KGFB Díjtarifa hirdetés – Groupama


KGFB díjtarifa hirdetés

Groupama Biztosító Zrt.
hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-04-250701 2025.07.01.
dijtarifa-04-250601 2025.06.01. 2025.06.30.
dijtarifa-04-250401 2025.04.01. 2025.05.31.
dijtarifa-04-250101 2025.01.01. 2025.03.31.
dijtarifa-04-241001 2024.10.01. 2024.12.31.
dijtarifa-04-240901 2024.09.01. 2024.09.30.
dijtarifa-04-240716 2024.07.16. 2024.08.31.
dijtarifa-04-240701 2024.07.01. 2024.07.15.
dijtarifa-04-240601 2024.06.01. 2024.06.30.
dijtarifa-04-240401 2024.04.01. 2024.05.31.
dijtarifa-04-240101 2024.01.01. 2024.03.31.
dijtarifa-04-231001 2023.10.01. 2023.12.31.
dijtarifa-04-230901 2023.09.01. 2023.09.30.
dijtarifa-04-230701 2023.07.01. 2023.08.31.
dijtarifa-04-230601 2023.06.01. 2023.06.30.
dijtarifa-04-230501 2023.05.01. 2023.05.31.
dijtarifa-04-230401 2023.04.01. 2023.04.30.
dijtarifa-04-230101 2023.01.01. 2023.01.31.
dijtarifa-04-221001 2022.10.01. 2022.12.31.
dijtarifa-04-220701 2022.07.01. 2022.09.30.
dijtarifa-04-220401 2022.04.01. 2022.06.30.
dijtarifa-04-220101 2022.01.01. 2022.03.31.
dijtarifa-04-211001 2021.10.01. 2021.12.31.
dijtarifa-04-210701 2021.07.01. 2021.07.30.
dijtarifa-04-210401 2021.04.01. 2021.06.30.
dijtarifa-04-210301 2021.03.01. 2021.03.31.
dijtarifa-04-210101 2021.01.01. 2021.02.28.
dijtarifa-04-201001 2020.10.01. 2020.12.31.
dijtarifa-04-200701 2020.07.01. 2020.09.30.
dijtarifa-04-200401 2020.04.01. 2020.06.30.
dijtarifa-04-200301 2020.03.01. 2020.03.31.
dijtarifa-04-200101 2020.01.01. 2020.02.29.
dijtarifa-04-191001 2019.10.01. 2019.12.31.
dijtarifa-04-190701 2019.07.01. 2019.09.30.
dijtarifa-04-190401 2019.04.01. 2019.06.30.
dijtarifa-04-190301 2019.03.01. 2019.03.31.
dijtarifa-04-190101 2019.01.01. 2019.02.28.
dijtarifa-04-181001 2018.10.01. 2018.12.31.
dijtarifa-04-180701 2018.07.01. 2018.09.30.
dijtarifa-04-180401 2018.04.01. 2018.06.30.
dijtarifa-04-180301 2018.03.01. 2018.03.11.
dijtarifa-04-180101 2018.01.01. 2018.02.28.
dijtarifa-04-171110 2017.11.10. 2017.12.31.
dijtarifa-04-171101 2017.11.01. 2017.11.09.
dijtarifa-04-171001 2017.10.01. 2017.10.31.
dijtarifa-04-170619 2017.06.19. 2017.09.30.
dijtarifa-04-170515 2017.05.15. 2017.06.18.
dijtarifa-04-170315 2017.03.15. 2017.05.14.
dijtarifa-04-170201 2017.02.01. 2017.03.14.
dijtarifa-04-170101 2017.01.01. 2017.01.31.
dijtarifa-04-160725 2016.07.25. 2016.12.31.
dijtarifa-04-151201 2015.12.01. 2015.12.31.
dijtarifa-04-141208 2014.12.08. 2014.12.31.
dijtarifa-04-131012 2013.10.12. 2013.12.31.

KGFB Díjtarifa hirdetés – KÖBE


KGFB díjtarifa hirdetés

KÖBE Közép-Európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-08-250701 2025.07.01.
dijtarifa-08-250301 2025.03.01. 2025.06.30.
dijtarifa-08-250101 2025.01.01. 2025.02.28.
dijtarifa-08-241001 2024.10.01. 2024.12.31.
dijtarifa-08-240716 2024.07.16. 2024.09.30.
dijtarifa-08-240601 2024.06.01. 2024.07.15.
dijtarifa-08-240101 2024.01.01. 2024.05.31.
dijtarifa-08-231201 2023.12.01. 2023.12.31.
dijtarifa-08-230310 2023.03.10. 2023.11.30.
dijtarifa-08-230110 2023.01.10. 2023.03.09.
dijtarifa-08-220601 2022.06.01. 2023.01.09.
dijtarifa-08-220215 2022.02.15. 2022.05.31.
dijtarifa-08-220115 2022.01.15. 2022.02.14.
dijtarifa-08-210401 2021.04.01. 2022.01.14.
dijtarifa-08-210215 2021.02.15. 2021.03.31.
dijtarifa-08-210201 2021.02.01. 2021.02.14.
dijtarifa-08-200401 2020.04.01. 2021.01.31.
dijtarifa-08-190215 2019.02.15. 2020.03.31.
dijtarifa-08-190101 2019.01.01. 2019.02.15.
dijtarifa-08-181010 2018.10.10. 2018.12.31.
dijtarifa-08-180320 2018.03.20. 2018.10.09.
dijtarifa-08-180312 2018.03.12. 2018.03.19.
dijtarifa-04-180204 2018.02.04. 2018.03.11.
dijtarifa-08-180101 2018.01.01. 2018.02.03.
dijtarifa-08-170901 2017.09.01. 2017.12.31.
dijtarifa-04-160220 2016.02.20. 2017.08.31.
dijtarifa-04-151015 2015.10.15. 2015.12.31.
dijtarifa-04-141215 2014.12.15. 2014.12.31.
dijtarifa-04-130901 2013.09.01. 2013.12.31.

Általános gyermek- és balesetbiztosítás


Általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás

A Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzetgazdasági miniszter egy naptári évre – 2025. január 1. napjától 2025. december 31. napjáig – szóló szerződést kötött a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel, mint vezető biztosítóval, valamint a Groupama Biztosító Zrt.-vel, mint együttbiztosítóval annak érdekében, hogy az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendeletnek megfelelően biztosított korosztályba tartozó személyek a 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesüljenek.
A Biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbiakban meghatározott mértékű szolgáltatást teljesíti a Biztosító.
Biztosítási kockázat megnevezése Szolgáltatás mértéke
Baleseti halál 200 000 Ft biztosítási összeg
Csonttörés 3 000 Ft biztosítási összeg
Maradandó egészségkárosodás (rokkantság) amennyiben a rokkantság foka 1 – 9% 3 000 Ft biztosítási összeg
amennyiben a rokkantság foka 10 – 29% 50 000 Ft biztosítási összeg
amennyiben a rokkantság foka 30 – 100% 300 000 Ft biztosítási összegnek a rokkantság fokával megegyező százaléka
Hogyan jelentheti be szolgáltatási igényét?

