Szerző: Lambert Gábor

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

Posted on | by Lambert Gábor

Több mint 141 ezren keresték fel a MABISZ ügyfélszolgálatát

2016.09.15.

2010. szeptember 1-je óta érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének fogyasztóvédelmi és tájékoztatási feladatokat ellátó ügyfélszolgálata, amelyet a nyitás óta összesen 141 247 alkalommal kerestek fel az ügyfelek. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) kapcsolatos kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.

Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan a legtöbben 2016-ban is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra vonatkozó, az ügyintézés és kárrendezés folyamatával, illetve a fedezetlenségi díjjal kapcsolatos kérdésekkel fordultak a MABISZ Ügyfélszolgálathoz.

Az Astra Biztosító miatt kiemelkedően sok volt az ügyfélszolgálati megkeresés: a kgfb szerződésekre vonatkozó információkérések több mint felét a román biztosító csődjével, illetve felszámolásával kapcsolatos kérdések generálták.

A telefonos megkeresések száma minden évben jelentősen meghaladja a személyes, illetve az írásos (e-mail, posta, fax) kapcsolatfelvételek számát. A 2016-os év első nyolc hónapjában – a január elejétől augusztus végéig tartó időszakban – összesen 20 636-an keresték fel a MABISZ Ügyfélszolgálatát, ebből 17 225-en telefonon, 2532-en írásban és 879-en személyesen.

„Az a tény, hogy 2010 szeptemberétől napjainkig összesen 141 247 alkalommal keresték fel az ügyfelek a MABISZ Ügyfélszolgálatot, mutatja, hogy hiánypótló szolgáltatást hozott létre a szövetség hat évvel ezelőtt” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára. „A MABISZ folyamatosan megjelenő, tájékoztató jellegű anyagai, közleményei, valamint edukációs tevékenysége mellett igen fontos szerepet kap az információk közvetítésében az ügyfélszolgálat. A megkeresések növekvő száma mutatja, hogy jó döntés volt hat évvel ezelőtt elindítani ügyfélszolgálatunkat, ezzel is segítve az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását, illetve az esetleg felmerülő ügyfélpanaszok megnyugtató rendezését” – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

Posted on | by Lambert Gábor

Mérsékelt növekedés a biztosítási piacon

2015.08.19.

2015 első félévében 2,1 százalékos növekedés mutatkozott a biztosítási szektor összesített díjbevételében: a nem életbiztosítási üzletág 7 százalékkal bővült, ugyanakkor az élet üzletág bevételei 2,5 százalékkal csökkentek. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, ami 9,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat szerdán.

Az idei év első hat hónapjában a nem életbiztosítási üzletág díjbevétele meghaladta a 229 milliárd forintot, 15 milliárd forinttal haladva meg az egy évvel korábbi, hasonló időszakban regisztrált bevételeket. A növekmény jelentős része – 11,7 milliárd forint – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), a casco, illetve a betegségbiztosítási üzletágak bővüléséből származott. Az élet üzletág díjbevétele ugyanakkor 5,8 milliárd forinttal csökkent a 2014. évi első féléves díjbevételhez képest.

A nem életbiztosítási piac növekedésének motorja a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási üzletágban tapasztalt 15,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, aminek oka kettős: egyrészről a kgfb átlagdíjak, másrészről az újautó értékesítés és a magyarországi forgalombahelyezés volumene is növekedett. A kgfb átlagdíj mintegy 10 százalékkal, az egy évvel korábbi 19 887 forintról 21 910 forintra növekedett. Ennek ellenére a magyarországi kgfb-átlagdíjak még így is a legalacsonyabbak Európában.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb statisztikái szerint a 2015 első félévében Magyarországon üzembehelyezett gépjárművek száma 37 025 volt, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 12,2 százalékos bővülés. Ennek megfelelően a kgfb-szerződések darabszáma is jelentősen, mintegy 173 ezer darabbal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A gépjármű-biztosítások másik nagy területe, a casco-biztosítások piaca is lassú bővülést mutatott 2015 első félévében: a díjbevételek 6 százalékkal, közel 2 milliárd forinttal nőttek, a szerződések száma is csaknem 9700 darabbal emelkedett. Az átlagdíjakat tekintve 4 százalékos drágulás látszik, így az egy évvel ezelőtti 76 181 forintos átlagdíj 79 210 forintra emelkedett.

