Jogi nyilatkozat


Jogi nyilatkozat

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) weboldalaira történő látogatásával egyidejűleg Ön elfogadja a következő feltételeket, melyek a böngészés teljes időtartamára és a felhasználás minden módjára nézve irányadóak:

  1. MABISZ oldalainak tartalma szerzői jogvédelem alá esik. A MABISZ előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos a tartalom, illetve a weboldalak bárminemű sokszorosítása, többszörözése, átmásolása, terjesztése.
  2. Magyar Biztosítók Szövetsége ugyanakkor hozzájárul a weboldalainak böngészéséhez, illetve kivonatok kizárólag saját felhasználási célból történő kinyomtatásához. A weboldalak tartalmának mindennemű üzleti célból történő felhasználása tilos. Terjesztési szándékkal történő másoláshoz a MABISZ írásbeli hozzájárulása szükséges.
  3. A MABISZ nem garantálja, hogy a weboldalaihoz való hozzáférés folyamatos és hibamentes lesz, és egyúttal fenntartja magának a jogot, hogy a weboldalakat bármikor módosítsa vagy az elérhetőségüket megszüntesse.
  4. A minél egyszerűbb elérhetőség érdekében a MABISZ weboldalai tartalmazhatnak olyan külső weboldalakra utaló hivatkozásokat, amelyeket harmadik személyek üzemeltetnek. Az ilyen külső weboldalak böngészésére a jelen használati feltételek hatálya már nem terjed ki. Kizárólag az Ön felelőssége, hogy a külső weboldalak meglátogatásakor az adott webhely használati feltételeit megismerje.
  5. A MABISZ nem vállal felelősséget a külső weboldalakon elérhető tartalomért. Valamely külső weboldalra utaló hivatkozás nem jelenti azt, hogy a MABISZ támogatja az oldalt, vagy az ilyen weboldalak által bemutatott termékeket és szolgáltatásokat.
  6. A MABISZ weboldalaira való látogatásával Ön vállalja, hogy a MABISZ szerverére Ön által bármilyen módon felvitt tartalom nem tartalmaz nyilvános közlésre alkalmatlan, valamint harmadik személyek jogait sértő, illetve önmagában bűncselekményt megvalósító részeket, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartalom elküldése előtt eltávolítsa a vírusokat, vagy más, a szerver rongálására alkalmas elemeket.
  7. A MABISZ nem vállal felelősséget a felhasználók által weboldalaira küldött tartalomért. Minden esetben a tartalmat elhelyező személyt terheli felelősség, amennyiben a felvitt tartalom, illetve annak nyilvánosságra hozatala harmadik személy jogait, vagy jogos érdekeit sérti. A jogsértő tartalmat elhelyező személyt kártalanítási kötelezettség terheli, ha harmadik személy a MABISZ ellen a felvitt tartalom miatt eljárást indít, vagy egyébként vele szemben igényt érvényesít. A MABISZ bármikor jogosult a felhasználók által felvitt tartalmat weboldalairól eltávolítani.

© Magyar Biztosítók Szövetsége

1062 Budapest, Andrássy út 93.

Telefon: (+36 1) 802-8400 , Fax: (+36 1) 802-8499

Levélcím: 1381 Budapest 62., Pf. 1297

Gépjármű kárrendezés

Üdvözöljük!

Gépjárművel okozott kár esetén a kárigénylés folyamatának elindításához, amennyiben pedig a károkozásért legalább részben felelősnek tartja magát, az információk és teendői megismeréséhez kattintson az alábbi gombok egyikére:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:

Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Kárbejelentéshez kérjük töltse ki az alábbi nyomtatványt, majd a kar@mabisz.hu e-mail címre, vagy postai úton a 1062 Budapest, Andrássy út 93 címre küldje meg irodánk részére. Nyomtatvány
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Ide kattintva elolvashatja, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a kárt okozó és a baleset időpontjában biztosítással nem rendelkező vagy a forgalomból bármely okból kivont gépjármű üzembentartójával szemben. A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül: Kérjük kattintson ide, hogy megtudhassa, mikor követelhetők vissza Öntől a Kártalanítási Számla költségei
A károsult kárigényének megfizetése után a MABISZ bizonyos költségeket (kárkifizetések, költségek és késedelmi kamat) visszakövetelhet a – biztosítási fedezettel nem rendelkező – kárt okozó gépjármű vezetőjével szemben. A követelések érvényesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
  1. a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vezette,
  2. a gépjárművet a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette,
  3. a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművet vezetett,
  4. az ismeretlen üzemben tartó gépjárművét vezette,
  5. a gépjárművet alkoholos állapotban vezette,
  6. jogosítvánnyal nem rendelkezett,
  7. a kárt segítségnyújtás elmulasztásával okozta,
  8. a kárt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
A fentiek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 36. § (8) bekezdésén alapulnak.
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Folytatáshoz válasszon a lehetőségek közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:
Személyi sérüléses kárrendezési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide
Kárigény érvényesítéséhez az alábbi iratok megküldésére lesz szükség:
  • A baleset mechanizmusára vonatkozó, felelősség kérdésének eldöntéséhez szükséges jogalapi iratok (pl. a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv, helyszínrajz, kirendelt iü. műszaki szakértő véleménye, vádirat, büntető ítélet).
  • Személyes adatok kezelésére és a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat (letölthető itt >> link1) kitöltve, aláírva.
  • Részletes kárigény – saját szavaival megfogalmazva, melyben felsorolja a balesettel összefüggésben felmerült költségeit, a balesettel összefüggő életvitelbeli változásokat, a sérült/elhunyt baleset előtt végzett tevékenységét, az ebben – a keresőképtelenség ideje alatt, maradandó sérülés esetén azt követően is – bekövetkező változásokat, fizetett segítő, vagy a hozzátartozók többlettevékenységét. Az egyes tételek esetében kérjük az igényelt összeg feltüntetését is.
  • Az igényt alátámasztó számlák, egyéb bizonylatok.
Valamint:
  • sérültként – a balesetet követő orvosi ellátásról készült iratok (zárójelentés, ambuláns lap), kontrollvizsgálatok eredményei, büntető eljárás során kirendelt iü. orvosszakértő véleménye, költségeket alátámasztó számlák;
  • keresetveszteség igény esetén az ezzel kapcsolatos nyomtatványt (letölthető itt >> link2) munkáltatója által kitöltve, a bruttó-nettó betegszabadság és táppénz igazolásával
  • elhunyt hozzátartozójaként – halottvizsgálati bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv, temetési számlák eredeti példánya, a halálesetet megelőző esetleges kórházi kezelés iratai, az elhunyttal való rokonságot alátámasztó iratok
Kérjük jelölje be, miben történt kár az alábbiak közül:

Felhívjuk a figyelmét, hogy digitális baleseti bejelentőt (kék-sárga) csak abban az esetben van lehetősége kitölteni, ha a baleset 8 napon belül történt, kizárólag 2 gépjármű érintett benne, és a bejelentő kitöltése a baleset másik résztvevőjével együtt lehetséges (pl. mindketten jelen vannak, és így mód van az egyidejű kitöltésre). Ha ezen feltételek bármelyike nem teljesül, kérjük válassza a MABISZ adatbekérő kitöltését!

Gépjármű biztosítások

Gépjármű biztosítások

A gépjármű-biztosítások ma a legfontosabb biztosításaink közé tartoznak. A KGFB a másnak okozott kár esetén nagy összegű kárfizetések alól mentesítheti az üzembentartót, míg a CASCO például az önhibás károk, továbbá lopáskár elszenvedése esetén nyújt segítséget.

Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB)

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés a károsultak fokozott védelmét, valamint a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények megfelelő mértékű kielégítését szolgálja.

Bővebben

CASCO Biztosítás

A CASCO biztosítás alapvetően a természeti tényezők által okozott károk, az ún. elemi károk, valamint a jármű vagy annak alkatrészének, tartozékának, illetve a jármű utasterében vagy csomagtartójában elhelyezett tárgyaknak, vagy magának a teljes járműnek idegen személy által történő eltulajdonításával okozott lopáskárra terjed ki.

Bővebben

Fogalomtár


Fogalomtár

Biztosítástechnikai tartalékok

Ennek fedezetéből a biztosító várhatóan ki tudja fizetni a jövőben esedékessé váló minden – az addigi szerződéseiből eredő – biztosítási kötelezettségét.

Eszközök értékelése

A biztosító ez alapján határozza meg a rendelkezésére álló eszközök (például kötvények, részvények) értékét. A Szolvencia II rendszer hatálybalépésével a fő értékelési elv a „piaci érték”, amely azt mutatja meg, hogy az adott eszközt mennyiért lehetne értékesíteni a pénzügyi piacon, de emellett a számviteli rendszer is érvényben maradt (könyvelési és adószabályok miatt), melyek más értékelési elveket rögzítenek.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelőségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatolótőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely azt mutatja meg, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. Legalább 100%-ot el kell érnie.

Fizetőképesség céljából végzett értékelés

A Szolvencia II rendszerében rögzített értékelési elvek összessége, melynek fő célja annak mérése, hogy a biztosító a következő egy évben megtartja-e fizetőképességét.

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, amelyik alapján a biztosító az üzleti döntéseit meghozza.

Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító elemzi a kockázatait és dönt a kezelésükről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati profil

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Kockázatkezelés

Az a tevékenység, amely alapján a biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy ezek a kockázatok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Minimális tőkeszükséglet

Jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek megsértése esetén pénzügyi tervet kell készíteni, és azt a felügyeleti hatósággal engedélyeztetni kell.

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. E szerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállal, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon, jogszabályban előírt belső folyamatainak és szabályzatinak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza a biztosító kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Szakmai alkalmasság

A jogszabályokban előírt követelmények a biztosítót ténylegesen irányítók szakmai felkészültségének biztosítására.

Szavatoló tőke

A saját tőkének a jogszabályokban meghatározott része (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke)

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. A fedezésére szolgáló figyelembe vehető szavatoló tőkéből a biztosító még akkor is teljesíteni tudja biztosítási szerződéseiből eredő fizetési kötelezettségeit, ha a jövő nem úgy alakul, ahogy tervezte a biztosítástechnikai tartalékok képzésekor (azaz ahogy múltbeli tapasztalatai alapján várható lett volna).

