így a biztosító akár el is utasíthatja az életbiztosítás megkötését.

A dohányzási szabályok szigorításától az egészségügyi szakemberek az aktív dohányzók számának csökkenését várják. Ami az intézkedések biztosítási piacra gyakorolt hatását illeti, közvetlen, rövid távú hatása a biztosításra, így a kockázati életbiztosítások díjbevételi szintjére vélhetően nem lesz. Hosszabb távon azonban már megmutatkozhatnak közvetett hatások, összefüggésben az ügyfelek egészségügyi tudatosságával, öngondoskodási hajlandóságával.

Az életbiztosítási szerződésekre 2011-ben közel 440 milliárd forint folyt be, a szerződések túlnyomó része kockázati és befektetési részt egyaránt tartalmazó, „vegyes” vagy „unit-linked” típusú biztosítási módozat. A piac kevesebb, mint 4 százalékát – alig 17 milliárd forintot – tett ki a „csak” kockázati életbiztosítások díjbevétele. Más európai uniós országok példája alapján azonban okkal remélhető, hogy jelentős növekedés várható e téren a magyarországi piacon.

Forrás: MABISZ

A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak


A többség utasbiztosítás nélkül indul útnak

Egynapos kiutazásra a hazai lakosság nem köt biztosítást

2012.05.02.

Bár az utasbiztosítások tavalyi díjbevétele 6,3 százalékos növekedést mutat, a változás azonban nemigen jelenti a lakosság öngondoskodási hajlamának javulását. Továbbra is csupán a külföldre utazók harmada köt elindulás előtt utasbiztosítást. A kiutazások kétharmadát adó, egynapos utak kockázatait pedig nagyon ritkán fedezik biztosítással – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A szövetség adatai szerint az utasbiztosítások díjbevétele 2011-ben érte el ismét a három évvel korábbi szintet. Ugyanakkor a KSH adatai szerint a külföldre látogatók száma tavaly 3,4 százalékkal nőtt, így, a 3,9 százalékos, tavalyi inflációt is figyelembe véve, lényegében szinten maradtak az utasbiztosítási díjbevételek.

Forrás: MABISZ

„Beszédesen szomorú tény, hogy a magyar turistákat ért legsúlyosabb tavalyi buszbalesetben érintett utasok többségének, közel 30 embernek nem volt utasbiztosítása, köztük a tíz elhunyt egyikének sem” – emlékeztet rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Holott egy átlagos utazás költségét alig egy százalékkal növeli csak meg ez a tétel, miközben még az egyszerűbb módozatok is több millió forintos limittel fedezik a leggyakrabban előforduló betegségi és baleseti kockázatokat.”

Forrás: MABISZ

A kiutazások kétharmadát évek óta az egynapos utak teszik ki, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy utasbiztosítást az esetek zömében csak többnapos útra kötnek. Ebben szerepe lehet annak is, hogy hosszabb időre általában szervezetten utaznak az emberek, és az utazási irodákban tájékoztatást kapnak a biztosítás szükségességéről.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni az egynapos utak veszélyeit. Egy bevásárló úton vagy a határ menti rokonlátogatás során semmivel sem kisebb a balesetek, rosszullétek esélye, mint egy több napos utazás során” – figyelmeztet Horváth Péter.

Nem veszíthetik el az autósok a bónusz-fokozatukat


Nem veszíthetik el az autósok a bónusz-fokozatukat

Szerdáig be kell érkeznie a díjnak biztosítókhoz

2012.02.27.

E hét közepéig, legkésőbb 2012. február 29-éig be kell hogy érkezzen a biztosító társaságokhoz az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díj aktuális részlete – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Fontos a határidő betartása: a január 1-jei szerződéses évfordulóval rendelkező autósok idei első éves díjrészletének a jogszabály szerint legkésőbb február 29-éig be kell érkeznie a biztosító társasághoz. A biztosítók január 1-jétől ugyan már kockázatban állnak – kár esetén helytállnak -, de a törvény 60 napos türelmi időt ad a díj rendezésére – hívja fel rá a figyelmet a szövetség. Az aktuális díjrészlet mellett természetesen az adott időszakra vonatkozó baleseti adót is be kell fizetniük az autósoknak. Ez utóbbi az éves kgfb-díj 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint lehet.

2011. július 1-jétől lépett életbe az új bónusz-malusz szabályozás, amely szerint a gépjárművek üzembentartóinak bónusz-malusz besorolását a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer (KKNYR) kezeli és tartja nyilván. Az új rendszer igazi tesztelésére, „csúcsra járatására” a tavaly év végi biztosítóváltáskor került sor.

Nem zárható ki, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos 60 napos türelmi idő lejártakor még lesznek olyan ügyfelek, akik a tavalyi kampányban biztosítót váltottak, de a korábbi biztosítójuknál elért bónusz fokozatukat valamilyen okból eddig még nem sikerült „bevinni” a KKNYR-rendszerbe. Így az „új”, választott biztosító a rendelet előírásai szerint kénytelen az ügyfél által közölt besorolás helyett A0 fokozatra módosítani az ügyfél besorolását.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyfelek ilyen okok miatt nem veszíthetik el bónuszfokozatukat! A jogszabály kimondja, hogy az autósok a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre – bónuszfokozatra – jogosultak. A MABISZ a probléma megnyugtató kezelése érdekében kikérte a rendeletet kiadó Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását, amely megerősítette a fenti jogszabály-értelmezést.