Amennyiben biztosítási esemény történik, kérjük, hogy töltse ki a CIG Pannónia Életbiztosító szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványát, mely elérhető online a https://www.cigpannonia.hu/ugyfeleinknek/alt-gyerek-balesetbiztositas weboldalon.

A kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt a kárigények érvényesítéséhez szükséges dokumentumokkal együtt a CIG Pannónia Életbiztosítóhoz az alábbi elérhetőségeken lehet eljuttatni:

  • elektronikusan a gyermekkar@cig.eu e-mail címen,
  • postai úton: a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 1476 Budapest, Pf.: 325 címen,
  • személyesen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. és a Groupama Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

A részletes biztosítási feltételekről, a szolgáltatásokról és a szolgáltatási igény bejelentésének lehetőségeiről bővebb információ található a CIG Pannónia Életbiztosító honlapján, valamint tájékoztatás kérhető a +36 1 510 0630 telefonszámon is.

KGFB Díjtarifa hirdetés – Genertel


KGFB díjtarifa hirdetés

Genertel Biztosító Zrt.

hatályos -tól hatályos -ig
dijtarifa-18-250501 2025.05.01.
dijtarifa-18-250205 2025.02.05. 2025.04.30.
dijtarifa-18-250101 2025.01.01. 2025.02.04.
dijtarifa-18-240716 2024.07.16. 2024.12.31.
dijtarifa-18-240501 2024.05.01. 2024.07.15.
dijtarifa-18-240102 2024.01.02. 2024.04.30.
dijtarifa-18-240101 2024.01.01. 2024.01.01.
dijtarifa-18-230801 2023.08.01. 2023.12.31.
dijtarifa-18-230501 2023.05.01. 2023.07.31.
dijtarifa-18-230101 2023.01.01. 2023.04.30.
dijtarifa-18-220817 2022.08.17. 2022.12.31.
dijtarifa-18-220701 2022.07.01. 2022.08.16.
dijtarifa-18-220101 2022.01.01. 2022.06.30.
dijtarifa-18-211001 2021.10.01. 2021.12.31.
dijtarifa-18-210701 2021.07.01. 2021.09.30.
dijtarifa-18-210410 2021.04.10. 2021.06.30.
dijtarifa-18-210215 2021.02.15. 2021.04.08.
dijtarifa-18-210101 2021.01.01. 2021.02.15.
dijtarifa-18-200710 2020.07.10. 2020.12.31.
dijtarifa-18-200215 2020.02.15. 2020.07.09.
dijtarifa-18-200101 2020.01.01. 2020.02.14.
dijtarifa-18-190801 2019.08.01. 2019.12.31
dijtarifa-18-190101 2019.01.01. 2019.07.31.
dijtarifa-18-180820 2018.08.20. 2018.12.31.
dijtarifa-18-180509 2018.05.09 2018.08.19.
dijtarifa-18-180219 2018.02.19. 2018.05.08.
dijtarifa-18-180101 2018.01.01. 2018.02.18.
dijtarifa-18-170901 2017.09.01. 2017.12.31.
dijtarifa-18-170514 2017.05.14. 2017.08.31.
dijtarifa-18-170509 2017.05.09. 2017.05.13.
dijtarifa-18-170101 2017.01.01. 2017.05.08.
dijtarifa-18-160905 2016.05.05. 2016.12.31.
dijtarifa-18-150915 2015.09.15. 2015.12.31.
dijtarifa-18-141208 2014.12.08. 2014.12.31.
dijtarifa-18-131001 2013.10.01. 2013.12.31.

Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán


Gyakran Ismételt Kérdések az európai KID kapcsán

A jövőben újabb betűszóval kell megismerkedni a hazai fogyasztóknak, amikor befektetési terméket kívánnak vásárolni. Az európai pénzügyi szolgáltatók főszabályként 2018. januárjától alkalmazzák az egységes szerkezetű Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentumot, a KID-et az ún. becsomagolt lakossági befektetési termékre. A Magyar Biztosítók Szövetségének tagbiztosítói ezzel az útmutatóval is szeretnék segíteni az ügyfeleket a KID értelmezésében.

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – Allianz Hungária Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.

csatlakozás időpontja: 2013.04.04.

száma: AHE-12930

bevezetés időpontja: 2013.10.15.

módosítva: az Allianz Otthonbiztosítás Plusz (száma: AHE-12930/1P) szerint, mely 2014.03.15-től köthető.

száma: AHE-12930/1P

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

módosítva: nincs

száma: AHE-12710/1P

bevezetés időpontja: 2019. 03.18.

módosítva: nincs

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – GENERTEL Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

GENERTEL Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Dévai u. 26-28.

csatlakozás időpontja: 2013.04.10.

száma: 16547

bevezetés időpontja: 2014.03.15.

melléklet: Kiegészítő családi betegségbiztosítás (BNO10 Q lista)

módosítva: a Genertel e-lakás Lakásbiztosítás (száma: 16899) szerint, mely 2014.05.16-tól köthető.

száma: 16899

bevezetés időpontja: 2014.05.16.

melléklet: Kiegészítő családi betegségbiztosítás (BNO10 Q lista)

módosítva: a Genertel e-lakás Lakásbiztosítás (száma: 17324) szerint, mely 2014. 10.10-től köthető

száma: 17324

bevezetés időpontja: 2014.10.10.

módosítva: a Genertel e-lakás Lakásbiztosítás (száma 17530) szerint, mely 2015. 02.01-től köthető.

száma: 17530

bevezetés időpontja: 2015.02.01.

módosítva: a Genertel e-lakás Lakásbiztosítás száma 17801) szerint, mely 2015.07.01-től köthető.

száma: 17801

bevezetés időpontja: 2015.07.01.

módosítva: a Genertel e-lakás Lakásbiztosítás (száma 18149) szerint, mely 2016.02.19-től köthető.

száma: 18149

bevezetés időpontja: 2016.02.19.

módosítva: a Genertel e-lakásbiztosítás (száma 19275) szerint, mely 2016. 07.01-től köthető.

száma: 19275

bevezetés időpontja: 2016.07.01.

módosítva: a Genertel e-lakás lakásbiztosítás (száma 19633) szerint, mely 2017. január 1-től köthető.