Tőkekezelés

A biztosító azon belső folyamata, amely keretében a rendelkezésre álló tőkét kezeli, figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Abszolút alsó korlát

Az a törvényileg meghatározott pénzösszeg, mellyel – a művelt ágazatoktól függően – a biztosítónak mindenképp rendelkeznie kell a biztosítástechnikai tartalékain kívül.

Általános szavatolótőke-megfelelési igény

A biztosítónak saját kockázat- és szavatolótőke megfelelési rendszere részeként ki kell egészítenie a törvényben előírt tőkeszükségletét, ha olyan lényeges és számszerűsíthető kockázatokat is vállal, melyek kezeléséről máshogy nem gondoskodik (például ilyen lehet a likviditási kockázat). A biztosítóknak a saját kockázatok méréséről is évente benyújtandó jelentésben kell beszámolniuk (ez az – angol betűszó alapján – ORSA jelentés).

Átértékelési tartalék

Az új EU rendelet szerint a szavatoló tőke része, mely a biztosítói mérleg felülről (összes eszköz együttes értéke) és alulról (bizonyos nevesített kötelezettségoldali mérlegelemek, pl. biztosítástechnikai tartalék, saját részvények, várható osztalékfizetés) való megközelítése közti különbségből adódik, a biztosító tőkéjének része.

Átmeneti kiigazítások

lásd kiigazítások

Átruházási érték

lásd biztosítástechnikai tartalékok

Belső ellenőr

Fő feladata a felügyeleti szervezet (MNB) részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességének és teljességének ellenőrzése, a biztosító belső szabályrendszerének és működésének vizsgálatával. Célkitűzése, hogy független értékelést nyújtson a belső kontrollok felépítéséről és hatékonyságáról (harmadik védelmi vonal). Javaslatokat tesz a vezetőség részére a szervezeti kontrollkörnyezeti megoldások, a kockázati lefedettség javítása érdekében. A biztosítók felügyelő bizottságának jelent, így biztosított a menedzsmenttől való függetlensége.

Biztosítási kockázat

A biztosítási szerződésekhez köthető kockázat, mely abból fakadhat, hogy a jövőbeli események eltérhetnek a feltételezésektől.(például díj és tartalékkockázat, halandósági kockázat, törlés kockázat, katasztrófa kockázat).

Biztosítástechnikai tartalék

Az az összeg, melyet a biztosító fizetne egy másik biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségeit az azonnal átvenné tőle, ún. átruházási értéken. Értékét vagy a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összegeként vagy egészben történő számítással kell meghatározni.

Biztosítóspecifikus paraméterek

A standard formula meghatározott részeinél (biztosítási kockázatoknál) saját paramétereket is alkalmazhat a biztosító, ha azokkal bizonyíthatóan jobban le tudja írni kockázatait, mint a szabályozásban előírt paraméterekkel. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

Diverzifikáció

lásd standard formula

Egészben történő kiszámítás

A biztosító a biztosítástechnikai tartalékok értékét bizonyos helyettesítő pénzügyi eszközök piaci ára alapján határozza meg. (Alkalmazásuk leginkább az úgynevezett „indexhez vagy befektetési egységekhez kötött” életbiztosítások esetén képzelhető el, Magyarországon e módszer alkalmazása ritka.)

Elvi kombinált minimális tőkeszükségletek

A minimális tőkeszükséglet meghatározásához használt fogalom, melynek biztonsági szerepe nincs, csupán az élet és nem-élet ágazatok együttes művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóknál segíti a tőkeszükségletek ágankénti szétválasztását, illetve meghatározását.

Eszközök értékelése

Minden vállalkozásnak vagy vállalatnak szüksége van bizonyos időszakonként mérleg készítésére, azaz eszközeinek, illetve kötelezettségeinek/forrásainak számba vételére. A számbavétel sokféle elv alapján történhet (névérték, bekerülési érték, amortizált érték, stb.). Az új szabályrendszer (Szolvencia II) szerint a biztosítóknak „piaci értéken” kell eszközeiket értékelniük, azaz olyan értéken kell a mérlegben szerepelniük az eszközöknek, melyen azt egy megfelelő piacon értékesíteni lehetne.

Eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete

A biztosító piaci értéken meghatározott eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége. Ez a többlet a biztosítóé, mely (bizonyos megszorításokkal) a minimális tőkeszükséglet, illetve a szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgál.

Feladatkörök

Jogszabály által meghatározott kiemelt tevékenységi körök, amelyek ellátásáról az ügyfelek védelme és a megbízható működés érdekében a biztosítónak gondoskodnia kell. Ezek a feladatkörök a következőek: aktuáriusi, megfelelősségi, kockázatkezelési és belső ellenőrzési feladatkör.