„Az életbiztosítási üzletág csökkenésének hátterében leginkább az egyszeri díjas befizetések zsugorodása áll. Öröm az ürömben, hogy az látszik, hogy a lakosság már inkább a hosszú távra szóló, folyamatos díjas befektetési termékeket választja. Ez azt mutatja, hogy erősödik az emberekben az öngondoskodás fontosságának felismerése és lépéseket is tesznek jövőbeli biztonságuk megteremtése érdekében” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ Ügyfélszolgálat: tovább növekedett a megkeresések száma

2015.07.28.

2015 első félévében az ügyfelek közel 12 000 alkalommal keresték meg a fogyasztóvédelmi és edukációs feladatokat ellátó MABISZ Ügyfélszolgálatot. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kötődő kérdések a leggyakoribbak – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat kedden.

Az idei évben, január és június között összesen 11 597 megkeresés érkezett a MABISZ ügyfélszolgálatára, ami 1570 megkereséssel haladja meg az előző év hasonló időszakában mért adatokat. Az érdeklődők jelentős része – akárcsak az előző években – továbbra is telefonon keresztül kéri az ügyfélszolgálat segítségét.

A fogadott megkeresések száma

Kiemelt helyen szerepelnek a kgfb-ügyek, a szerződéseket, a kárrendezést érintő kérdések, s 2014-hez hasonlóan az idei első félévben is sokan érdeklődtek a bónusz fokozatok átvezethetőségével kapcsolatosan is.

A fogadott megkeresések jellege

„Közel öt évvel ezelőtt azzal a céllal hoztuk létre a MABISZ ügyfélszolgálatot, hogy az ügyfelek számára gyors és pontos információt tudjunk nyújtani a biztosítási szerződéseket, lehetőségeket érintő, általános kérdésekben. Ez a törekvés szervesen illeszkedik ahhoz az edukációs és fogyasztóvédelmi irányvonalhoz, amelyet a szövetség több más területen is folytat. Ennek szellemében hoztuk létre a befektetési jellegű – unit-linked – életbiztosítások költségeit bemutató Teljes Költség Mutatót (TKM), illetve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díjak hiteles összehasonlítását nyújtó MABISZ Díjnavigátort. A fogyasztóvédelmi és edukációs feladatok kiemelt kezelése nemcsak a hazai, hanem az Európai Uniós iránnyal is összhangban van” – jelentette ki Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

Posted on | by Lambert Gábor

Minden eddiginél nagyobb károkat okozott a vihar és az árvíz

2010.06.16.

A magyarországi biztosítókhoz az elmúlt másfél hónapban közel 150 ezer kárbejelentés érkezett, a teljes kár értéke a biztosító társaságok kedd esti, előzetes becslése alapján akár a 30 milliárd forintot is elérheti.

„A május 11-12-i viharokkal kezdődő extrém időjárás sorozat az eddigi legnagyobb károkat okozta a biztosított ingatlanokban” – mondja Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbizottságának elnöke. A biztosítókhoz eddig összesen 148 347 esetet jelentettek be és a kárszakértők felmérése alapján a társaságok hétfő délig 18,3 milliárd forintot fizettek ki, illetve helyeztek tartalékba. „Sajnos a bejelentések száma és a kárösszeg is folyamatosan emelkedik, így a teljes kárösszeg akár a 30 milliárd forintot is elérheti, és még csak most kezdődik a nyári viharszezon” – teszi hozzá Szabó Zoltán.

A káresetek 96 százaléka, közel 143 ezer káresemény a lakossági ingatlanokban keletkezett, 3 százaléka, közel 5 ezer bejelentés a nagy ipari létesítményeket, illetve a mezőgazdaságot érintı káresemény, kevesebb, mint 1 százalék, 835 eset pedig a gépjármű üzletágat érinti.

A társaságok a rendkívüli helyzetre tekintettel már a május közepi viharok idején rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe. Átcsoportosították kárszakértıiket azokra a területekre, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, annak érdekében, hogy minél előbb megkezdődhessen a kárfelmérés és a helyreállítás. Az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitvatartással üzemelnek, a call-centerek ügyfélszolgálati munkatársai emelt létszámmal fogadják a hívásokat. A világhálón keresztül éjjelnappal bejelenthetık a károk.