száma: 19633

bevezetés időpontja: 2017.01.01.

módosítva: a Genertel e-lakás lakásbiztosítás (száma 19874) szerint, mely 2017. március 1-től köthető.

száma: 19874

bevezetés időpontja: 2017.03.01.

módosítva: A Genertel e-lakásbiztosítás (száma 21132) szerint, mely 2019.01.23-tól köthető

száma: 21132

bevezetés időpontja: 2019.01.23.

módosítva: nincs

Magán-egészségbiztosítások


Magán-egészségbiztosítások

A magán-egészségbiztosítás – a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvben a biztosítási szerződésekről szóló címen belül (2013. évi V. törvény 6:439-6:490.§§) szabályozott ún. „egészségbiztosítási szerződések” csoportja – viszonylag új színfolt a biztosítások palettáján, mellyel kapcsolatban sok kérdés felmerül. Ezek megválaszolásához szeretnénk Önnek segítséget nyújtani ezzel az összeállítással. A következőkben az alábbi kérdések részletes kifejtését találja meg. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a jelen tájékoztató anyagban szereplő figyelemfelhívás és a szerződések jellemzőinek bemutatása nem feltétlenül követi a jogi szabályozás szerinti csoportosítást, mivel elsősorban a termékjellemzők könnyebb megismertetését szolgálja.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítások általános szerződéses szabályai főszabályként az egészségbiztosításokra is vonatkoznak (szerződés létrejötte, megszűnése, díjfizetés kötelezettség és annak elmulasztásának következményei stb.). Jelen tájékoztató nem helyettesíti ezek ismeretét. Kérjük ezért, hogy a részletes feltételekről mindenkor alaposan tájékozódjon a szerződés megkötése előtt.

Hogyan illeszkedik a magán-egészségbiztosítás a magyarországi ellátási rendszerbe?

Mi a különbség a magánbiztosítás és a társadalombiztosítás között?

Szempont Társadalombiztosítás Magánbiztosítás
Cél Biztonság megteremtése Biztonság megteremtése
Módszer Felosztó-kirovó rendszer Szerződéses rendszer, Biztosítástechnikai alapelveken nyugszik
Igénybevétel módja Szükségletek alapján. Befizetés és szolgáltatás között nincs közvetlen kapcsolat. Szerződésben rögzített feltételek mentén. Szoros kapcsolat a befizetett díj, a kockázat és szolgáltatás között.
Részvétel módja Jellemző módon kötelező Önkéntes
Hozzájárulás megállapítása Jellemzően jövedelemarányos (közteherviselés) Kockázat- és szolgáltatásarányos díj
Szolgáltatás formája Jellemzően természetben (de lehet kivétel pl. táppénz) Szolgáltatás természetben és pénzben egyaránt lehetséges a feltételek szerint.
Intézményi háttér Állami költségvetéshez tartozó intézményrendszer Magánbiztosítók (zrt., nyrt, egyesület)

Milyen további szereplők vannak jelen az egészségügyi piacon?

Szereplő Funkció Finanszírozás / Forrás
Magán egészségügyi szolgáltatók Egészségügyi szolgáltatás nyújtása; prevenció és gyógyítás Beteg közvetlenül vagy magánbiztosításon ill. egészségpénztáron keresztül
Egészségpénztár Forrásgyűjtés, előtakarékoskodás az egészségügyi kiadások finanszírozására Munkáltató vagy a pénztártag által befizetett összegek, melyek felhasználása kötött
Foglalkozás-egészségügy Munkáltató jogszabályi kötelezettsége: munkavállalók munkaköri alkalmassági vizsgálata, foglalkozási megbetegedések vizsgálata és ellátása Munkáltató finanszírozza
Ellátásszervezők Megszervezi a biztosítottak ellátását, jellemzően a magánbiztosítók megbízásából Az ügyfelek által befizetett díjon keresztül a biztosítók finanszírozzák

Miben különbözik a magánbiztosítás az egészségpénztáraktól?

Szempont Egészségpénztár Magánbiztosítás (összegbiztosítás) Magánbiztosítás (szolgáltatás-finanszírozó)
Miből költhető? A pénztári számlára a munkáltató vagy a tag által befizetett pénzből. A befizetett díj alapján előre meghatározott biztosítási összegből. A befizetett díj alapján járó szolgáltatások vehetők igénybe, a ténylegesen nyújtott szolgáltatás költsége általában pénzben nem kerül kifejezésre.
Mikor költhető? Bármikor, ameddig tart a keret. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, a biztosítónak valamennyi dokumentum benyújtásra került és a káreseményt pozitívan elbírálták. Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, az ellátásszervező segítségével.
Mennyi költhető? A pénztártag számláján rendelkezésre álló összeg. Az előre rögzített biztosítási összeg kerül kifizetésre. Szükséglet felmerülésének, valamint az előre rögzített fedezetek, esetleg limitek függvénye.
Mire költhető? A jogszabályban meghatározott termékekre, szolgáltatásokra. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. A biztosítási feltételekben meghatározott szakellátásra, aminek költségét a biztosító téríti.
Hol lehet elkölteni? A jogszabályban meghatározott szolgáltatóknál, ill. termékértékesítőknél. Szabadon eldönthető, hogy a kifizetett biztosítási összeget a biztosított milyen költségek fedezetére használja fel. Nem szükséges az egészségügyben elkölteni. Jellemző módon a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatóknál.

A magánbiztosításhoz kapcsolódó alapfogalmak az egészségbiztosítások vonatkozásában

Mi a kockázatarányos díj szerepe a magánbiztosításban?

Ismerkedjünk meg röviden a veszélyközösség fogalmával! Veszélyközösségnek nevezzük az azonos kockázatoknak kitett személyek csoportját. A biztosító a biztosítási tevékenységének keretében ilyen veszélyközösségeket szervez az egyes biztosítási kockázatokra, ahol a nagy számok törvénye alapján az egyedileg bizonytalan, de az összességében becsülhető kockázat a veszélyközösség szintjén kiegyenlítődik. A biztosító tehát főszabályként a veszélyközösségtől begyűjtött pénzből (biztosítási díjak) finanszírozza a költségeit és a bekövetkezett károkat.

A veszélyközösség kialakításának legfontosabb eleme, hogy a biztosítottak a tényleges kockázatukkal arányos díjat fizessenek, ami biztosítja, hogy mindenki arányosan járuljon hozzá a közösségben felmerülő károk kifizetéséhez. A biztosító az összegyűjtött biztosítási díjakból tartalékokat képez, ezzel garantálva hosszú távú vállalásainak fedezetét és ügyel arra, hogy kárkifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha arra a vállalt biztosítási fedezet kiterjed. Ez egyben segíti a veszélyközösség díjszintjének megfelelő szinten tartását is. Amennyiben a szerződéses feltételek lehetővé teszik, a kártapasztalatok függvényében a biztosító a díjakat módosíthatja.