Feltöltöttségi mutató

A figyelembe vehető szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy a biztosító rendelkezik-e elegendő tőkével. Szavatolótőke-aránynak vagy szolvencia-hányadosnak is nevezik. 100%-nál kisebb arány esetén a biztosító inszolvens, és a felügyeleti hatóság beavatkozása szükséges.

Figyelembe vehető szavatoló tőke

A szavatoló tőke azon része, mely a tőkeszükségletek fedezésére szolgálhat, bizonyos eszközminőségi kritériumok és mennyiségi arányok megtartása mellett.

Igazgatási, irányító vagy felügyelő testület

A biztosító vezetéséért végső felelősséget vállaló személyek, illetve szervezeti egységek összessége. Minden feladatkör az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület végső felelőssége alatt működik, és annak számol be, valamint – amikor szükséges – együttműködik a többi feladatkörrel azok feladatainak elvégzésében.

Illeszkedési kiigazítás

lásd kiigazítások

Irányítási rendszer

A biztosító azon jogszabályi követelményekkel összhangban lévő belső szabályrendszere, ami alapján üzleti döntéseit meghozza.

Javadalmazási politika

A jogszabályokban előírt szabályzat, amelyben a biztosító rögzíti a juttatások és bérek meghatározásának rendszerét és elveit.

Kifutási háromszög

A biztosító aktuáriusai által, a már megtörtént károk elemzésére használt adatstruktúra múltbeli adatokról (például kárkifizetésekről), amely alapján meghatározható a biztosító várható, jövőbeli kötelezettsége. Fő célja, hogy a biztosító megbecsülhesse, hogy az eltelt idő függvényében mennyi a bejelentett károk aránya az összes káréhoz képest.

Kiigazítások

A biztosító jövőbeni kötelezettségeinek legjobb becslését bizonyos körülmények fennállása esetén módosíthatja, és ezzel a biztosítástechnikai tartalékait csökkentheti. Ilyen körülmények lehetnek:

  • a biztosító a jövőben jól rögzített kötelezettségekkel rendelkezik, melyek piaci értéke ingadozóbb, mint ahogy azt a kötelezettség indokolja – ilyenkor volatilitási kiigazítást alkalmazhat;
  • a biztosító a jövőben jól becsülhető kötelezettségekkel rendelkezik, melyekhez pontosan illeszkedő eszközöket is ki tud jelölni, és ezeket elkülönítetten kezeli – ilyenkor, előzetes felügyeleti engedéllyel, illeszkedési kiigazítást alkalmazhat;
  • ha az új (Szolvencia II) rendszerre való átállás abból eredően mutatná fizetőképtelennek a biztosítót, hogy bizonyos szerződései esetén az eddigi értékelési módból adódó tartalékainál magasabb biztosítástechnikai tartalékot kellene képeznie, akkor az új rendszerre való fokozatos átállás érdekében a biztosító bizonyos átmeneti kiigazításokat alkalmazhat.
Kockázati profil

A biztosító kockázatait leíró struktúra, amely alapján a biztosító dönt azok kezeléséről. Ilyen lehet például viszontbiztosítási szerződés vásárlása, mellyel a biztosítási kockázatait tudja a biztosító csökkenteni.

Kockázati ráhagyás

A biztosítástechnikai tartalék legjobb becslés feletti része, mely biztosítási tevékenység folyatatásához szükséges tőke tartásának a költsége.

Kockázatkezelés

A biztosító felméri az üzletmenetéből fakadó kockázatokat és úgy alakítja a belső folyamatait, hogy azok az általa elfogadható és vállalható szintet ne haladják meg.

Legjobb becslés

A biztosító összes biztosítási kötelezettségének jelenértéke, a valóságot legjobban tükröző feltételezések mellett. Ennek számításakor a biztosító modellezi a jövőbeni biztosítási eseményeket, és kiszámolja, hogy mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy szerződéseiben vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.

Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a biztosító nem rendelkezik elegendő likvid eszközzel ahhoz, hogy időben teljesítse esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A likviditás tehát az eszközök, befektetések elérhetőségét jelenti, illetve azt a bizonytalanságot, hogy jelentősebb veszteségek nélkül időben felszabadíthatóak-e a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Megfelelőségi vezető

A megfelelőségi feladatkör tevékenységének célja annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályoknak, és belső szabályzatai összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel. A megfelelőségi vezető ezen terület vezetője.

Minimális tőkeszükséglet

A jogszabályban előírt tőkekövetelmény, amelynek fedezéséről a biztosítónak mindenképp gondoskodnia kell. Meghatározás úgynevezett lineáris formulával történik, mely igazodik a biztosító tevékenységéhez, de az abszolút alsó korlátot akkor is el kell érnie, ha a számolásból ennél kisebb összeg adódna. Ha biztosító nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezésére elegendő figyelembe vehető szavatoló tőkével, akkor pénzügyi tervet kell benyújtania és engedélyeztetnie.

Működési kockázat

A nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből eredő kockázat (például különféle visszaélések vagy az IT rendszerek hibás működése miatt keletkező esetleges veszteségek).

Partner nemteljesítési kockázat

A biztosító azon kockázata, amely a viszontbiztosítók és egyéb üzleti partnerek (pl. bankok, ügynökök) esetleges fizetőképtelenségéből fakadhat.