Az ügyintézés gyorsítása érdekében mindenkit kérnek, hogy a károsult nevét, címét és lehetőleg mobil elérhetőségét, valamint a biztosítási kötvényszámát a kárügyintézés mielőbbi megkezdése érdekében a bejelentéskor közöljék. Gyakran előfordul, hogy az ügyfelek a rendkívüli körülmények miatt nem tudnak utánanézni a kötvényszámnak, ezekben az esetekben a biztosítók a név és a cím alapján előkeresik rendszereikből a szükséges adatokat. A biztosítók a kárbejelentést követően azonnal elindítják a kárelőleg kifizetését és amennyiben szükségessé vált az ingatlanból való kiköltözés, annak költségét is állják. A károk elhárításával nem kell megvárni a biztosító szakemberét vagy a kárbejelentést, azt azonnal meg lehet kezdeni. Ajánlatos – akár mobiltelefonnal – lefényképezni a kárt és eltenni a károkat bizonyító törmelékeket – tette hozzá Szabó Zoltán.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek méltányosságból. Részben vagy egészében megtérítik a vakolatokban, szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is.

A mintegy négy millió hazai ingatlan mindössze 72 százalékára kötöttek biztosítást tulajdonosaik – a társaságok 2,88 millió darab lakásbiztosítást kezelnek -, ami annyit jelent, hogy Magyarországon több mint 1,12 millió ingatlantulajdonos, ha kár éri, nem jut kártérítéshez. „A helyzet különösen riasztó annak fényében, hogy az elmúlt másfél évben a piac zsugorodásának lehettünk tanúi. A lakásbiztosítások darabszáma csökkent, 2010. június közepén csaknem 40 ezer darabbal kevesebb lakásbiztosítási szerződést kezeltek a biztosítók, mint 2008 végén. Pedig egy, a mostanihoz hasonló súlyos időjárási helyzet sok családot kilátástalan élethelyzetbe sodorhat” – hangsúlyozta Szabó Zoltán.

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

Posted on | by Lambert Gábor

Már több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz

2010.06.23.

A biztosító társaságokhoz hétfő délig több mint 190 ezer kárbejelentés érkezett, ezek becsült értéke meghaladja a 24 milliárd forintot – tette közzé a legfrissebb összesített adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb káresemény-sorozata az elmúlt egy hét alatt több mint 42 ezer újabb kárbejelentést generált, ami összbiztosítói szinten közel 6 milliárd forinttal növelte meg a kifizetendő kártérítés összegét. A biztosítók különösen aggasztónak tartják, hogy a „szokásos” nyári viharszezon még csak most kezdődik. „Amennyiben folytatódik a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárás, összbiztosítói szinten a károk összege meghaladhatja a múlt heti előzetes, 30 milliárd forintos becslést” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A bejelentések túlnyomó többsége továbbra is a vihar okozta károkkal kapcsolatos: az elmúlt hét nap alatt mintegy 40 ezerrel, 138 ezerről 178 ezerre nőtt a vihar okozta kár-darabszám. Az elmúlt másfél hónap viharai a szakértők előzetes felmérése szerint közel 18 milliárd forint kárt okoztak. Az árvíz miatti bejelentések száma is több mint 2 ezerrel, 10,6 ezerről 12,8 ezerre nőtt az elmúlt héten, a becsült kárérték ugyanezen idő alatt 4,8 milliárdról közel 6,1 milliárd forintra emelkedett.

A bejelentések zömét továbbra is a lakosságot, illetve a kis és közepes vállalkozásokat érintő ingatlankár teszi ki, a 190 ezer bejelentésből 183 ezer a lakosságtól, illetve a kkv-szegmenstől érkezett. A becsült kárérték hétfő délben megközelítette a 19 milliárd forintot.

A biztosított ipari létesítmények, illetve a mezőgazdasági károk száma elérte a 6 ezret, a kárérték pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot. Több mint 1100 gépjárműkárt regisztráltak a társaságok, ezek értéke megközelíti a 480 millió forintot.

Az árvíz a biztosított vagyontárgyakban a legnagyobb pusztítást Felsőzsolcán végezte – itt több mint ezer bejelentés érkezett a lakosságtól -, a károk értéke pedig meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Az árvíz által leginkább sújtott települések sorába Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Galvács, Ónod és Sajóecseg mellé feliratkozott Sátoraljaújhely, Szendrő és Szikszó is. Az utóbbi három településről több mint 200 millió forintnyi kárt jelentettek be a biztosító társaságokhoz.