Kulcsszó tehát az arányosság! A beszedett díj arányos azzal a kockázattal, amit a biztosított a veszélyközösségbe hoz magával, továbbá arányos az igényelt szolgáltatás nagyságával is.

Bármilyen kockázatot elvállal a biztosító?

Nem, és ez nagyon fontos különbség a társadalombiztosításhoz képest. A magánbiztosító által elvállalható kockázattal (ún. biztosítható kockázat) szemben több elvárás létezik, hogy működni tudjon a nagy számok törvénye. Ilyen pl. hogy a káresemény bekövetkezése véletlenszerű, előre nem látható és a szerződésben meghatározott események tekintetében a biztosított akaratától független legyen.

A biztosító a kockázatelbírálás során dönt arról, hogy egy adott kockázat beilleszthető-e a veszélyközösség profiljába. A kockázatelbírálás eredménye lehet:

  • normál díj melletti vállalás
  • a kockázat elutasítása (pl. veszélyes tevékenység esetén)
  • feltételek módosítása:
    • díjemelés (pl. foglalkozás vagy sporttevékenység vagy akár dohányzás miatt)
    • kizárás alkalmazása (pl. meglévő betegségek, sérülések esetén)
    • szolgáltatások körének szűkítése.

Mi a biztosító szolgáltatása?

A biztosító szolgáltatása lehet egy előre megállapított fix összeg kifizetése (összegbiztosítás), vagy az egészségügyi ellátás finanszírozása (szolgáltatás-finanszírozó biztosítás), illetve a két megoldás valamilyen kombinációja.

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a biztosító már a szerződéskötéstől kezdve szolgáltatást nyújt akkor is, amikor nincs konkrét káresemény vagy kifizetés. Ennek fontos részét képezi a rendelkezésre állás, a szükséges infrastruktúra folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kifizetést bármikor, bármelyik biztosított felé rendben teljesíteni tudja. A biztosító tehát folyamatosan kockázatban áll.

Mire jó az összegbiztosítás és a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás? Mi a különbség?

  • Összegbiztosítás esetében az előre meghatározott biztosítási összeg kerül kifizetésre (az esetleges önrész figyelembevétele mellett) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Itt tehát előre meghatározásra kerül, hogy mekkora pénzbeli szolgáltatást nyújt a biztosító a káresemény bekövetkezésekor. Ez a fajta szolgáltatás rugalmasan biztosít anyagi segítséget az extra kiadások (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, útiköltségek stb.) és a jövedelem-kiesés fedezéséhez baleset, betegség esetén.
  • Szolgáltatás-finanszírozó biztosítás esetében a biztosító a tényleges egészségügyi ellátás költségeit vállalja át. Fontos különbség az előző változathoz képest, hogy a biztosító az egészségügyi ellátás előre pontosan nem tudható költségét fedezi korlátlanul vagy éppen limitekkel a szerződéses feltételek szerint. Jellemző módon a biztosító ilyenkor természetben szolgáltat; partnerén keresztül megszervezi az egészségügyi ellátást, azt a szerződésben meghatározott módon és mértékben finanszírozza. A biztosító partnerei segítségével több vonatkozásban is komfortosabbá teszi az ellátást, hálapénz-mentesen a következő, lehetséges szolgáltatásokat biztosítva: 24 órás asszisztencia, ellátásszervezés, előzetes időpont-egyeztetés/gyors hozzáférés, minőségi szolgáltatások (járó- és fekvőbeteg-ellátás, korszerű diagnosztikai eszközök, egynapos sebészet, betegszállítás), életkorhoz igazított szűrővizsgálatok lehetősége.

A szerződéskötés folyamata, kapcsolódó tudni- és tennivalók

Mikor érdemes egészségbiztosítást kötni?

Különböző életkorban, ill. különböző élethelyzetekben találhat az aktuális igényekhez igazodó biztosítási terméket. A legkedvezőbb feltételeket ugyanakkor úgy tudjuk elérni, ha minél fiatalabb korban és minél jobb egészségi állapotban kötünk hosszú távra fedezetet nyújtó biztosítást.

Mi a teendő szerződéskötés előtt?

Mint minden kötelezettségvállalás esetében, a biztosítási szerződésnél is alaposan mérlegelnie kell, hogy mit szeretne kapni és cserébe milyen kötelezettségeket vállal.

Fogalmazza meg az igényeit! Milyen szolgáltatásokat szeretne: kötetlenül felhasználható összeget vagy inkább az ellátás megszervezését szükség esetén? A széles skálán különböző összetételű fedezeteket talál, mérlegelnie kell többek között azt is, hogy egyéni vagy családra kiterjesztett fedezetre van szüksége.

Tájékozódjon! Egyre több biztosító kínál egészségbiztosítást. Minél szélesebb körben ismerkedjen meg a piacon található kínálattal, tájékozódjon a feltételekről (belépési/kilépési korhatár, limitek, szolgáltató partnerek stb.).

Figyelmesen olvassa el a feltételeket! Ha már kiválasztotta a biztosítót, szánjon megfelelő időt a szerződéses feltételek és egyéb tájékoztató anyagok részletes tanulmányozására! A szerződés aláírását, megkötését követően a szerződési feltételek ismeretének hiánya nem mentesíti Önt az abban foglalt kötelezettségek vagy ezek elmulasztásának következményei alól.

Milyen korlátozások lehetségesek a fedezetben?

Fontos tudni, hogy csak a szerződésben rögzített eseményekre nyújt a biztosító fedezetet, és lehetnek olyan szolgáltatások, ahol korlátozásokat pl. limiteket alkalmaznak a biztosítók. Mindig figyeljen oda a szerződési feltételekre, melyek pontosan tartalmazzák, hogy mire terjed ki a biztosító szolgáltatása, ill. melyek a kizárások, mentesülési okok.

A szerződéskötéskor pl. a már fennálló betegségek, sérülések jellemző módon kizárásra kerülhetnek, vagy lehetetlenné teszik a biztosítás megkötését. Az előzménybetegségeknek is lehet jelentősége pl. kritikus betegségekre szóló biztosítás kötése esetén. Ennek akkor is lehet jelentősége, ha a betegség ténye ugyan nem ismert, de a tünetei okán vagy egyéb alapon a biztosítottnak tudnia kellett volna a betegségéről.

Mit jelent a kizárás és a biztosító mentesülése?