Pénzáram/cash-flow

Egy adott eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jövőbeli ki- és befizetések összessége időrendben.

Piaci érték

Egy adott eszköz (vagy kötelezettség) azon értéke, amelyen a biztosító értékesíteni tudná azt.

Piaci kockázat

A piaci környezet megváltozásából eredő kockázat, ami a biztosító saját tőkéjét kedvezőtlenül érinti, például egy hirtelen részvénypiaci áresés.Ł

Prudens személy elve

Jogszabályban definiált követelményrendszer a befektetések kezelésére vonatkozóan. Eszerint a befektetéseken keresztül a biztosító csak olyan kockázatokat vállalhat, amelyet megfelelően tud azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, illetve megfelelően figyelembe tudja venni általános szavatolótőke- megfelelési igénye értékelésekor.

Saját kockázat- és szavatolótőke értékelési rendszer

A biztosító azon belső folyamatainak és szabályzatainak összessége, amely keretében felméri a jelenlegi és jövőbeli kockázatait, illetve meghatározza kockázati profilját. Egyik eredménye az ún. általános szavatolótőke-megfelelési igény. Angol betűszóval ORSA.

Saját tőke

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének bizonyos jogszabályban meghatározott tőkeelemekkel csökkentett része.

Standard formula

Az EU rendeletében részletesen leírt számolási folyamat, melynek eredménye megadja a biztosító szavatolótőke-szükségletét. A standard formula 4 kockázatra (piaci-, biztosítási-, partner nem-teljesítési- valamint működési kockázatra) adja meg a számolási eljárást, valamint ezek összesítési módszerét. A kockázatok tőkeszükségletének összegénél a teljes szavatolótőke-szükséglet alacsonyabb az úgynevezett diverzifikáció miatt, ugyanis a kockázatok együttes hatása kisebb lehet a külön-külön hatások összegénél.

Szavatoló tőke

A eszközök kötelezettségeket meghaladó többletének jogszabályokban meghatározott része. Nem részei a szavatoló tőkének például a jövőbeli várható osztalékok, kifizetések és díjak (ld. még figyelembe vehető szavatoló tőke).

Szavatolótőke-megfelelési értékelés

A biztosítóknak bizonyos időszakonként ellenőrizniük kell, hogy teljesítik-e és várhatóan a továbbiakban is teljesíteni fogják-e a Szolvencia II szerinti mennyiségi követelményeket, azaz értékelniük kell az eszközök kötelezettségek feletti többletét, és hogy abból mennyi a figyelembe vehető szavatoló tőke.

Szavatolótőke-szükséglet

Ennek a pénzösszegnek a megkövetelése azt biztosítja, hogy a biztosító egy éven belül fél százaléknál kisebb valószínűséggel kerül fizetésképtelen helyzetbe. Meghatározása standard formulával vagy belső modellel, esetleg a kettő kombinációjával történhet. A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést a szolvencia hányados méri.

Szerződés határa

A biztosítási szerződéshez kapcsolódó azon jövőbeli időpont, ameddig a pénzáramokat a biztosító értékeléskor, illetve a szavatolótőke-szükséglet számításakor figyelembe veheti.

Szintekre sorolás

A saját tőke elemeinek ún. minőségi osztályokba történő sorolása. Az alacsonyabb minőségű tőkeelem kisebb részben használható szavatolótőke-szükséglet fedezésére.

Szolvencia hányados/feltöltöttség

A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet hányadosa, amely megmutatja, hogy elegendő-e biztosító tőkéje a biztonságos működéshez. A mutatónak folyamatosan 100%-nál nagyobbnak kell lennie. E szabály megsértését két napon belül jelenteni kell az MNB-nek, és két hónapon belül helyreállítási tervet is be kell nyújtani engedélyeztetésre.

Többlettőke követelmény

Speciális esetekben a felügyelő hatóság (MNB) előírhatja a biztosítóknak, hogy a biztosító által meghatározott szavatolótőke-szükségleten felül több tőkét tartson.

Tőkekezelés

A rendelkezésre álló tőke kezelésének belső folyamata figyelembe véve azok minőségi osztályait, lejárati szerkezetét, a szavatolótőke-szükségletet, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.

Vezető aktuárius

Biztosítási matematikus, fő feladata a biztosítástechnikai tartalékok meghatározása. Részt vesz a biztosítási kockázatok számszerűsítésében, és gondoskodik a biztosítási díjak megfelelőségéről.

Vezető kockázatkezelő

Felméri a biztosító összes felmerülő kockázatát, és gondoskodik azok kezeléséről, illetve csökkentéséről, amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli meg. Működteti a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerét.

Volatilitási kiigazítás

lásd ásd kiigazítások

Élet és Nyugdíj

Élet- és nyugdíjbiztosítások

Az életbiztosítások igény szerint, személyre szabható módon nyújtanak lehetőséget arra, hogy váratlan tragédia esetén gondoskodjon családjáról, vagy előre tervezett módon gyűjtsön pénzt céljaira. A kiegészítőként vásárolható baleset- és egészségbiztosításokkal együtt ez a biztosítás széles körű fedezetet nyújt az egyén és a család számára.

