Kiadványok


Kiadványok

Évkönyvek

A MABISZ évkönyvei a tagok éves mérlegadatainak összevetésével készülnek. Célja, hogy képet adjon a biztosítótársaságok adott évi eredményeiről, illetve hogy az olvasó folyamatában is össze tudja hasonlítani az ágazat fejlődési mutatóit.

Letölthető dokumentumok

Jelentések

A Magyar Biztosítók Szövetsége a 2000. év harmadik negyedévétől negyedévente, majd 2017-től évente összegyűjti és honlapján megjeleníti a magyar biztosítási piacra vonatkozó alapvető adatokat. Ilyen alapvető adatoknak számítanak a biztosítónkénti díjbevételek biztosítási áganként és jelentősebb termékcsoportonként, valamint a biztosítási üzletáganként a teljes piacra összegzett díjbevétel, tárgyévi kárráfordítás, záró állománydarab és záró állománydíj értékek. 2023-tól pedig a társaságok tagozati adatgyűjtést indítottak útjára a vagyon, lakás és szállítmányozási területeken. Ezek a kiegészítő, tájékoztató jellegű piaci adatok nem feltétlenül esnek egybe a hivatalos MNB-s és éves ágazati adatgyűjtésnél alkalmazott definíciók nyomán kapott adatokkal, és az önkéntes adatszolgáltatók köre is eltérhet azoktól, csupán a piaci tendenciákról alkotott képet segítenek kibővíteni.

Letölthető dokumentumok

Beszámolók

A Magyar Biztosítók Szövetsége – a törvényi kötelezettségének megfelelően – közzéteszi éves beszámolóit.

Letölthető dokumentumok

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat


Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat

A MABISZ által kiadott Lakásbiztosítási Standard Termékvázlathoz (továbbiakban Standard Termékvázlat) csatlakozott biztosítók elkötelezettek abban, hogy a lakásbiztosítási termékek összehasonlíthatósága és átláthatósága tekintetében a fogyasztók és a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban MNB) alapvető elvárásának megfeleljenek. A résztvevő társaságok ezért új lakásbiztosítási termékeiket a Szabályzat 2. sz. mellékletében található Standard Termékvázlat struktúrájában készítik el.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítók termékei a készítésük időpontjában hatályos Standard Termékvázlat struktúrájának alkalmazásával kerülnek összeállításra. Az egyes termékek szerkezete eszerint eltérhet egymástól.

A Standard Termékvázlat célja, hogy a lakásbiztosítási terméket kereső vagy azzal rendelkező fogyasztók számára transzparens, összehasonlítható legyen a résztvevő társaságok termékválasztéka. A részvevő társaságok kiemelt célja az ügyfélközpontú működés további erősítése.

A Magyar Nemzeti Bank 2019. november 20-án közzétette Pályázati kiírását a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Pályázatra. A Pályázati kiírás szerint „A biztosító a terméket a Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzat által előírt Standard Termékvázlat struktúrájában készíti el.” A fenti előírásnak való megfelelés céljából a Szabályzat kiegészült a 3. sz. melléklettel, mely kizárólag a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás esetén alkalmazandó Standard Termékvázlat.

Hatályos szabályzat:

Standard Termékvázlat – Hatályos 2020. 08.11. -től

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat – MFO-ra is (hatályos: 2020.01.03-tól)

1. sz. melléklet: Csatlakozó nyilatkozat (a szabályzat 6. oldalával megegyező)

Korábbi hatályosságú szabályzatok:

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2014.05.05-2020.01.02)

Lakásbiztosítási Standard Termékvázlat Szabályzata (hatályos: 2013.03.26. – 2014.05.04.)

A Standard Termékvázlat hatálybalépésére vonatkozó előírásokra tekintettel (lásd Szabályzat VII. pont) jelenleg még nincs minden csatlakozó biztosítónak olyan terméke, amely már a Standard Termékvázlat alkalmazásával készült.