Mindezek alapján a biztosítók és szövetségük szeretné az ügyfelek együttműködését kérni annak érdekében, hogy az adatok megnyugtató módon bekerüljenek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerbe. Ha tehát az „új”, választott biztosítójuk kéri, hogy az adataik tisztázása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a „régi”, korábbi biztosítójukkal, akkor ezt minél előbb tegyék meg a mielőbbi megnyugtató megoldás érdekében. A biztosítóknak ugyanis a szigorú titoktartási szabályok nem engedik meg, hogy egymás között kicserélve ezeket az adatokat, maguk hajtsák végre a javítást. Ha azonban a „régi” biztosító a helyes, korrigált adatokat felviszi a rendszerbe, az „új” biztosító ezek alapján – a minisztérium állásfoglalása alapján – visszamenőlegesen is jogosult a valós bónusz-osztályba sorolni az autóst.

Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac


Kis mértékben csökkent 2011-ben a biztosítási piac

730 ezren váltottak tavaly kgfb-biztosítót

2012.02.17.

Az életbiztosítási díjbevételek lényegében stagnáltak, a nem életbiztosítási üzletágból származó díjak pedig – elsősorban az autóbiztosítások díjcsökkenése miatt – csaknem 5 százalékkal zsugorodtak 2011-ben – tette közzé a tavalyi évről szóló előzetes adatait a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) pénteken.

2011-ben 821 milliárd forint díj folyt be a hazai biztosító társaságokhoz, ami 2,69 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 843,8 milliárd forinttól. A biztosítási szerződések száma 60 ezerrel csökkent, így 2011 végén 11 millió darab szerződést kezeltek a hazai biztosító társaságok.

„Nem jó hír, hogy csökkent a szerződések száma. Bár feltételezhető, hogy az életbiztosítási szerződések darabszámának 47 ezres csökkenése mögött a végtörlesztés lehetősége, illetve az a tendencia áll, hogy a lakosság megpróbálta mobilizálni megtakarításait hitelei kiváltása érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

Ugyanakkor az életbiztosítási szerződésekre befolyt, 439,79 milliárd forintnyi díj mindössze 0,64 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 442,6 milliárd forinttól. „Feltételezhetően az a réteg, amely képes megtakarítani és tudatosan gondoskodni saját és családja jövőjéről, a mostani, nehezebb körülmények között is megteszi ezt. Örvendetes jelenség, hogy a piac elmozdulni látszik a hosszú távú biztonságot jelentő, folyamatos díjas termékek irányába” – tette hozzá a főtitkár. E jelenséget támasztja alá, hogy 2011-ben az életbiztosításokból származó – az egyszeri és eseti díjakat csak 10 százalékos mértékben tartalmazó –, úgynevezett „korrigált” díjbevétel 299,2 milliárd forint volt, közel 8 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbit.

Az elmúlt évben folytatódott a befektetéshez kötött – unit-linked – biztosítások térnyerése a klasszikus, „vegyes” életbiztosítások rovására. 2010-ben az életbiztosítási díjbevétel 60 százaléka származott unit-linked biztosításokból, 2011-ben pedig már 67 százaléka.

A nem életbiztosítási üzletág 5 százalékos csökkenést szenvedett el 2011-ben: 2010-ben 401,2 milliárd, tavaly csupán 381,3 milliárd forintnyi díj folyt be az üzletágból. A piac zsugorodásának oka elsősorban az autóbiztosításokban keresendő, mind a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, mind pedig a cascóból származó díjbevétel csökkent.

A 2012. évi kgfb-kampányban is tovább mérséklődtek a díjak, s ennek tudható be, hogy a szövetség előzetes adatai szerint a 2012. évi kampányban 730 ezren cseréltek kötelező biztosítót. „Egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy évről évre kevesebben váltanak biztosítót a kampányban: a 2009-es, 1,5 milliós csúcsot követően 2010-ben 1,23 millióan, tavaly pedig már csak a csúcsévben tapasztaltnak kevesebb, mint a fele váltott” – emelte ki Molnos Dániel.

A casco-díjbevételek is lejtmenetre kapcsoltak, ugyanakkor örvendetes jelenség, hogy a casco-szerződések darabszáma néhány ezerrel bővülni tudott. A „hiteles” autók számának csökkenésével, illetve kiesésével nem következett be a casco-szerződésszám zsugorodása. A kiesést feltehetően a kedvezményes áru, kötelező mellé kötött casco tudta ellensúlyozni. „Eszerint, ha csökkentett szolgáltatási tartalmú szerződést kötöttek is, de egyre többen érezték szükségét annak, hogy vagyontárgyaikat biztosítsák” – hangsúlyozta Molnos Dániel.