Típusai

Egyéni élethelyzete és céljai függvényében választhat az életbiztosítások közül, illetve vásárolhat hozzájuk kiegészítő fedezetet a szélesebb körű védelem érdekében.

Kockázati

A kockázati életbiztosítás váratlan helyzetekben nyújt anyagi segítséget, a jövedelem pótlására szolgál, amikor arra a leginkább szükség van.

Klasszikus vegyes

A klasszikus vegyes biztosítás olyan kockázati biztosítással kombinált, biztonságos megtakarítási forma, ahol a biztosító évtizedekre előre fix hozamot garantál a lejárat végére.

Unit linked

A Unit Linked olyan megtakarítással kombinált életbiztosítás, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél aktívan kezelje a befektetéseit, és a magasabb kockázatért cserébe részesedhessen a tőkepiacon jellemzően hosszabb távon elérhető nyereségből.

Bővebben

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás az időskori évek anyagi biztonságát segít megteremteni. Ezek a termékek elérhetőek klasszikus vegyes-biztosítás és unit linked változatban egyaránt. A nyugdíjcélú megtakarításokat az állam adójóváírással is támogatja.

Bővebben

Járadékbiztosítás

Az életjáradék-biztosítás célja, hogy a nyugdíjba lépéstől az élet végéig rendszeres havi jövedelem biztosításával kiszámíthatóbbá tegye az időskori éveket.

Fogalmak

Az életbiztosítások kapcsán ismerni kell a Teljes Költségmutató és a KID fogalmát. Mindkettő abban segíti az ügyfeleket, hogy egy megtakarítással kombinált biztosítási termék megvásárlásakor megalapozott döntést hozzanak. Folyamatosan bővülő, új ismeretek kapcsolódnak az uniós fenntartható finanszírozás jogszabálycsomaghoz is.

TKM

A hazai piacon 2010 óta alkalmazott Teljes Költségmutató (TKM) segítségével átláthatóvá és összehasonlíthatóvá válnak a megtakarítással kombinált életbiztosítások költségei.

Bővebben

KID

A KID az Európa Unióban egységesen használt dokumentum, mely azzal a céllal készült, hogy áttekinthető és összehasonlítható tájékoztatást nyújtson a lakossági befektetési termékek legfontosabb tudnivalóiról.

Bővebben

Fenntarthatóság

A pénzügyi piacoknak 2021. március óta alkalmazniuk kell az új EU-s fenntartható finanszírozás jogszabálycsomag egyes elemeit, ami egyelőre még csak általános tájékoztatási kötelezettséget jelent. A részletes szabályok alkalmazása fokozatosan kerül bevezetésre, az ügyfelek ezekkel először 2022 augusztusától találkozhatnak a befektetéssel kombinált életbiztosítások – hagyományos, unit-linked és hibrid életbiztosítási termékek – értékesítési folyamata során. Mivel ennek kapcsán több új fogalom is előkerül, célszerű kicsit részletesebben is megismerkedni a jogszabály hátterével és az új fogalmakkal.

Bővebben

Egyéb lakossági

Egyéb lakossági biztosítások

Fontos, hogy a váratlan helyzetekben se legyünk anyagilag kiszolgáltatottak. A személybiztosítások pénzügyi segítséget vagy más egyéb szolgáltatást nyújtanak baleset vagy betegség esetén. Ezek a személybiztosítások önálló termékként, vagy az életbiztosítások mellé kiegészítő fedezetként érhetők el.

Egészség

Az egészségbiztosítás egy váratlan betegség vagy műtét esetén az ügyfél választása szerint pénzügyi segítséget nyújt, vagy megszervezi a szakszerű betegellátást.

Bővebben

Baleset

Egy váratlan baleset következményei akár nagyon súlyosan és hosszan is elhúzódhatnak. A balesetbiztosítások ezekre az esetekre nyújtanak anyagi segítséget.

Általános gyermek- és balesetbiztosítás

Minden 3 és 18 év közötti magyar állampolgár, aki magyarországi állandó lakhellyel rendelkezik, államilag finanszírozott balesetbiztosítási védelemben részesül. Ez ugyanakkor csak korlátozott védelmet jelent, ami nem helyettesíti a szélesebb biztosítási fedezetet.

Bővebben

Biztosítási Szemle


Biztosítási Szemle

A Biztositasiszemle.hu online újság kiadója a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az újság bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Biztositasiszemle.hu híreit, értesüléseit kizárólag a Biztositasiszemle.hu-ra történő hivatkozással lehet felhasználni, ahol a hivatkozás formája: „Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság.”
A Biztositasiszemle.hu szerkesztősége minden, a portálra felkerülő adatot, információt, hírt megbízható, ellenőrizhető forrásból szerez. A kiadó mindent elkövet az adatok és információk megjelenés előtt történő kontrollálásáért, mindemellett azonban az oldalon megjelenő információk esetleges valótlanságából, pontatlanságából eredő károkért a MABISZ mindennemű felelősségét kizárja.