Az alábbi listában a biztosítók nevére kattintva megtekinthetők azon termékek, melyek már a Szabályzat alkalmazásával készültek:

Megjegyzés: Zárójelben a csatlakozás dátuma látható.

Növekedés és innováció a biztosítási szektorban


Növekedés és innováció a biztosítási szektorban

2018.06.07.

A MABISZ tagok adatai alapján 2017-ben is növekedett a hazai biztosítási szektor, s közel 7 százalékkal, 64 milliárd forinttal emelkedett a piac díjbevétele. A nem életbiztosítási ágazat volt a növekedés motorja. Az idei évtől elindul egy új mérési rendszer, a Biztosítási Bizalmi Index (BIBIX), amely a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és az ügyfelek elégedettségét vizsgálja – ismertette a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A korábbi évek tendenciájához hasonlóan a biztosítási szektorban tavaly a nem életbiztosítási ágazat bővült nagyobb mértékben, 9 százalékkal, míg az élet szektor 5 százalékos növekedést ért el. A nem-életbiztosítási ágazat a teljes díjbevétel 55 százalékát adja, azaz 506,7 milliárd forintot. Ezzel szemben az életbiztosítási ágazatból 477,7 milliárd forint folyt be a tavalyi évben. Ennek köszönhetően a teljes díjbevétel 2016-ról 2017-re 6,95 százalékkal nőtt, ami összességében 984,5 milliárd forintos díjbevételt eredményezett – ismertette a szektor tavalyi teljesítményét a szövetség tagjainak éves mérlegadatai alapján Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

2017-ben a hazai biztosítási piac növekedése a GDP növekedés felett teljesített. Ennek hátterében a szektor hatékonyságának növekedése és az ügyfélorientált működés áll – emelte ki az éves értékelésben Pandurics Anett. Az életbiztosítási piacon mind az egyszeri, mind a folyamatos díjas biztosítások növekedési üteme kiegyenlítődött. A nyugdíjbiztosítások díjbevétele kiemelkedő ütemben, több mint 30 százalékkal növekedett és közel 59 milliárd forintot ért el a tavalyi évben. Ezek nagy többsége folyamatos díjas unit-linked konstrukció, ami a hosszú távú öngondoskodás szempontjából kedvező mutató. A záróállomány 251,2 ezer darab szerződés volt, az előző évhez képest ez közel 60 ezres növekedést jelent.

Az élet termékek száma ugyan csökkent, összhangban az etikus biztosítói szabályozással, viszont minőségi termékek tudtak a piacon maradni, s ez megalapozta a díjbevétel növekedését.

A nem-életbiztosítási ágazatban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele 15,6%-kal növekedett, ami a növekedés némi lassulását jelenti az előző évhez képest. Most értük el ismét a válság előtti szintet, év végére a szegmens díjbevétele meghaladta a 150 milliárd forintot. A KGFB-piac tehát továbbra is nő, de a növekedési ütem lassult, amit a növekvő autópiac kompenzált. Az utasbiztosítási termékcsoport díjbevétele 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest, köszönhetően a növekvő lakossági fogyasztásnak, s ennek köszönhetően a nagyobb utazási kedvnek.

A MABISZ részére a Századvég Alapítvány négy éve készít lakossági felméréseket. A felhalmozott adatokból a szövetség megbízása alapján a kutatóintézet idén létrehozta a Biztosítási Bizalmi Indexet (BIBIX), amely a lakosság biztosítókba vetett bizalmát és a szolgáltatásaikkal kapcsolatos elégedettségét vizsgálja, kérdőíves kutatás alapján. A BIBIX felépítésénél a Teljes Elégedettségi Index a KGFB Elégedettségi Indexből és a Nem KGFB Biztosítási Elégedettségi Indexből tevődik össze. (Előbbi a jogszabályban meghatározott jellemzőkkel bíró „kötelező”, utóbbi a biztosítók által fejlesztett termékkörben, azaz a „nem kötelező”, pl. az élet-, baleset-, lakásbiztosítási, casco biztosítási szerződésekkel való elégedettséget tükrözi.). Az indexek külön bontásban mutatják az ügyfelek releváns tapasztalatai alapján létrehozott elégedettségi mérőszámokat. (Az indexek 0-100-as skálán jelzik a megkérdezettek véleményét, ahol a 100-as érték felel meg a teljes bizalmi szintnek/elégedettségnek.)