A biztosítók a rendkívüli helyzetre tekintettel továbbra is érvényben tartják a május közepén életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket. A kárszakértőket azokra a területekre csoportosítják át, ahol a legnagyobb károkat okozta a rendkívüli időjárás, az ügyfélszolgálati irodák továbbra is meghosszabbított nyitva tartással üzemelnek, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársai pedig emelt létszámmal és hosszabb munkaidőben fogadják a hívásokat. Mindezek ellenére a biztosítók az ügyfelek türelmét kérik, hiszen a hetek óta tartó rendkívüli időjárás következtében folyamatosan naponta több ezer bejelentés érkezik hozzájuk.

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Posted on | by Lambert Gábor

A katasztrófakárok ellenére tovább csökkent a biztosított ingatlanok száma

Az életbiztosítások húzzák a piacot

2010.09.09.

2010. június végére az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel korábban.

„Örvendetes, hogy idén ismét növekedésnek indult a hazai biztosítási piac, ám figyelmeztető jel, hogy a biztosítási szerződések száma az elmúlt egy évben több százezer darabbal, 11,2 millió alá csökkent” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg.

A biztosítási piac idei második negyedéves növekedése – akárcsak az első negyedévben -, az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető. A társaságokhoz 2010 első hat hónapjában befolyt 442,9 milliárd forintnyi díjbevétel több mint 51 százaléka, 227,6 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. Az elmúlt negyedévben 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac örvendetes növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik: érzékelhetően növekszik a bankfiókos értékesítés súlya.

Másfelől viszont a az életbiztosítási díjbevételek megugrásának oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások növekedése az egész társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók – ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be. „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik.

A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009-ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” – hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez.

Hazai lakásállomány / Biztosított lakásállomány

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Posted on | by Lambert Gábor

Egységesíteni kell a felelősségbiztosítások szabályozását

Minimum kártérítési limit és fedezeti kör bevezetését javasolja a MABISZ

2010.10.25.

Minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező felelősségbiztosítást kötni – ezt indítványozza a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az ajkai vörösiszap katasztrófa következményeit összegző jelentésében a kormánynak. A szakmai szervezet szerint a felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell, és a minimum limitek mellett minimális fedezeti kört is szükséges meghatározni. Ezzel párhuzamosan javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez.

Molnos Dániel főtitkár szerint a magyar jogi szabályozás a felelősségbiztosítások esetében jelenleg nem egységes és nem átfogó. Kötelező jelleggel törvény írja elő felelősségbiztosítást, a részlet-szabályokat viszont már miniszteri rendeletekben határozzák meg. Ez okozza az egységes szabályozás hiányát, hiszen minden minisztérium a saját belátása szerint alakítja ki a rendelet formáját és tartalmát. További probléma, hogy a hatóságok jellemzően csak a tevékenységi engedély kiadásakor ellenőrzik a felelősségbiztosítás meglétét, a későbbiek során már nem, így számos esetben hiába kötelezi törvény a felelősségbiztosítás megkötését, a vállalkozások minden hátrányos következmény nélkül tudnak ennek hiányában is működni.

A főtitkár rámutatott: általános jelenség, hogy a törvényben csak azt rögzítik, hogy a tevékenység végzéséhez kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezni, de a minimum kártérítési limitet nem, vagy nagyon alacsony összegben határozzák meg. Így például a klasszikus felelősségbiztosítások közül a környezetszennyezési felelősségbiztosítások mellett nincs minimum limit az általános felelősségbiztosításnál, a munkáltatói felelősségbiztosításoknál, a szolgáltatás felelősségbiztosításnál és a termék felelősségbiztosításnál. A kötelező szakmai felelősségbiztosításoknál nincs alsó limit meghatározva egyebek között az egészségügyi szolgáltatóknál, a személy- és vagyonvédőknél valamint a magánnyomozóknál, a lőteret üzemeltetőknél, az orvostudományi kutatást végzőknél és a vadászati tevékenységénél. Nem kötelező a felelősségbiztosítást kötni és nincs is kártérítési limit sem például a belföldi árufuvarozóknak, a nemzetközi közúti árufuvarozóknak, a szállítmányozóknak és a vízi járművet üzemeltetőknek.