Biztosítás és Kockázat


Biztosítás és Kockázat

A Biztosítás és Kockázat című folyóiratot a Magyar Biztosítók Szövetsége adja ki.​​​​​​​

A negyedévente megjelenő folyóirat célja, hogy hiteles platformot teremtsen a biztosítási ágazatot érintő aktuális kérdések tudományos igényű elemzése és az ezekkel kapcsolatos párbeszéd számára, továbbá hogy a kiadványban szereplő tanulmányok hozzájáruljanak a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez és a megalapozott döntés-előkészítéshez a szakmát érintő kérdésekben. Ezen felül publikációs lehetőséget nyújt a biztosítási szakterület fiatal kutatói számára is.

A lap elsősorban olyan cikkeket közöl, amelyek a biztosítási szakma számára releváns, aktuális témát dolgoznak fel elméleti szempontból és empirikus alapon egyaránt.

Szerkesztő Bizottság Dr. Pandurics Anett elnök, Dr. Kovács Erzsébet főszerkesztő, Lencsés Katalin szerkesztő, Balogh László, Erdős Mihály, Gordos József, Heit Gábor, Horváth Gyula, Dr. Kovács Levente, Lambert Gábor, Dr. Molnos Dániel, Nagy Koppány, Papp Lajos, Püski András, Szalai Péter

Tanácsadó Testület Dr. Baji Petra PhD, Dr. Barabás Béla CSc, Dr. Bélyácz Iván DSc, Dr. Farkas Szilveszter PhD, Dr. Forgó Ferenc DSc, Dr. Gáll József PhD, Dr. Kováts Antal CSc, Dr. Takáts Péter PhD, Dr. Tőkey Balázs PhD

Bemutatkozás

Szövetségünk fő célkitűzése

A magyarországi biztosítási monopólium megszűnése óta (1986) számos biztosítótársaság alakult Magyarországon, az addig meghatározó állami tulajdonú biztosítóintézetek szerepét átvették az újonnan létrejött részvénytársaságok. Ezzel párhuzamosan a biztosítás jogi környezete is gyökeres változásokon ment keresztül, ami szükségessé tette, hogy a társaságok érdekeik védelmében szakmai szövetségbe tömörüljenek. 1990. november 14-én nyolc biztosítótársaság megalapította a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ).

A MABISZ rövid története

A magyarországi biztosítási monopólium megszűnése óta (1986) számos biztosítótársaság alakult Magyarországon, az addig meghatározó állami tulajdonú biztosítóintézetek szerepét átvették az újonnan létrejött részvénytársaságok és biztosítóegyesületek. Ezzel párhuzamosan a biztosítás jogi környezete is gyökeres változásokon ment keresztül, ami szükségessé tette, hogy a társaságok érdekeik védelmében szakmai szövetségbe tömörüljenek.

1990. november 14-én nyolc biztosítótársaság megalapította a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ).

Napjainkra a magyarországi biztosítótársaságok, biztosítóegyesületek és EU tagállami biztosítók magyarországi fióktelepeinek jelentős része vált a MABISZ tagjává.

A MABISZ tevékenysége

A MABISZ tevékenysége két fő területre oszlik, az egyesületi szakmai érdekképviseleti tevékenységre, illetőleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

Érdekképviselet

Az egyesületi érdekképviseleti tevékenység keretében Szövetségünk célkitűzése a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme. Emellett szövetségünk feladatának tekinti tagjaink közös érdekkörébe tartozó tevékenységek koordinálását és levezetését (pl. kármegelőzés, oktatás, biztosítási csalások elleni védekezés). A MABISZ tagozatai fórumot biztosítanak közös területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjére is. A kutatási és a kármegelőzési munka támogatására egységes kárstatisztikai rendszert és több közös káradatbázist dolgozunk ki.

Az Európai Unió tagjaként a magyar biztosítási piacot szoros kapcsolatok fűzik az EU szerveihez, illetőleg más tagállamokhoz is, amelyek fenntartása érdekében a MABISZ tagja az Insurance Europe-nak, a biztosítószövetségek európai ernyőszervezetének, és kapcsolatokat ápol számos más nemzetközi szervezettel is.

A MABISZ társadalmi kötelezettségvállalása keretében nagy hangsúlyt fektet a fogyasztók védelmére, a biztosításokkal kapcsolatos szakmai tájékoztatásra és a lakosság biztosítási edukációjára. Ennek szellemében honlapunkon is számos tájékoztató anyag található. A MABISZ évente több kiadványt publikál a nagyközönségnek és tagjainak, többek között a minden évben kiadásra kerülő MABISZ Évkönyvet, valamint sajtószemlét (Biztosítási Szemle) és szakmai folyóiratot (Biztosítás és Kockázat) is működtet. A MABISZ beszámolója itt tekinthető meg.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok

A MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE) a kötelező gépjármű-felelősségbiztossal kapocslatosan számos, jogszabályban rá delegált feladatot lát el. Többek között kezeli a Kártalanítási Számlát, mely olyan károsultaknak nyújt kártérítést, ahol a károkozó gépjármű nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, illetve bizonyos körülmények között, ha a károkozó ismeretlen. Ugyancsak a MABISZ ESZE kezeli Kártalanítási Alapot, amelynek feladata a fizetésképtelenné váló biztosítók KGFB károsultjainak kártalanítása. Szintén a MABISZ ESZE működteti a nemzetközi kárrendezéssel kapcsolatosan az Információs Központot valamint a Magyar Zöldkártya Irodát. Ismert tevékenység a károk és a Bónusz-Málusz fokozatok nyilvántartására szolgáló Központi Kártörténeti Nyilvántartás is.