Az idén útjára indított új biztosítási index elkészítése során a szerződéssel ténylegesen rendelkező, a károsulti index esetén a káreseményt elszenvedett ügyfelek véleményét és tapasztalatait kérdezték a biztosítási szolgáltatásokról, hogy releváns képet kapjanak a témában. A BIBIX a teljes piac bizalmi adatait tükrözi, s a mérési időszak alatt javuló tendenciát mutat, köszönhetően a növekedő lakossági konjunktúrának és a szigorodó szabályozásoknak, értékelte az adatokat Stefkovics Ádám, a Századvég közvélemény- és piackutatási divíziójának igazgatóhelyettese. Az indexek alapján kijelenthető, hogy az ügyfelek biztosítókba vetett bizalmát elégedettségük támasztja alá. Az elmúlt években mind a KGFB, mind a más típusú biztosítások esetén a 100-as skálán 75 pont feletti elégedettséget tapasztaltak a kutatók. A komplexen kezelt bizalmi kérdést úgy vizsgálták, hogy a biztosítók megítélését a hagyományosan nagy bizalmat élvező intézményekkel (rendőrség, bíróságok, Országgyűlés) és a pénzügyi szektor más iparágaival (bankok, brókercégek) összehasonlítva mérték.

A Századvég képviselője kiemelte, hogy a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó elégedettségi mutató a 88-as értéken áll, lakásbiztosítási károsultak esetén pedig 80 bázisponton.

A kutatások kezdete óta, immár négy évre rendelkezésre álló idősoron látható, hogy a válságálló biztosítók felé megnyilvánuló bizalom mutatja a legkiegyensúlyozottabb trendet, míg összességében minden vizsgált szereplő növekvő bizalomra támaszkodhat.

A MABISZ és a Századvég a jövőben is tervezik az éves BIBIX mutató elkészítését és közzétételét az öngondoskodást erősítő e fontos iparágban.

BIBIX – Biztosítás Bizalmi Index

0-tól 100-ig tartó skála

Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása


Szállítmánybiztosítás: közös érdek a kockázatok porlasztása

2014.05.13.

A fuvarozási bűncselekmények 2013-ban 8,2 milliárd euró – 2500 milliárd forint – veszteséget okoztak az Európai Unióban, ami több mint a teljes magyarországi biztosítási piac éves díjbevételének háromszorosa. A fuvarozási láncolatban résztvevők közös felelőssége a megelőzés és a biztosítás, utóbbi a szállítmányozási, illetve a CMR (nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás) biztosításból áll össze – hangzott el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) keddi sajtótájékoztatóján.

Az összetett, és sok esetben bonyolult közúti fuvarozási folyamat kockázatai a megfelelő szabályozási keretek betartásával és a biztosítási fedezetek megteremtésével minimálisra csökkenthetők. Egy fuvar biztonsági költsége a rakomány értékéhez képest a legtöbb esetben elenyésző, mintegy százezer forint körüli összeg.

Technikailag ez egy jó minőségű plomba, illetve zár vagy lakat beszerzését jelenti, valamint egy GPS működtetését, amely akár online útvonalfigyelésre is alkalmas. Az eszközvédelmen túl a gépkocsivezető személyére vonatkozó előírások betartása szükségszerű. „Igen egyszerű technikai megoldásokra lenne csak szükség, amelyek használatával jelentősen csökkenthetők a kockázatok” – magyarázza Papp Róbert, a Magyar Biztonsági Fórum ügyvezetője.