A MABISZ szerint a tevékenységenként eltérő szabályozást elsősorban a szakmai szervezetek (kamarák, egyesületek, szövetségek) érdekérvényesítő tevékenysége határozza meg. Érvelésük szerint a magas kártérítési limit magas díjat eredményez, amely az egyes vállalkozások számára komoly piacra lépési akadályt jelenthet, illetve a már működő vállalkozások számára pénzügyi nehézségeket okozhat. Az alacsony összegű kötelező felelősségbiztosítások esetén a biztosítottak, bár tudatában vannak annak, hogy az alacsony kártérítési limit adott esetben nem lesz elegendő egy esetleges kárigény rendezésére, mégsem kötnek magasabb összegre biztosítást.

Molnos Dániel bejelentette, hogy a MABISZ a kötelező felelősségbiztosítások egységes szabályozása érdekében haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogalkotókkal, hogy előzetes szakmai egyeztetéseket folytassanak a felelősségbiztosítási követelményrendszerek jogszabályi hátterének kialakításáról. Indítványozzák majd, hogy minden hatósági engedélyköteles tevékenység végzése esetén legyen kötelező a felelősségbiztosítás megléte, továbbá legyen kötelező minimális kártérítési limit és minimális fedezeti kör meghatározva, hogy az egyes biztosítók termékei összehasonlíthatóak legyenek. A felelősségbiztosítások meglétét az illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenőriznie kell. Ezzel párhuzamosan azt javasolják mind a biztosításközvetítők, mind az ügyfelek számára, hogy vizsgálják felül a meglévő szerződéseik kártérítési limitjeit és azt igazítsák a tényleges kockázati szintekhez. A biztosítók számára azt ajánlja a MABISZ, hogy a kiemelt ügyfelek felelősségbiztosításainál vezessék be, illetve alkalmazzák a helyszíni kockázatfelmérést a kártérítési limitek meghatározásához – fejezte be a főtitkár.

MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen

Posted on | by Lambert Gábor

MABISZ Díjnavigátor: minden KGFB-ajánlat hitelesen egy helyen

2010.11.12.

Teljes körűen mutatja be az elérhető kötelező felelősségbiztosítási tarifákat a Magyar Biztosítók Szövetségének újonnan indult Díjnavigátora. A Díjnavigátor a biztosítók online ajánlatait is tartalmazza.

A MABISZ Díjnavigátor egy olyan vadonatúj, fogyasztóbarát internetes eszköz, melynek segítségével az autósok egyszerű és átlátható módon össze tudják hasonlítani a magyarországi biztosítótársaságok kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjait. „A MABISZ a Díjnavigátorral segíteni szeretne az autósoknak abban, hogy a teljes kínálat alapján, megalapozott döntést tudjanak hozni, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítót váltanak” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

„A Díjnavigátor a fogyasztók kezében egy új eszköz, valójában egy ’új piactér’, ahol az összes piaci szereplő kgfb-díjajánlata közvetlenül kiszámolható és megbízható módon összehasonlítható, s mint ilyen, elősegíti a fogyasztók érdekeit biztosító transzparenciát” – tette hozzá Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműtagozatának elnöke. A Díjnavigátorban megjelenő díjak hitelességét maguk a biztosítók garantálják és ez az eszköz minden esetben lehetővé teszi a piacon elérhető legalacsonyabb díj megtalálását.

A rendszerben önkéntesen részt vehet minden, Magyarország területén kgfb-terméket kínáló biztosító, és már induláskor valamennyi biztosító ajánlata elérhető. A Díjnavigátor sajátossága abból is adódik, hogy a MABISZ biztosításközvetítői tevékenységet nem végez. Az ügyfél – miután döntött – a Díjnavigátorról közvetlenül és egyszerűen átlinkelhet választott biztosítója honlapjára, ahol szerződést köthet, illetve a további részletek felől tájékozódhat. Fontos, hogy biztosítóváltás esetén az üzembentartó gondoskodjon „régi” biztosítása felmondásáról is az új megkötése mellett. A www.mabisz.hu címen elérhető Díjnavigátor az ügyintézéshez szükséges minden tájékoztatást megbízható módon tartalmaz.

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

Posted on | by Lambert Gábor

A biztosítási piac még nem heverte ki a válságot

2010.11.12.