A kizárás azt jelenti, hogy a biztosító bizonyos kockázatokra, mivel azok jelentős kockázatnövelő tényezők, egyáltalán nem nyújt fedezetet. Ilyen kizárások lehetnek pl. az extrém sportok vagy hobbik, veszélyes földrajzi területek stb.

A biztosító mentesülése esetén, habár a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító mégsem köteles szolgáltatni. A mentesülésre okot adó körülmények a biztosított magatartásához kötődnek. Ide tartozik pl. a közlési- és változás bejelentési kötelezettség megszegése, a jogellenes szándékosság vagy a súlyos gondatlanság miatt bekövetkező esemény. Ezért külön felhívjuk a figyelmét a következő pontra.

Mi az ügyfélnyilatkozatok szerepe, mit jelent a közlési kötelezettség?

Társaságtól, életkortól és a szolgáltatás tartalmától/nagyságától függ, hogy a biztosító milyen módszert alkalmaz a vállalt kockázat megbecsülésére: egészségi nyilatkozatot vagy orvosi vizsgálatot. Az egészségi nyilatkozat megtétele történhet írásban vagy akár telefonon, ahol ez utóbbira a biztosító lehetőséget nyújt. Az egészségi nyilatkozat kitöltése orvosi vizsgálat esetén is szükséges, illetve az egészségi nyilatkozatban foglaltak alapján dönthet úgy a biztosító, hogy orvosi vizsgálat is szükséges.

A biztosítottat minden esetben közlési kötelezettség terheli, azaz a valóságnak megfelelően köteles nyilatkozni egészségi állapotáról, foglalkozásáról, illetve sport- és szabadidős tevékenységéről, illetve minden olyan körülményről, melyre a biztosító kérdései irányulnak. A közlési kötelezettség mellett a változásbejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenni, amennyiben a biztosítás tartama alatt lényeges körülmény megváltozik (pl. a biztosított veszélyes foglalkozásra vált, kockázatosnak minősülő sporttevékenységbe kezd). A biztosított ugyanakkor nem köteles az egészségi állapotában történt változást bejelenti a biztosítónak.

Bizonyos tényezők a kockázat vállalásának elutasítását, díjemelést, kizárás alkalmazását vagy a szolgáltatás szűkítését eredményezhetik. Ez azonban nem büntetés, hanem a veszélyközösség védelmében hozott intézkedés (viszonylag homogén kockázatközösség létrehozása, kockázatarányos díj biztosítása, ahogy azt az összefoglaló elején már jeleztük).

Fontos tudni azt is, hogy a biztosító jogosult a szerződéskötéskor és a tartam során megadott adatok ellenőrzésére a kár bejelentésekor. Amennyiben a megadott adatok nem feleltek meg a valóságnak, vagy valamilyen fontos körülmény elhallgatásra került (közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése), akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

Mi az önrész?

Önrésznek nevezzük a kár azon részét, amit a biztosított magára vállal. Ez az összeg a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti olyan mértékben és módon, ahogyan arról a szerződés rendelkezik. Az önrész alkalmazása minden esetben csökkenti a biztosító kockázatát, és ezáltal a szolgáltatás díját is. Egyben arra ösztönzi a biztosítottat, hogy – az egész veszélyközösség érdekében – lehetőleg tegyen meg mindent a káresemény megelőzésére.

Összegbiztosítások esetében az önrész a tényleges szolgáltatási kifizetés elhalasztásával függ össze. Például a kórházi napi térítés esetében csak a 3., kórházban töltött naptól nyújt szolgáltatást a biztosító, vagyis az első két nap a biztosított önrésze, melyre nem jár szolgáltatás.

Szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítások esetében az önrész megjelenhet az első szolgáltatás nyújtásánál vagy a felmerült költségek megosztásában, azaz a felmerült egészségügyi költségek egy részét (fix összeget vagy az összeg arányos részét) a biztosító nem téríti meg a szolgáltatónak, azt a biztosítottnak kell megfizetnie.

Mi a várakozási idő?

Egyes biztosítástípusok esetében előfordulhat, hogy a biztosító a szerződés egyes részeinek hatálybalépését, ill. a szerződés bizonyos kockázatait csak egy bizonyos idő elteltével vállalja. Ebben az időszakban a kockázatviselés tehát csak részleges, a biztosító csak a meghatározott szűkebb körben teljesít.

Mikor szűnik meg a biztosítási szerződés?

Az egészségbiztosítások ebben a vonatkozásban hasonló módon működnek, mint más biztosítások. A megszűnés oka lehet többek között a lejárat, a biztosított halála vagy az ügyfél részéről történő rendes felmondás, illetve a közlési, bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító felmondása.

Két esetre ugyanakkor külön is fel szeretnénk hívni a figyelmét:

  • Amennyiben a szerződéses feltételek maximális életkort rögzítenek, akkor ennek meghaladtával az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik.
  • Amennyiben a szerződésben megszabott határidőben nem kerül befizetésre az esedékes biztosítási díj, az szintén eredményezheti a szerződés megszűnését. Ez adott esetben nagyon fontos lehet, mivel a szolgáltatás igénybevétele előtt a biztosító ellenőrzi, hogy a díjfizetés rendben megtörtént-e, ez a feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek.

Egyéb speciális esetekben is megszűnhet a szerződés, ezeket a biztosítási feltételek tartalmazzák

Teendők a biztosítási esemény bekövetkezésekor

Mit kell tenni, ha bekövetkezik a biztosítási esemény?

Ahogy korábban már jeleztük, az összegbiztosítások és szolgáltatás-finanszírozó biztosítások eltéréseiből adódóan más az eljárás az egyik, ill. a másik esetben. Vannak azonban olyan közös szabályok, melyek mindkettő esetében igazak.

  • A káreseményt, annak bekövetkezését követően, a lehető leghamarabb jelezni kell a biztosító felé. Mindig figyeljen arra, hogy a biztosítási szerződésben rögzített határidőket és dokumentációs követelményeket minden esetben betartsa.
  • A kifizetés, ill. az egészségügyi szolgáltatás nyújtását megelőzően a biztosító mindig végez ún. fedezetellenőrzést, vagyis megnézi, hogy az adott eseményre kiterjed-e a biztosítás, illetve a díjak rendben befizetésre kerültek-e.

A szolgáltatás-finanszírozó változatnál ugyanakkor számos olyan eltérés van a „klasszikus” összegbiztosításokhoz képest, melyekre célszerű külön kitérni. Az alábbi kérdések ezek megválaszolását célozzák.

Mi a teendő, ha egészségügyi ellátásra van szükség a szolgáltatás-finanszírozó biztosítás keretében?