A megelőzést szolgálja a folyamatszabályozás és a megfelelő biztonsági zárak használata, ezen túl pedig lényegi elem a megfelelő biztosítás megléte is. „Ezek megoszlása a gyakorlati tapasztalatok szerint eltérő: míg a nyugat-európai országokban a szállítmánybiztosítás megkötése az általános, addig Magyarországon kevesebb biztosítást kötnek, viszont több biztonsági intézkedést tesznek, igaz gyakran nem a megfelelő eszközzel és nem a megfelelő módon” – teszi hozzá a szakember.

A MABISZ adatai szerint a tavalyi év végén a szállítmánybiztosítási szerződések száma megközelítette a 25 ezret, a szállítmánybiztosításokból befolyó éves díj pedig körülbelül 4,4 milliárd forintot tett ki. A becslések szerint a magyar szállítmányok nyugat-európaihoz hasonló arányú biztosítottsága esetén az éves állománydíj megközelíthetné a 10 milliárd forintot, a szerződésszám pedig a jelenleginél lényegesen magasabb lehetne.

„Jelentős problémákat vet fel az alulbiztosítottság is. Amellett, hogy a magyarországi szállítmányok jelentős része nem rendelkezik megfelelő szállítmánybiztosítással, s amelyek rendelkeznek is ilyennel, azokra sem a megfelelő fedezetre kötnek biztosítást. A szállítók gyakran csak arra figyelnek, hogy valamiféle minimális biztosítási fedezettel rendelkezzenek”- fejti ki Harkai Krisztián, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Szállítmánybiztosítási Bizottságának elnöke. „Óriási a verseny a fuvarozói piacon, így a biztosítási díj is olyan tétel, amely gyakran esik áldozatául a költségcsökkentésnek.”

Nyugat-Európában előfeltétele a megbízó és a fuvarozó együttműködésének, hogy az utóbbi a megfelelő biztosításról fedezetigazolást tudjon bemutatni, ezzel szemben a magyar piacon ez egyáltalán nem általános. „Itthon is elvárható lenne ugyanez, ha egy több 10, vagy akár 100 millió forint értékű rakománnyal indul útnak egy szállítmányozó, ráadásul ezt gyakran több helyen, több alkalommal át is rakják a szállítási folyamat során.” – véli Harkai Krisztián.

Az edukáció és tájékoztatás szerepe kiemelkedő fontosságú, hiszen a megfelelő biztosítottsági védelem megteremtése a fuvarozási láncolatban résztvevő szereplők közös érdeke. A szállítmányozási, illetve megfelelő CMR-biztosítással rendelkező fuvarozók és a megrendelői oldal kockázatai minimálisra csökkenthetők, a biztosítási díj pedig lényegesen alacsonyabb lehetne, ha az érintett piaci szereplő rendelkezik a megfelelő védelmi eszközökkel, és bizonyíthatóan eleget tesz a szabályozási követelményeknek.

Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása


Adósemleges a Biztosítási adó törvény módosítása

2018.07.24.

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem – egyéb adóvonzataival együtt – a díj részeként kell megfizetni. Nem változik, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látják el. A változás, amely 2019. folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lép majd hatályba, az autósok szempontjából adósemleges, hívja fel a figyelmet a Magyar biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Neta Tv Biztosítási adó törvény (Btv) pénteken elfogadott módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosításai adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka lesz. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már az új rendelkezéseknek megfelelően köti majd újra vagy szerződik át másik biztosítóhoz.

Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számít, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Minden biztosító maga dönt persze az árazásról, saját üzleti stratégiájának megfelelően, s társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra – a törvény rendelkezései szerint – fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZnál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti.

Vigyázat: vadveszély!


Vigyázat: vadveszély!

2017.09.28.

Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon. Az őszi időszakban a nagyvadak mozgása megváltozik, így az évnek ebben az időszakában különösen gyakoriak a vadelütések.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ezzel híva fel a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy az adott területen az átlagosnál jóval nagyobb a valószínűsége a vadak felbukkanásának.