A biztosítási szerződések száma közel 465 ezer darabbal csökkent az elmúlt évben, miközben, főként a viharos időjárás következtében, a nem életbiztosítási szerződések káraira 60,9 milliárd forinttal magasabb összeget fizettek ki a társaságok, mint az előző évben – állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) az idei első háromnegyed évet felölelő gyorsjelentése.

Látszólag örülhetnek a biztosítók, hiszen 2010 első kilenc hónapjában a biztosítási piac összes díjbevétele a válság kezdete óta először 2,98 %-os növekedést mutat. Ha azonban egy kicsit a számok mögé nézünk, a kép már nem ennyire szívderítő. „Továbbra is – több mint 4 százalékkal – zsugorodott a nem életbiztosítások piaca, ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele az előző év hasonló időszakához képest 8,5 %-kal lett kevesebb. S a tendencia az idei kampány első, közel két hetének tapasztalatai alapján jövőre is folytatódhat – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.

A piac növekedését – amely mind az életbiztosításokat, mind a teljes díjbevételt pozitív irányba befolyásolta – ugyanis valójában az egyszeri díjas életbiztosítások okozzák. Ebben a szegmensben az idei első kilenc hónapban 122 milliárd forint díjbevételt realizáltak a biztosítók, ami lényegesen meghaladja az előző évit. „A válság hatására tavaly a díjbevételek olyan drasztikus mértékben estek, hogy még a jelenlegi, magasabb díjbevétel sem közelíti meg a válság előtti utolsó év, a 2007-es egyszeri díjas bevételét. Ha a nem igazán stabil és a gazdasági változásoknak erősen kitett egyszeri díjas biztosításokat csak csökkentett mértékben vesszük figyelembe, akkor a helyzet még kevésbé ad okot derűlátásra: a rendszeres díjas életbiztosítások piaca ugyanis továbbra is csökkenést mutat” – ad rövid helyzetelemzést a piacról Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

„Az életbiztosítási piac további gyengélkedése nemcsak a biztosítók számára probléma, hiszen ezek a termékek a tapasztalatok szerint a hosszú távú öngondoskodás legstabilabb formáját jelentik” – jelentette ki Paál Zoltán. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaság gyengélkedik, az állami források is végesek, a demográfiai problémák a nyugdíj- és az egészségügyi helyzetet is egyre nehezebbé teszik, az öngondoskodás egyre fontosabbá válik. Sajnos az elmúlt időszak törvényi változásai, az adókedvezmény eltörlése, a kamatadó szabályok változásai nem sokat segítettek az ágazat erősödésének. „A MABISZ a múltban is tett és a jövőben is tesz javaslatokat annak érdekében, hogy az öngondoskodási hajlandóság növekedjen Magyarországon, hiszen ez nemcsak biztosítói, hanem össztársadalmi érdek is” – tette hozzá a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke.

Aggodalomra ad okot a nem-életbiztosítási szerződések számának tartós és folyamatos csökkenése is. A tavaszi rendkívüli időjárási körülmények mutatták meg, hogy az ingó és ingatlan vagyontárgyakban okozott károk enyhítésében milyen fontos szerep hárulna a biztosítókra, azonban a gazdasági válság hatására, a lakosság pénzeszközeinek szűkülése miatt az előző évihez képest közel 216 ezer darabbal kevesebb neméletbiztosítási szerződést kötött a lakosság.

Az idei évben tapasztalt extrém időjárási körülmények megmutatkoznak a kárráfordításokban: a teljes tárgyévi kárráfordítás 464,1 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 22 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A nem-életbiztosítási kárráfordítás 60,9 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést mutat, összege meghaladta a 213 milliárd forintot 2010 első kilenc hónapjában.

2010 első kilenc hónapjában a hazai biztosító társaságok összesített bruttó díjbevétele 622,3 milliárd forintot tett ki. Ebből 308,2 milliárd forint – a teljes díjbevétel 49,5 százaléka – az életbiztosítási szerződésekre folyt be a társaságokhoz, a nem életbiztosításokból származó díjak 314 milliárd forintot tettek ki, ami 14 milliárd forintos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Összességében: bár a válságév eséseit követően inkább gyenge stagnálásról számolhatunk be, a tény azonban az, hogy a hazai biztosítási piac még nem heverte ki a válságot, amelynek hatását még súlyosbítja az idei árvizek és viharok okozta fokozott kárterhelés.