A szolgáltatás igénybevételére csak előzetes bejelentkezést követően kerülhet sor. Minden esetben először egy erre megadott telefonszámot kell felhívni, ahol ellenőrzik a jogosultságot, megválaszolják a felmerült kérdéseket és szükség esetén megszervezik az ellátást. Erre a nap 24 órájában lehetőség van.

A biztosított az egészségi probléma felmerülésekor elsődlegesen nem a biztosítóval kerül kapcsolatba, hanem az ellátásszervezővel, mely a biztosító megbízásából megszervezi és ellenőrzi az egészségügyi ellátást, egyes esetekben kikérve a biztosító előzetes kárelbírálását.

Fontos tudni, hogy a biztosítási szolgáltatás a sürgősségi ellátásokra általában nem terjed ki. A sürgősségi ellátások szervezése minden esetben a társadalombiztosítás feladata.

Ki dönti el, hogy melyik orvoshoz kell fordulni, és ott milyen ellátásra tarthat igényt?

Ez a biztosító/ellátásszervező döntése, aki ugyanakkor körültekintő módon, az ellátás minőségére koncentrálva választja ki az egészségügyi szolgáltatókat. Az ellátásszervező segít megtalálni az ellátási szükségletnek megfelelő szakorvost, melynek során igyekszik figyelembe venni a biztosított preferenciáit (terület, időpont).

Azt pedig, hogy adott esetben Ön milyen ellátásokra jogosult a szerződése kapcsán, mindig a választott biztosítás szolgáltatása határozza meg. Ennek pontos részleteit a szerződésben találja meg.

Ki segít az ellátás során?

A biztosító az egészségügyi ellátás igénybevétele során nem hagyja magára a biztosítottat, és ez nagyon fontos körülmény. A biztosító megbízásából az ellátásszervező nyomon követi a folyamatot pl. tartja a kapcsolatot az ellátást végző orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval, és szükség esetén beavatkozik.

Amennyiben nem lesz beteg, akkor hiába fizeti a díjat?

Természetesen nem feleslegesen kötötte meg a szerződést, mivel a biztosító a szerződés megkötésétől kezdve folyamatosan szolgáltatott azzal, hogy készen állt a lehetséges kárigények teljesítésére, ahogy arról az összeállítás elején már írtunk. Ez a tudat mindenképpen megnyugtató és biztonságot nyújt. De ez csak a biztosításszakmai oldala a kérdésnek. Van egy ennél személyesebb olvasat is.

Előre soha nem tudhatjuk, hogy milyen esemény fog bekövetkezni az életünkben, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítási fedezetekkel rendelkezzünk. A legnagyobb nyereség mégis az, ha nem kellett igénybe venni a biztosítási szolgáltatást, mert az azt jelenti, hogy egészségesen éltünk.

Mi a teendő, ha elégedetlen a biztosító szolgáltatásával?

Panasz esetén azt először a biztosítója felé kell jeleznie. Ez történhet szóban (pl. személyesen, telefonon) vagy írásban (pl. személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, e-mailben). A biztosító minden panaszt köteles rövid határidőn, legkésőbb a jogszabályban rögzített 30 napon belül kivizsgálni és megválaszolni. A panaszkezelés vonatkozó részletes szabályait a Biztosítási törvényben találja meg (167/B §).

Amennyiben a kapott válasszal nem elégedett, akkor a következő jogorvoslati lehetőségek közül választhat:

  • kérheti a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület közreműködését.
  • fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál,
  • fordulhat az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Hol érhetők el a magán-egészségbiztosítások?

Milyen módon tud egészségbiztosítást vásárolni magánszemélyként?

  • Egyre több biztosító ajánlja ezt a terméket, az egyes biztosítók szolgáltatási köre és háttere eltér egymástól. A részletekről tájékozódhat a biztosítók honlapjáról, de a képzett biztosításközvetítők kérésre az otthonában is felkeresik Önt.
  • Amennyiben az Ön egészségbiztosítási szerződése az egészségpénztárak működését szabályozó jogszabályban (1993. évi XCVI tv.) meghatározott feltételeknek megfelel, akkor lehetőség van arra is, hogy a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás díját a pénztári számláról egyenlítse ki. A technikai részletekről tájékozódjon a pénztáránál vagy a biztosítónál!
  • Egyre elterjedtebb az a megoldás is, hogy a munkáltató a céges cafeteria (béren kívüli juttatások) keretében vásárolja meg ezt a szolgáltatást a dolgozók számára. Tájékozódjon a vonatkozó lehetőségekről munkáltatójánál!

Hol találhat további információkat?

Olvassa át a szerződés részletes feltételeit, tájékozódjon a biztosítók honlapján!

Kérdezzen bátran a biztosításközvetítőtől, a biztosító ügyfélszolgálatától!

A honlapunkon olvasható információk mellett keresse fel a Felügyelet honlapját (https://www.mnb.hu/felugyelet)!

CASCO biztosítás GYIK


CASCO biztosítás GYIK

Miért kössünk CASCO biztosítást?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a gépjármű üzembentartók által másoknak okozott károkat téríti, amennyiben azok felelősek a bekövetkezett károkért.

A felelősségbiztosítás alapján nem térülnek meg tehát a gépjármű üzembentartók azon kárai, amelyek saját maguknak okoznak (sajáthibás balesetekből eredő károk), illetve azok a károk sem, amelyeket mások okoznak ugyan, de vagy a személyük nem ismert, vagy a személyük ismert ugyan, azonban a felelősségük nem bizonyítható, illetve a kár valamilyen okból nem hajtható be rajtuk.

Nem térülnek meg felelősségbiztosítás alapján a természeti tényezők által okozott károk sem (az ún. elemi károk), mint ahogy nem térül meg a jármű, vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében, vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskár sem.

Ezeknek a felelősségbiztosítás alapján meg nem térülő károknak a megtérítésére ajánlott a casco biztosítás.

Kik a casco biztosítási szerződés alanyai?

A szerződés alanyai: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett.

A szerződő a gépjármű tulajdonosa, vagy más, a kötvényben megnevezett személy, akinek a jármű megóvásához érdeke kötődik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

A biztosított a gépjármű tulajdonosa (forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója), a kötvényben megnevezett személy. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs külön kedvezményezett megnevezve.

A kedvezményezett a biztosított által a szerződésben megnevezett személy. Ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, akkor a biztosító szolgáltatására a kedvezményezett jogosult a káresemény időpontjában fennálló kedvezményezetti joga mértékéig. (Ilyen lehet például az autóvásárláshoz hitelt nyújtó bank, vagy a lízingcég.)

Milyen területre terjed ki a casco biztosítás hatálya?

A CASCO biztosítások általában Európa területére hatályosak, de a pontos meghatározás eltérő lehet az egyes biztosítóknál.

Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a casco biztosítás?

A casco biztosításoknál megkülönböztetjük az ún. alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető ún. kiegészítő biztosításokat.

Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza:

Elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Töréskár, amely a biztosított járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet. („Idegen”-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.)

Lopáskár, amely a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek, illetve tartozékainak ellopása, elrablása esetére; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülésekre nyújt fedezetet.

Üvegtörés, amely a biztosított jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás következtében lép fel.

Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékokra a biztosítási védelem általában csak abban az esetben áll fenn, ha ezek az ajánlatban felsorolásra kerültek, és ezek kapcsán az extra tartozékok pótdíjat a szerződő megfizette.

Az alapbiztosításon belül szokás megkülönböztetni a teljes körű, illetve a részleges casco biztosításokat. A teljes körű casco biztosítás a nevével összhangban valamennyi fent felsorolt kockázatra fedezetet nyújt, a részleges casco biztosítások csak egy, kettő vagy esetleg három kockázatra nyújtanak fedezetet.

A casco alapbiztosításhoz általában az alábbi kiegészítő biztosításokat szokták ajánlani a társaságok:

Balesetbiztosítás, mely a gépjármű vezetője, a személygépjármű utasterében, illetve a haszongépjárművek vezetőfülkéjében utazó személyek által elszenvedett baleseti eredetű személyi sérüléses károkra (baleseti halál, teljes vagy részleges megrokkanás, kórházi kezelés stb.) nyújt térítést a szerződésben előre meghatározott feltételek szerint.

Üvegkár-biztosítás, mely a gépjármű ablaküvegeire és esetleg a fényszóró üvegeinek elemi károk, baleset, lopás közbeni sérülésére nyújt térítést abban az esetben, ha az alapbiztosítás nem tartalmaz töréskárokra fedezetet.

Extra tartozékok biztosítása, mely a gyári kivitelezésű a járműhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, magasabb minőségűre kicserélt, a jogszabály által nem tiltott alkatrészekben, tartozékokban és komfortfokozó berendezésekben bekövetkező károkra nyújt fedezetet a biztosítási feltételeknek megfelelő módon és mértékben.

Poggyászbiztosítás, mely a gépjármű zárt csomagtartójából vagy a csukott kesztyűtartóból, dolog elleni erőszakkal ellopott, személyes használatú tárgyak elvesztésének megtérítését, továbbá egyes biztosítóknál a járműben utazók ruházatának baleseti eredetű károsodása miatt bekövetkezett károk megtérítését szolgálja.

Kölcsöngépjármű-biztosítás, mely a gépjármű baleseti üzemképtelensége vagy ellopása esetén egy hasonló kategóriájú jármű – a szerződésben meghatározott idejű – bérlésére nyújt fedezetet.

Külföldi jogvédelmi segítségnyújtás- és biztosítás, mely a gépjármű vezetőjének biztosít jogi védelmet és igényérvényesítési lehetőséget a külföldön elszenvedett, illetve okozott közúti baleset esetén szabálysértési, büntetőjogi vagy polgári jogi ügyekben egyaránt.

Autósegély, asszisztenciabiztosítás, mely a biztosított gépjármű nem baleseti eredetű, műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége esetén nyújt segítséget, például helyszíni javítást, műhelybe szállítást, a biztosított elszállásolását, hazaszállítását, holttest hazaszállítását.

Előfordulhat az, hogy a biztosító mentesül a kárfizetési szolgáltatása alól?

A biztosító vállalt kockázatok esetében is – bizonyos körülmények fennállása során – mentesülhet szolgáltatási kötelezettsége, a kár megtérítése alól.

Amennyiben a biztosító bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, vagy szerződő fél, illetve a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművet üzemeltető alkalmazottai szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozták, akkor nem kell teljesítenie a szolgáltatási kötelezettségét.

Ilyen jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásnak minősül:

  • ha a gépjárművet érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, illetőleg az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették,
  • ha a gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át.
  • ha a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;
  • ha a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be;
  • a biztosítási eseménnyel összefüggő szándékos bűncselekmény kísérlete, illetve elkövetése esetén;
  • A biztosító a lopáskár esetén mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a védelmi rendszer az előírásoknak nem felelt meg, vagy nem volt bekapcsolva.
  • A biztosító mentesül a kár megfizetése alól abban az esetben, ha a jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye, vagy annak elvesztése esetén annak a hatóság által kiállított másodpéldánya, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója a jármű ellopásakor a járműben volt.

Mit kell tenni a biztosítottnak, hogy megelőzze a kárt és enyhítse annak mértékét?

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

– azokat a zárakat haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

– az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopás gátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

– a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a lopás kockázatát?

A biztosítók által elvárt védelmi eszközök minősége természetesen nagymértékben függ a biztosítani kívánt gépjármű értékétől, az elvárt védelmi eszközöket a társaságok üzleti szabályzatai részletesen meghatározzák.

A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően, több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók.

Az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell. A szükséges védelem meglétét a biztosítók elsősorban a szerződéskötéskor vizsgálják, illetve később a lopáskár során, kétség felmerülése esetén.

Hogyan történik a casco szerződés megkötése?

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés akkor jön létre, ha a biztosító az ajánlatot a biztosítási kötvény kiállításával elfogadja.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

Meg lehet állapodni abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (a továbbiakban: előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes fedezetvállalás időszakára is irányadó. A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelő díjat meg kell, hogy fizesse.

Hogyan működik a bonusz-rendszer a casco biztosításoknál?

A casco biztosításoknál csak bonusz-rendszer működik és általában itt is csak a határozatlan idejű szerződések esetében. A biztosítók kedvezménnyel jutalmazzák azon ügyfeleiket, akik nem vették igénybe a szerződésből eredő szolgáltatásokat.

A piacon lévő társaságok túlnyomó többsége az előző időszak káralakulásától függő díjkedvezményt ad a következő évre.

A megszerzett bonusz (kármentes évek) továbbvihető, ha a biztosított szerződése a biztosítónál érdekmúlás miatt szűnik meg és ezt követő 6 hónapon belül a biztosított a biztosítónál legalább olyan biztosítást köt, amelynek éves díja a megszűnt szerződés díjának minimum 50 %-a.

A biztosítók elfogadják a más biztosítóknál megszerzett és igazolt díjvisszatérítésre jogosító időszakot is, feltéve, ha a másik biztosítónál a szerződés érdekmúlás miatt szűnt meg és ezt követően 6 hónapon belül a biztosított új casco biztosítást köt.

Mit kell tudni a biztosított változás-bejelentési kötelezettségéről?