A figyelmeztető táblákra az őszi időszakban fokozottan ajánlatos figyelni. A vadveszélyre figyelmeztető tábla annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „veszélyes üzemek találkozásával” kapcsolatos része az irányadó. 2015 májusában a jogszabályalkotó módosította a vadgazdálkodásról szóló törvényt, s egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül.

Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül.

A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében – s így egyikük sem vonható felelősségre -, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.

Magyarországon sajnálatosan alacsony a casco-biztosítási lefedettség. 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb, mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Tavaly év végén a hazai gépjárművek alig több, mint 20 százaléka rendelkezett casco-biztosítással.

A becslések szerint a teljes körű casco-biztosítások száma ennél alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, pl. csak lopás, vagy csak totálkár esetén fizet. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

„Sajnálatosan alacsony a casco-biztosítások elterjedtsége a magyarországi piacon, különösen igaz ez annak ismeretében, hogy volt idő, amikor a gépjárművek többsége rendelkezett ilyen típusú védelemmel is – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A gépjárműállomány casco-lefedettségén javíthatna, ha a terméktípusra vonatkozó 15 százalékos adó csökkenne – tette hozzá a főtitkár.

Egzotikus utazás – extra kockázat


Egzotikus utazás – extra kockázat

2017.12.08.

Ígéretesen növekszik a hazai lakosság utazási kedve: a friss statisztika adatok szerint 2017 első háromnegyed évében a turisztikai kiutazások száma több, mint 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közeledő év végi ünnepeket sokan kihasználják, és látogatnak el valamely egzotikus országba. Az egzotikus utazások extra kockázatokat jelentenek, elengedhetetlen, a magasabb limitösszegeket tartalmazó utasbiztosítás megkötése mellett, a megfelelő elővigyázatosság – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Egyre kedveltebbek a hazai lakosság körében a „téli nyaralások”, sokan a téli szünetet megtoldva, valamely kellemes klímájú országban kapcsolódnak ki, és készülnek fel a következő évre. A hazai lakosság legkedveltebb, Európán kívüli célpontjai Thaiföld, Bali, Egyiptom, Közép-Amerika, Kuba, Panama, és igen kedveltek az egzotikus országokban tett nagyobb körutazások is.

Ahhoz, hogy egy egzotikus út igazi élmény legyen, megfelelő elővigyázatosság és felkészültség szükséges – hívja fel rá a figyelmet Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Az utasbiztosítás kiválasztásánál mindenképpen javasolandó a magasabb szintű, közép- vagy felső kategóriás utasbiztosítás megkötése, mivel ezekben az országokban, ha baleset vagy betegség miatt kórházi kezelésre lenne szükség, az európai szintnek megfelelő egészségügyi intézményekben történő ellátás magasabb biztosítási összeget igényel.

A télből a nyárba utazás számos extra kockázatot jelent – figyelmeztet Horváth Péter. Mivel ezek az utazási célpontok általában hosszabb repülőúttal érhetők el, a hosszú repülőút igénybe veszi a szervezetet. Ajánlatos a vérkeringés frissen tartása érdekében félóránként felállni, mozogni, illetve nem, vagy csak mérsékelten fogyasztani alkoholt.

Ezek az utak jellemzően a hazai, hideg téli időjárásból a melegbe, akár 35 fokos forróságba röpítenek, így a szokásos, időeltolódás miatti átállás mellett a hirtelen időjárás-változással is meg kell küzdenie a szervezetünknek. Fontos tudni, hogy az otthonról magunkkal vitt gyógyszerek pl. Egyiptomban, Indiában, Délkelet-Ázsiában gyakran nem használnak, mivel az ottani, helyi baktériumtörzsekre sokszor csak az ottani gyógyszerek a hatásokat.

Az egzotikus utakon résztvevők leggyakrabban gyomorpanaszok miatt szorulnak egészségügyi ellátásra. Fontos néhány alapszabály szigorú betartása. Bármilyen hívogató is, utcai árustól ne vegyünk ételt-italt Ázsiában és Afrikában, ne igyunk jégkockával készített italokat, és gyümölcsöt még megmosva sem, csak hámozva fogyasszunk.