Ügyvezető elnökség
Tagok:

Bacsó Gergely

Erdős Mihály

Havas Gábor

Holló Bence

Alexandre Jeanjean

Kovács Zsolt

Kurtisz Krisztián

Monika Spadlo Kolano

Zatykó Péter

elnök

Erdős Mihály

elnök-helyettes

Holló Bence

Ellenőrző bizottság

Munkatársaink:

Dr. Molnos Dániel főtitkár

Dr. Kerékgyártó Csaba nem élet
ágazatvezető és főtitkárságvezető

Lambert Gábor kommunikációs vezető

Dr. Farkas Ramón életbiztosítási ágazatvezető

Kéri Zsuzsanna pénzügyi számviteli
és kontrolling főosztályvezető

Dr. Svecz Mária tagozatvezető

Lencsés Katalin tagozatvezető

Dr. Juhász Istvánné tagozatvezető

Hortobágyi Katalin tagozatvezető

Szilágyi József informatikai osztályvezető

Czirók Zsófia titkárságvezető

Tagok:

Csata Dénes

Kiss Mariann

Kádár Péter

Varga Krisztián

Lilli Róbert

elnök

Munkaapparátus:

Szabó Mihály, belföldi területért felelős
főosztályvezető

Dr. Rumi Tamás, nemzetközi területért felelős
főosztályvezető

Kéri Zsuzsanna, számviteli rendért felelős vezető

Tatár Zsolt műszaki és informatika
főosztályvezető

Dr. Horváth Zoltán, vezető jogtanácsos

Bauer Zoltán, osztályvezető

Dr. Varga Kristóf, osztályvezető

Turi István András, csoportvezető

Domak Gabriella vezető aktuárius

Babocsai István belső ellenőrzési vezető

Szabó Ágnes csoportvezető

Both Mária könyvelési csoportvezető

ÁLLÁSAJÁNLATOK

A Magyar Biztosítók Szövetsége jelenleg az alábbi munkakör(ök)be keres munkatársa(ka)t:

Regressz ügyintéző

TAGOZATOK ÉS SZEKCIÓK

Tagozatok:

  • Egészség-, Baleset és Kockázatelbírálói Tagozat
    • Orvosi Bizottság
    • Utasbiztosítási Bizottság
  • Életbiztosítási Tagozat
  • Gépjárműbiztosítási Tagozat
    • Kárrendezési Bizottság
  • Kommunikációs Tagozat
  • Vagyonbiztosítási Tagozat
    • Felelősségbiztosítási Bizottság
    • Ipari-biztosítási és Technikai Bizottság
    • Lakás- és kisvállalkozás Biztosítási Bizottság
    • Mezőgazdasági Biztosítási Bizottság
    • Szállítmánybiztosítási Bizottság
    • Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottság
  • Üzleti Tagozat

Szekciók

  • Aktuáriusi Szekció
  • Belső Ellenőrzési Szekció
  • CFO Szekció
  • HR Szekció
  • Informatikai Szekció
  • Jogi Szekció
  • Pénzügyi Szekció
  • Oktatási Szekció

Vezérigazgatói klub

Alapdokumentumok


Alapdokumentumok

Alapszabály

A Magyar Biztosítók Szövetségét a hazai biztosítók alapították meg és működtetik, közös szakmai érdekeik együttes érvényesítése és védelme, a szakmai színvonal és a pénzügyi kultúra emelése, valamint a biztosítás intézményrendszeréhez kapcsolódó részfeladatok ellátása érdekében.

PDF letöltése
Etikai kódex

A MABISZ a biztosítási piac rendszerváltással párhuzamosan történő kiépülését kísérve alkotta meg Etikai- és Versenykódexét. A MABISZ Etikai és Versenykódexe nem minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerinti magatartási kódexnek.

PDF letöltése
Adatvédelmi tájékoztató

A MABISZ elkötelezett a személyes adatok védelme iránt, és saját hatáskörében megteszi a megfelelő és szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a feladatai ellátása, valamint a www.mabisz.hu honlap használata során az annak természetéből fakadó kockázatok a vonatkozó magyar és európai jogszabályoknak megfelelő biztonságos szinten maradjanak.

PDF letöltése
Fogyasztóvédelmi politika

Mivel a MABISZ tagbiztosítóival együtt kiemelt feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontok minél teljesebb érvényesülésének elősegítését a teljes biztosítási szektoron belül, ezért ennek érdekében Fogyasztóvédelmi Politikát alkotott. A MABISZ Fogyasztóvédelmi Politikája nem minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény (Fttv.) szerinti magatartási kódexnek.

PDF letöltése