A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződés megkötése után bekövetkezett, különösen az alábbi változásokat:

– a biztosított (szerződő) nevének megváltozását,

– a lakhely (telephely) megváltozását,

– a gépjármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, motorszámának, illetve a felépítmény jellegének hatósági engedéllyel történő megváltozását,

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

– a gépjármű feletti rendelkezési jog vagy tulajdonjog bármilyen korlátozását, megterhelését,

– valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra történt biztosítás kötését, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget,

– a gépjármű forgalomból való kivonását,

– a gépjármű garanciális cserére történő leadását.

– az ajtó vagy kormányzár cseréjét,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének, illetve a jármű távirányítójának elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

– az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

– a gépjármű vagyonvédelmi rendszerében bekövetkezett változást, a riasztó vagy lopás gátló berendezés cseréjét.

Mik a biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor?

A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell különösen:

– a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

– a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

– a kárrendezésben közreműködő – a biztosítottat, szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

A casco biztosítási kárigény elbírálásához, a kárösszeg megállapításához az alábbi iratokat kell bemutatni a biztosító részére:

– a biztosítási kötvényt és a díjfizetésről szóló igazolást

– a jármű forgalmi engedélyét,

– a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

– szabálysértési- vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

– lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, továbbá a nyomozást megszüntető határozatot, igazolást,

– teljes gépkocsi lopás esetén a gépjármű forgalomból történő hatósági kivonásáról szóló határozatot, a forgalmi engedélyt, ennek hiányában a rendőrség által kiállított hiteles másolatot,

– tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról.

Teljes gépkocsi lopás esetén a szerződő (biztosított) a jármű összes kulcsát és a riasztó, indításgátló, jeladó vezérlő elemeit köteles a biztosítónak leadni.

Ha az ellopott jármű, vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a biztosított köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

Miből áll a biztosító szolgáltatása?

A biztosító alkalmazottja, vagy megbízottja köteles a sérült járművet megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket pótszemlén jegyzőkönyvileg is rögzíteni.

A biztosítók a kárösszeget a kárrendezési jogalap, és a kár összegszerűségének megállapításához szükséges utolsó irat, dokumentáció beérkezésétől számított 15 nap alatt kifizetik, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, a kárösszeg kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentéstől számított 60-ik napon esedékes, feltéve, ha az említett határidőn belül a nyomozást megszüntető határozat beérkezett már a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatásra – előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

Hogyan történik a javítással helyreállítható károk megtérítése?

A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgyak – hazai, belföldi átlagos árszínvonalának megfelelő – számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosítók egy része az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

Amennyiben az alkatrész sérülése nem javítható, akkor több biztosító az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti meg, bizonyos alkatrészek kivételével. Az így felmerülő költség nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.

A biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket, ezek nagyságát azonban a legtöbb biztosító káreseményenként maximálja.

Milyen térítés várható totálkár esetén?

Totálkárról beszélünk, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a gépjármű megsemmisült, vagy

– ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg, vagy

– a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei és az egyéb, a káreseménnyel kapcsolatos járulékos költségek együttesen meghaladják a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti forgalmi értékét. Ezt a kárrendezési esetet nevezik gazdasági totálkárnak.

Beszélhetünk műszaki totálkárról is. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és a felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul.

A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott gépjárművet, alkatrészét vagy tartozékát az esetek többségében káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

Mi tartozik a biztosított vagyontárgy körébe?

– a jármű eredeti gyári széria kivitelű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai,

– a KRESZ által kötelezően előírt tartozékok,

– a személy- és vagyonbiztonságot növelő tartozékok

Gazdasági, illetve műszaki totálkár esetén a biztosító a maradványértékkel (roncs értékével) csökkentett pótlási értéket téríti meg. Lopáskár esetén természetesen a teljes pótlási érték megtérítésre kerül.

A biztosítók a gazdasági, illetve műszaki totálkár rendezése során a káridőponti hazai belföldi piaci forgalmi értékből levonják az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

Mi a szerepe az önrészesedés intézményének?

Az önrészesedés az az összeg, melyet a bruttó kárösszegből káreseményenként a biztosított maga visel.

A biztosítók igyekeznek érdekeltté tenni ügyfeleiket a kármegelőzésben. Ezt szolgálja a már korábban ismertetett bonusz rendszer is, amely előre, vagy utólag (díjvisszatérítéssel) nyújtott díjengedménnyel igyekszik „honorálni” a balesetmentes vezetést, a biztosítási „eseménymentes” éveket. Egyes biztosítók ugyancsak díjengedménnyel honorálják a korszerű biztonságtechnikai eszközök beszerelését is, ami a lopás kockázatát nagymértékben csökkenti.

Ugyanezt a cél szolgálja az önrészesedés is, ami szintén igyekszik érdekeltté tenni a biztosítottat a kármegelőzésben, a kár enyhítésében. Másrészt viszont az önrészeknél szereplő minimum összeg alkalmazása megelőzi azt, hogy a biztosító jelentős költségeket fordítson kisebb összegű, un. bagatell károk felvételére, rendezésére.

A biztosított általában többfajta önrészesedési lehetőség közül választhat. A biztosítók általában relatív (százalékos mértékű) önrészesedést és ezzel egyidejűleg abszolút (fix összegű, minimális) önrészesedést is meghatároznak és a biztosítottnak a kettő közül a magasabb önrészesedést kell, hogy megfizesse.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási év kezdetének időpontjától számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiró) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti esedékes díját nem fizette be a biztosító számlájára.

A biztosító és a szerződő/biztosított közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést. A gépjármű értékesítése is – biztosítóhoz történő bejelentése által – a szerződés megszűnését vonja maga után.

A határozatlan időtartamú casco biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja. A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Megszűnik-e és ha igen, mikor érdekmúlás miatt a szerződés?

– a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott gépjármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

a gépjármű tulajdonjogának átszállásakor, kivéve, ha a gépjármű más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított gépjármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az első esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A másik esetben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj.

Mennyi idő után évülnek el a casco biztosítási szerződésből eredő igények?

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított, egy vagy két év letelte után évülnek el attól függően, hogy személyi sérüléses vagy nem személysérüléses károkról, jogi vagy természetes személyekről beszélünk.

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – Magyar Posta Biztosító Zrt.


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

Magyar Posta Biztosító Zrt.

1022 Budapest, Bég u. 3-5.

csatlakozás időpontja: 2013.03.26.

száma: F 120141 03 1403

bevezetés időpontja: 2014.03.05.

módosítva: a PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (száma: F 120141 05 1504) szerint, mely 2015.04.27-től köthető.

száma: F 120141 05 1504

bevezetés időpontja: 2015.04.27.

módosítva: nincs