A hazai biztosítók tapasztalatai szerint az egzotikus helyeken előforduló másik legnagyobb kockázat a közlekedési balesetek kockázata. Javasolt, hogy motort, kismotort, mopedet ne használjunk, az európaitól különböző közlekedési körülmények miatt inkább az autóbérlést válasszuk.

További kockázati tényező a télből a nyárba utazásnál az erős napsütés, amelyet a palackos víz folyamatos fogyasztásával, sapka, kendő használatával, illetve a közvetlen napsütés kerülésével tudunk kivédeni.

„Lopás, rablás szintén érheti a felkészületlen turistát az egzotikus országok némelyikében” – sorolja a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a további kockázatokat. Értékeinkre a szűk, belvárosi piacokon különösen vigyázzunk, illetve egy esti séta előtt biztonságosabb, ha pénzünket a hotel széfjében hagyjuk – teszi hozzá.

Az utasbiztosításokhoz minden esetben kapcsolódó assistance szolgáltatások baj esetén különös jelentőséggel bírnak, a szerződéshez tartozó assistance szolgáltatás segítségével 0-24 órában, magyar nyelven kérhetünk és kapunk segítséget – emeli ki az elnök.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017 első háromnegyed évében 6,1 millió alkalommal utaztak külföldre a hazai lakosok, 10 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi, hasonló időszakban. Ezen belül a turisztikai célú kiutazások száma 9,1 százalékkal bővül az elmúlt egy évben, és megközelítette a 3,6 millió alkalmat.

Mire jó az általános felelősségbiztosítás?


Mire jó az általános felelősségbiztosítás?

2017.09.05.

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Habár a jogszabályi követelménynek megfelelő felelősségbiztosítás eddig is elérhető volt a piacon, mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőrizni, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközműbekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, tette közzé a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg, amelyekhez közel 30 milliárd forintos díjbevétel társul. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent, hívja fel a figyelmet a MABISZ.

Augusztusi viharmérleg: eddig közel másfél milliárd forint


Augusztusi viharmérleg: eddig közel másfél milliárd forint

2017.08.15.

A múlt hétvégi viharok több kárt okoztak még az egy héttel korábbiaknál is. A két esemény károsultjainak a száma pedig meghaladja a nyári időszak megelőző hónapjainak legviharosabb heteiét – tette közzé a legfrissebb adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az augusztus 10-13. közötti időjárási szélsőségek nyomán kedd reggelig több, mint 8500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, s ezek száma várhatóan még tovább emelkedik az elkövetkező napokban, ahogyan az esetleg éppen a szabadságukat máshol töltő tulajdonosok szembesülnek a történtekkel. Az előzetesen becsült kárérték már így is megközelíti a 850 millió forintot. Az augusztus 6-i vihar nyomán keletkezett károkkal együtt pedig eddig 16 500 bejelentésről és 1,45 milliárd forint becsült kárértékről beszélhetünk. A bejelentések száma meghaladja a korábbi hónapok legviharosabb heteiét is a május-augusztusi időszakban, amikor Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény történik. A biztosítókhoz az elmúlt hét és fél évben az évnek ebben a periódusában összesen több mint egymillió kárbejelentés érkezett.

A múlt heti viharok is illeszkedtek abba az egész nyarat, illetve az elmúlt éveket is mind jobban jellemző tendenciába, hogy egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen idézve elő igen súlyos károkat. A hétvégén ennek az ország nyugati-, délnyugati része volt a kárvallottja: a legtöbb bejelentés Vas, Zala, GyőrMoson-Sopron megyéből érkezett a biztosítókhoz, a leginkább érintett települések Szombathely, Sárvár, Zalaegerszeg és környéke voltak.

Míg a korábbi hónapokban a mezőgazdaságnak is súlyos időjárási csapásokat kellett elviselnie, most túlnyomórészt az ingatlanokat érte kár, átlag százezer forint értékben. A bejelentéseknek a hetven százalékot is meghaladó, nagy többsége viharkárokra vonatkozik. Ez biztosítási értelemben az a kategória, amikor az 54 km/h küszöbértéket túllépő szélerősség okoz kárt a biztosított vagyontárgyakban. Ezen kívül a villámcsapások, jégverés, felhőszakadás következményei, az áramszolgáltatás kimaradásai jelentettek komoly problémát.

A hétvégi viharkárok sajátossága, hogy a többnapos áramszünet valamint a visszatérő meleg idő következtében az érintett területekről viszonylag sok bejelentés érkezett a biztosítókhoz fagyasztott élelmiszer romlásáról is. A sajtó helyszíni riportjai e területen is akár százezer forintos veszteségekről számolnak be. A biztosítói gyakorlatban ez egy ritkábban előforduló káresemény, amelyre sok, régi típusú biztosítás nem is nyújtott fedezetet. A társaságok termékfejlesztéseinek köszönhetően azonban már ez is része lehet a most kapható biztosítások bővebb fedezetű csomagjainak, vagy kiegészítő biztosításként érhető el.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Vasárnapi vihar: 8 ezer kárbejelentés


Vasárnapi vihar: 8 ezer kárbejelentés

2017.08.10.

Szerda délig 8 ezer kárbejelenés érkezett a biztosító társaságokhoz az augusztus 6-i, vasárnapi vihar okozta károkkal kapcsolatban. A leginkább érintett településről, Orosházáról több mint ezer kárt jelentettek be az ingatlantulajdonosok – tette közzé az első összesítést a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A múlt vasárnapi hidegfront hatalmas viharral érte el az országot, a szerda délig bejelentett károk száma elérte a 8 ezret, a becsült kárérték pedig megközelítette a 600 millió forintot. A 8 ezres darabszám csupán a lakossági ingatlanokat érinti, a jelzések szerint jelentős károk keletkeztek egyes középületekben is, illetve fakidőlések, valamint jégverés következtében sok helyen gépjárművek is sérültek.

Több biztosító jelezte, hogy már a hétfői napon átcsoportosította kárfelmérő szakembereit a különösen érintett területekre annak érdekében, hogy mielőbb meg tudják kezdeni a károk felmérését. Becslésük szerint a kár-darabszám még jelentősen emelkedhet, mivel sokan még jelenleg is a kármentést végzik, ideiglenes fedést helyeznek a sérült tetőkre, illetve vízmentesítik az elöntött alagsori helyiségeket, és csak azt követően fordulnak a biztosítóhoz.

A legsúlyosabb károk Békés megyében történtek, a bejelentések száma már most meghaladja az 1600-at. A településeket illetően Orosháza, Püspökladány, illetve a főváros volt leginkább érintett. Sok helyen a tető sérülését követően súlyos beázások történtek az ingatlanokban. A dió nagyságú jég a gépjárművekben, az ingatlanok tetőszerkezetében, azok homlokzataiban és a redőnyökben okozott kárt.

A leggyakoribb kár-okként a biztosítási szakemberek a vihart, a villámcsapás indukciós hatását, a jégverést, valamint a beázást jelölték meg.

A vasárnapi viharban helyenként rendkívül erős villámtevékenységet mértek a műszerek. Direkt villámcsapások-károk is történtek: több helyen keletkezett tűz a villámcsapást követően. Igen sok helyről jelentettek a villámcsapások másodlagos – indukciós – hatása miatt bekövetkezett káreseményt, számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközök, illetve háztartási készülékek sérültek meg vagy mentek tönkre.

A hazai biztosító társaságok 2010 és 2016 között 330 ezer esetben, összesen több mint 25 milliárd forintot fizettek ki villámcsapások okozta károkra. A kárstatisztikákból kiderül, hogy emelkedik a villámcsapások indukciós hatása miatti károk száma. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

A jelenség fontosságát és gyakoriságát felismerve, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös ajánlást dolgozott ki a túlfeszültség okozta károk megelőzésére. Az ajánlás elérhető a MEE és a MABISZ honlapján.